A párt elnöke emlékeztetett arra, hogy húsz évvel ezelőtt Magyarországon nem volt demokrácia, s 1956-ot vagy ’48-at ünnepelni államellenes szervezkedésnek számított. Többek között a szabad demokraták miatt van az, hogy ez megváltozott – tette hozzá.
A politikus arról beszélt, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének alapításakor a Jurta Színházban ezren voltak, akik vállalták a kockázatot, szembefordultak az elnyomással, de hetek, hónapok alatt tíz- és százezren mondtak igent a szabadságra, milliók fogtak össze.
Fotó: MTI
Nem voltak ott a régi pártelnökök?
Fodor Gábor az SZDSZ kezdeti sikerét három dolognak tudta be: olyan személyiségek csatlakoztak hozzájuk, akik erőt tudtak adni, nekik volt a legjobb programjuk és aktivisták tömege dolgozott a párt sikeréért. Megemlékezett az időközben elhunyt alapítókról, majd köszönetet mondott a párt volt elnökeinek: Kis Jánosnak, Tölgyessy Péternek, Pető Ivánnak, Kuncze Gábornak, Magyar Bálintnak, Demszky Gábornak és Kóka Jánosnak. (Közülük az MTI tudósítója a beszéd ideje alatt egyedül Kóka Jánost látta a helyszínen.)
A jövőről szólva Fodor Gábor azt mondta, hogy a köztársaság egyben tartásához a régi sémák toldozgatása, foldozgatása kevés, itt az ideje, hogy fordulatot hirdessenek, s ki kell mondani: párbeszédre és együttműködésre van szükség. Hozzátette, nem lehetnek elégedettek, mert Magyarország bajban van. Ebben a bajban pedig szükség van a szabad demokratákra.
A pártelnök leszögezte: az ő feladatuk megvédeni Magyarország nyugodtságát és szabadságát. Kitért arra, hogy az SZDSZ mindig a piacgazdaság talaján állt és nem kért a szocialista fordulatból sem a gazdaságban, sem másutt.
Fodor Gábor környezettudatos fordulatot hirdetett, szabadelvű fordulatot ajánlott a költségvetésben, illetve azt mondta: tegyék az SZDSZ-t a huszonévesek pártjává és mutassák meg újra Magyarországnak, hogy számíthat az SZDSZ-re.
Gizi is megjelent
Gusztos Péter frakcióvezető-helyettes, aki a színpadra felvitte magával a Gizella utcai pártház Gizi névre hallgató kutyáját, jókívánságként azt mondta a párt tagjainak, hogy legyenek hűségesek feltétel nélkül és még vagy húsz évig őrizzék együtt a liberális házat.
Béki Gabriella ügyvivő megemlékezett azokról, akik úgy dolgoztak az SZDSZ-ben, hogy közben nem vált ismertté a nevük. A politikus azt mondta, az SZDSZ javaslatai jók és hasznosak az országnak, de ha nem tudják elérni, hogy eljusson az emberekhez, akkor nem jól teszik a dolgukat. Szent-Iványi István, az országos tanács elnöke arról beszélt, hogy nincs még vége a feladatoknak, mert Magyarországon jelenleg túl kevés a szabadság és a szolidaritás.
Kóka János frakcióvezető hősöknek nevezte az alapítókat és azt mondta, hogy az ő generációja a jelenlévőknek köszönheti, hogy megszabadult az egypártrendszertől.
Az elmúlt húsz év történelmi léptékű eredményei közül kiemelte, hogy az SZDSZ tavasszal kilépett a koalícióból. Azt mondta, lélekben is meg kell szabadulniuk a piros-kék koalíciótól, mert az SZDSZ nem lehet egyszerre szocialista és kapitalista, nekik kapitalistának kell lenniük. Hozzátette, programot kell adni a neoszocializmussal szemben és a piacgazdaság védelmében kell kiállniuk.
A beszédek végén felolvasták Göncz Árpád volt köztársasági elnök levelét, akit kora és egészségi állapota akadályozott meg abban, hogy a helyszínen ünnepeljen együtt a szabad demokratákkal. Mint írta, lélekben továbbra is köztük van. Fodor Gábor pártelnök ezután jelentette be, hogy a húszéves ünnepre alapított Liberális ember elnevezésű díjat Göncz Árpád kapja. Szavai szerint legközelebb húsz év múlva adják át a díjat.
