Belföld

Gyengítik a forintot – faragnak a kiadásokon

A kormány kezdeményezésére a jegybank magasabbra emelte a forint ingadozási sávjának közepét. A MGYOSZ elnöke szerint Paks állhat a háttérben.

A kormány kezdeményezésére a Magyar Nemzeti Bank az ingazdozási sáv változatlanul hagyása mellett a sáv közepét azonnal hatállyal 282,36 forintra tolta el az eddigi 276,1 forintról – jelentette be László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond jegybankelnök szerdán, a kormányülést követő közös sajtótájékoztatón. Az erős sávszél 240,01 forintra emelkedett 234,69 forintról, míg a gyenge sávszél 324,71 forint lett a korábbi 317,51 forint helyett.

A döntés azután született, hogy a kormány a jegybank elnökével közösen áttekintette a gazdaság helyzetét, s úgy vélték: javítani kell a gazdaság versenyképességén rövid és hosszú távon egyaránt. A pénzügyminiszter szavai szerint a bejelentett sáveltolás és a kiadáscsökkentési csomag is a versenyképesség javítását és a munkahelyteremtés elősegítését szolgálja


Széles Paksot okolja 

A földcsuszamlásszerű árfolyamesést okozó váratlan szerdai forint-leértékelés okait csak találgatni lehet – jelentette ki a FigyelőNetnek Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke. Mint mondta, a forint leértékelése kétségkívül javítja az ország versenyképességét és kedvező az exportra termelő hazai vállalatoknak, továbbá a gazdaság felpörgetése révén enyhítheti a folyó fizetési mérleg hiányát, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy inflációt gerjeszt. Arra a kérdésre, hogy vajon a paksi erőmű műszaki problémái miatt jelentkező havi 40 milliárdos veszteség, illetőleg a néhány héttel ezelőtti üzemzavar turizmusra gyakorolt hatása állnhat-e a döntés mögött, Széles úgy válaszolt, véleménye szerint erről lehet szó. 

76 milliárdot faragnak


Az intézkedéssorozatnak a kiadás csökkentését szolgáló része, hogy a költségvetési intézményeknél és más előirányzatoknál, 2003-ra 76 milliárd forintos megtakarítást irányzott elő a kormány. A megtakarítást a költségvetési intézményeknél 2,5 százalékban határozták meg, ami összességében 40-45 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelent. Ehhez jön a tárcák, intézmények maradványértékeinek (előző évről megtakarított összegek) mérséklése. Ez további 20-25 milliárd forintos megtakarítást jelent. A lakásrendelet módosítása 6-16 milliárd forinttal járul hozzá a takarékossághoz.


Tartható az inflációs cél


A jegybank elnöke elmondta, hogy a mostanihoz hasonló dezinflációs környezetben a forint középárfolyamának eltolása után is tarthatóak az MNB inflációs céljai. A jegybankelnök a 250 forintos euróárfolyamot tartja a célok eléréséhez ideális szintnek. A központi bank ugyanakkor nem kíván interveniálni a forint erősödése érdekében, mivel a költségvetési kiigazítás mértéke és a versenyképesség javulása segíti az inflációs cél elérését.


Szerdán a sáveltolás bejelentése előtt 255,90/260,00 forinton kereskedtek az euróval a bankközi devizapiacon, a bejelentést követően több mint 5 forinttal, 265,00/266,00 forintra ugrott a közös valuta árfolyama. Az új számítási módszer szerint a forint helyzete 14 órakor a sávon belül 5,97 százalékon állt a sáv erős oldalon, míg a sáveltolás előtt 7,26 százalékon.


Nehezen értelmezhető

Az OTP Bank Rt. elemzője az MTI-nek elmondta: a kiadások lefaragása érthető lépés, ám a forint árfolyamsáv-közép eltolása egyelőre nehezen értékelhető – mondta. Különösen úgy értelmezhető nehezen a lépés, hogy a 15 százalékos ingadozási sáv nem változott, így a forint árfolyamát a döntés lényegében nem korlátozza – tette hozzá az elemző. Vojnits Tamás szerint nem szerencsés a jegybank döntése, mert mint mondta, e szerint a sávközép ad hoc módon változtatható, ami gyengíti a gazdasági környezet kiszámíthatóságát. A sáveltolás 2,2 százalékos mértékét Mihálovits Zsolt, az Inter-Európa Bank elemzője is inkább csak jelzésértékű gesztusnak tartja.

Élénkülhet az export


A piacot gyakorlatilag teljesen váratlanul érte a kormány döntése a forint ingadozási sávközepének eltolásáról. Mihálovits Zsolt, az Inter-Európa Bank elemzője az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a kormány a romló makrogazdasági helyzet közepette vár javulást az intézkedéstől. A külpiacokon ugyanis recesszióközeli állapot van, a folyó fizetési mérleg hiánya az idén már kétszerese a tavalyi azonos időszakinak, az államháztartási hiány pedig – a meglepően jó májusi adat ellenére – a várakozások szerint magasabb lesz a tervezettnél – fejtette ki az elemző. Kiemelte, hogy a kormány ezzel a gazdaságpolitikai lépéssel elsősorban az export élénkítését kívánja elősegíteni. A gyengébb forint ugyanis javítja az exportőrök versenyképességét, az export teljesítmény javulásával pedig kedvezőbbé válhat a folyó fizetési mérleg hiánya.


Vojnits Tamás, az OTP Bank Rt. elemzője az államháztartási hiány alakulásának tükrében indokoltnak nevezte a kiadások visszafogását. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a 76 milliárd forintos megszorításba a kormány beleszámolta a lakástámogatási rendszer módosítását, noha ez nem új elem, várható számszerű hatására már korábban is végeztek számításokat.


Varga: eddig fölföslegesen költekezett a kormány


Varga Mihály szerint a kormány az elmúlt egy évben mintegy 88 milliárd forintot költött el feleslegesen. A fideszes politikus szerdán újságírók előtt azt mondta: a pénzpocsékló döntések elmaradásával a szerdai forintleértékelésre, valamint a költségvetési megszorító intézkedésre nem került volna sor.


Kiemelte: a forintleértékelés az emberek számára azt jelenti, hogy drágábban fognak nyaralni, kevesebbet ér majd a fizetésük, de a házaik és a földjeik értéke is csökken. Egy átlagos, 8 millió forintos családi házat példának választva azt mondta: több mint negyedmillió forintot vettek el mindenkitől.


Rámutatott arra, hogy az intézkedés egy évvel az uniós csatlakozás előtt a nyugdíjak értékét is csökkenti, de a kormány “megbünteti azokat is”, akik devizahitelből vásároltak autót. 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik