A tőzsdei árfolyamok a negyedéves gyorsjelentéseket követően esésnek indultak. Ezért aligha az eredmények a felelősek, hiszen több vállalat esetében is a legoptimistább várakozást is meghaladó eredmények születtek. De az idén a BUX index immár 51,3 százalékkal emelkedett, és az elemzők ugyan a jó eredményeknek köszönhetően folyamatosan emelik a várakozásaikat és a célárfolyamaikat, mégis kétségtelen, hogy a részvények alulértékeltségéről már csak néhány társaság esetében beszélhetünk, és ott is csak igen mérsékelt mértékben. Jogosan lehet tehát feltenni a kérdést, hogy adjuk-e el papírjainkat, vagy pedig maradt még esély az árfolyamok további emelkedésére.
Irány a Balkán!
A kérdés a Mol és az OTP esetében a legizgalmasabb, ráadásul a válasz is náluk a legegyszerűbb. A hazai tőzsde két sztárcége ugyanis a gyorsjelentést követő napokban bejelentette, hogy kötelező érvényű ajánlatot tett több balkáni cégre is. A Mol horvát partnerével, az INA-val együtt pályázik a bosnyák Energopetrol kúthálózatra. Ezt a bejelentést alig néhány nappal előzte meg a Shell román üzletének megvásárlása. Az OTP pedig a horvát Nova Banka és a szerb Jubanka többségi részesedését kívánja megszerezni. A piac mindegyik bejelentésre igen pozitívan reagált, annak ellenére, hogy az említett vállalatok csak szerény mértékben járulhatnak hozzá a magyar multik csoportszintű teljesítményéhez.
Az emelkedést tekinthetjük megelőlegezett bizalomnak is, hiszen nagyon kevés információ szivárgott ki a felvásárolni kívánt vállalatokról és a versenytársakról, de a Mol és az OTP mindeddig rászolgált a bizalomra. Az elmúlt időszakban mindkét vállalat számos sikeres regionális akvizíciót hajtott végre. A Mol a Slovnaft és az INA 25 százalékának megszerzésével tette le névjegyét, míg az OTP a bolgár Banka DSK akvirálásával mutatta meg, hogy ki tudja használni a nemzetközi terjeszkedésben rejlő lehetőségeket.
A sztori a lényeg
Talán a Matáv példája mutatja a legjobban, hogy nem elég, ha egy vállalat jól teljesít, nagyon fontos a befektetési sztori is. Az osztrák vállalatok ennek a nagy mesterei, amelyek kikiáltották magukat a régió kapujának, majd bevezették részvényeiket Prágába és Varsóba, s ennek következtében részesedtek a regionális felértékelődés pozitív hatásából. Hasonlóan „erős” vonzerő a nemzetközi terjeszkedés stratégiája, hiszen aki a régióban fektet be, az alapvetően a konvergenciára játszik, azaz arra számít, hogy Kelet-Közép-Európa feltörekvő országai a nyugat-európai fejlett országok gazdasági növekedését meghaladó mértékben fognak növekedni.
A Mol és az OTP is olyan iparágban aktív, amelyik alapvetően a helyi fogyasztással és a gazdaság növekedésével arányosan bővül, ezért a regionális terjeszkedés stratégiája nagyon megnyerő a külföldi befektetők számára. A Mol jelenleg 10 régióbeli országban van jelen, míg az OTP négyben.
A regionális terjeszkedésben elsősorban az OTP-nek vannak még jelentős tartalékai, hiszen a magyar bank szeretné megvetni a lábát Szerbiában, Horvátországban és a jövőben esetleg Ukrajnában is, illetve szeretné jelentős mértékben bővíteni romániai tevékenységét. Az elképzelések szerint a külföldi vállalatok akkor lesznek képesek látványosan hozzájárulni az OTP eredményéhez, amikor a hazai növekedési ütem már lényegesen alacsonyabb szintre esett.