A tőzsde 90 százalékban pszichológia – szokta volt mondani André Kostolany, arra utalva, hogy a kézzelfogható gazdasági hírek és a fundamentumok hatása korántsem egyértelmű. A befektetők reakciója a jelenlegi makrogazdasági környezetben is jó néhány jogos kérdést vet fel: a siralmas GDP, a megint növekvő infláció, a magas államháztartási hiány és a politikai botrányok ismeretében mire véljük a nagy lelkesedést, amely hetek óta szárnyára vette a BUX indexet, és immár a 9200 pontos magasságokban tartja?
A külföldi, különösen az amerikai indexek felfelé ívelését az elmúlt napokban publikált kedvező makroadatok legalább részben alátámasztják. Lehet, hogy nyugatról fújnak kedvező szelek, vagy újfent a közelgő EU-csatlakozás előnyeit élvezzük? Mindenesetre nem árt megfontolni, mikor érdemes a profitot realizálni.
Pénz- és állampapírpiac
Nem hatott negatívan a pénz- és kötvénypiacra a hét első felében nyilvánosságra hozott siralmas GDP-adat. A forint átmenetileg meggyengült ugyan, másnapra azonban tovább erősödött – a június eleji sáveltolás óta nem tapasztalt szintre. Péntek délutánra 255,4 volt az árfolyam az euróval szemben. Az állampapírpiac szintén lendületben van, az Államadósság Kezelő Központ kötvényaukcióin az előre meghirdetettnél minden esetben nagyobb pakettet bocsátottak ki (az ötéves kötvényből 50 milliárd, a tízéves papírból 40 milliárd forint értékben). A másodpiaci hozamok ennek hatására meredeken esni kezdtek, a legnagyobb mértékben, 11-14 bázisponttal a közepes lejáratú 1-5 éves papíroké.
Amikor a fundamentumok vagy a makrokörnyezet kevéssé magyarázzák a tőzsdei jelenségeket, érdemes egy kicsit a technikai elemzésekben elmélyednünk. A technikai elemzések három alapfeltételezésből indulnak ki: nevezetesen abból, hogy az árfolyamban minden benne van (pontosan tükrözi a piac által ismert információkat, várakozásokat, az árfolyammozgások okai nem is lényegesek), hogy léteznek alakzatok (az egyforma alakzatok egyforma piaci hatást jeleznek), és hogy a történelem ismétli önmagát (vagyis az emberi gondolkodás alig változik). Mindezekkel persze lehet (és szoktak is) vitatkozni, de az elemzők és a befektetők egy része mindenképpen hasznosnak véli, legalább kiegészítő eszközként.
Az Inter-Európa Bank két napja kiadott technikai elemzése szerint a budapesti tőzsde indexe akár a történelmi csúcsot jelentő 10 500 forintos árszintig is felkúszhat rövid időn belül. Ehhez ugyan még át kell törnie néhány ellenállási pontot (először a 9500-at, majd a 10 170-et). A négy blue-chipet is felölelő elemzés szerint az OTP már elérte emelkedő trendjének felső csatornavonalát, ezért valószínűleg esni fog az árfolyam. Ha ez bekövetkezik, akkor a bankvezérek legalább örülhetnek, ők ugyanis jó érzékkel váltak meg tömegesen OTP-részvényeiktől. Erről egy hete már közöltünk táblázatot.
A Matáv emelkedő trendje még megmaradhat egy ideig, a mostani 900 forint körüli árról 940-ig is nyugodtan elrugaszkodhat. A négyéves csúcsot elért Mol éppen egy erős ellenállási pontot (5980) kerülget, amelyet néhányszor ugyan már áttört, de még nem lehet tudni, hogy tartósan felette is marad-e. Ha igen, akkor a határ a csillagos ég, vagyis akár a 6400-as árfolyam. A négy vezető részvény közül a Richter sorsa a legbizonytalanabb, amely már minden környező ellenállásvonalat áttört. Az IEB elemzése szerint ezért a további emelkedés esélye legalább akkora, mint a hirtelen esésé.
Lendületben a nagyvilág
Az amerikai gazdaság a jelek szerint már kilábalt a gödörből. A gazdaság több mint kétharmadát hajtó szolgáltatószektor teljesítménye augusztusban az előző havi 65,1 pontos csúcson maradt, noha az elemzők ennél alacsonyabb ISM-indexet vártak. A feldolgozóipar számára is kétszer annyi megrendelés érkezett, mint amennyire számítottak, újra megindult a háztartások fogyasztása is. Mindeközben javult a termelékenység is, és a Fed által rendszeresen kiadott Beige Book legutóbbi száma is mérsékelten pozitív folyamatokról beszélt.
A foglalkoztatottsági adatok ugyanakkor a vártnál rosszabbak lettek. A munkanélküliségi ráta még mindig 6,1 százalékos, azt tükrözi, hogy a gazdaság gyorsulása nem jár együtt a munkahelyek gyarapodásával. Elemzők egy része ezért azt sem tartja kizártnak, hogy a 46 éves mélyponton lévő (egyszázalékos) irányadó kamat újbóli csökkentéséről határoz a Fed hétfői ülésén.
Az Európai Központi Bank (ECB) és az angol jegybank (BoE) nem csökkentette 2, illetve 3,5 százalékos irányadó kamatlábát a múlt héten, jelezvén: a gazdaság fellendítését nem szükséges monetáris eszközökkel elősegíteni. Az ECB alelnöke, Lucas Papademos a döntést követően szóban is megerősítette: a mostani kamatszint megfelelő, a jövőbeli teljesítményt előrejelző makroadatok és a tőkepiaci fejlemények a gazdasági aktivitás fokozatos javulását prognosztizálják. Javulni persze van honnan, a térség második negyedéves GDP-je még mindig visszaesést mutat, és a legjelentősebb gazdaságnak számító Németország kulcsadatai (feldolgozóipari megrendelésállomány, munkanélküliség) is csak lassú fejlődést mutatnak. 
