Putyin sem tudná egy nap alatt leállítani ezt a háborút.
Ódor Lajos miniszterelnök, Horváth Mihály pénzügyminiszter az új szakértői kabinetben.
Aleksandar Vucic szerint egy „nagyobb politikai válság” veheti kezdetét Koszovóban. A konfliktus a Kremlnek is megfelel.
Még ki sem nevezték, máris fúrják Szlovákia történetének első szakértői kormányát.
Óriási változások zajlanak Finnországban, részben az ukrajnai háború geopolitikai hatásai, részben pedig a régóta feszítő belső problémák miatt. Elemzők szerint az elmúlt száz év legjobboldalibb kormányzása jöhet az északi államban.
India GDP-je már nagyobb a britekénél, a párizsi tőzsde pedig „leverte” a londonit a részvények összértéke alapján 2021-2022-ben.
A nyugatbarát, félig-meddig összeomlóban lévő ügyvezető kormány kétségbeesetten kapkod az őszi választás előtt: egyik nap ukránokat támogató, másik nap Kijev elleni intézkedéseket hoz. A népszerűségi listákat vezető baloldali ellenzék inkább oroszbarát.
Lehűltek a magyar-lengyel kapcsolatok, mondta Sebastian Keciek.
A szélsőjobboldal megerősödése kompromisszumra is bírhatja a „bolgár Orbánt” – Bojko Boriszovot – és a „nyugatosokat”.
Harminc évig irányította Montenegrót Milo Djukanovic, de a veterán politikus a hétvégén megbukott államfőként.
A vasárnapi választáson az első két helyre egy jobboldali és egy szélsőjobbos párt futott be, az eddig kormányzó miniszterelnök, Sanna Marin a szociáldemokratákat csak a harmadik helyre hozta be a rendkívül szoros versenyben. Marin a választást Horn Gyula 1998-as bukásához hasonlóan vesztette el: saját pártja ugyan erősödött, de a vele koalícióban lévők összeomlottak.
Ausztriában felvetődött, hogy újra kellene gondolni az ország biztonságpolitikáját.
Bár a finn politikusok megköszönték a döntést, a kereskedelmi kamara vezetője arra figyelmeztet: nem felejtik el, hogy egy veszélyes biztonságpolitikai helyzetben Orbán Viktor majdnem egy évig szórakozott velük.
Nálunk egy tárcavezető még akkor sem mond le, ha az államtitkárát vád alá helyezik.
Finnek, svédek és a NATO: Orbán játszik velük, és nem értik, miért nincsenek legalább játékszabályok
A két ország már tíz hónapja beadta NATO-csatlakozási kérelmét.
A brexit, Putyin háborúja és az energiaválság is egymásnak ugrasztotta Németországot és Franciaországot, ám mint eddig oly sokszor, most is egy keleti kihívásra kell közös választ adniuk, ami újra összehozhatja őket.
Kommunikációs lépés vagy valódi fenyegetés?
A lengyel államfő szerint biztonsági garanciát kellene adni Ukrajnának arra az időszakra, amikor lezárul az oroszok által Kijev ellen indított háború. A magyar vezetés viszont fontosnak tartja az orosz kapcsolatot, és Orbán Viktor hétvégi értékelője szerint a NATO csak védelmi szövetség. Mindez jelzi, hogy a már eddig is feszült lengyel-magyar viszony a háború után éleződhet ki igazán.
Az ország most új kormányfővel igyekszik kivergődni a kettős válságból – a biztonsági-belpolitikai és az energiaellátási-gazdasági krízisből.
Diplomáciai botrányt okozott a szlovák külügyminiszter, aki Magyarország esetleges területi követeléseire utalt. Rastislav Kácer fellépése nyilván a szlovák belpolitikai helyzetben kreált „politikai termék”, ugyanakkor illeszkedik abba a nyilatkozatsorozatba, ami elszigetelni látszik minket Európában.
Kilenc személyt mentesítene az Orbán-kormány a brüsszeli szankciók alól. Utánanéztünk, kiket, és arra jutottunk, hogy orosz „gazdasági fegyverként” szolgálnak a világ élelmiszer- és nyersanyagpiacainak sakkban tartására.
A geopolitikai blokkok közötti konfrontációnak Szijjártó Péter szerint mindig a két tömb határán fekvő államok a vesztesei. Történészek szerint viszont Ausztria és Finnország – két világrendszer határán elhelyezkedve – a legdinamikusabban fejlődő országok közé tartozott a hidegháború idején Európában.
Petr Pavel tábornok nyugatos álláspontot képvisel, Andrej Babis volt kormányfő viszont a magyar miniszterelnökéhez hasonló nézeteket hangoztat.
Horvátország az év elején csatlakozott a schengeni övezethez és belépett az eurózónába is, emiatt várhatóan még kisebb lesz az inflációjuk, pedig az már most is 9 százalékponttal alacsonyabb, mint nálunk. Ráadásul Horvátország egyre inkább kulcshelyzetbe kerül a magyar energiaellátás szempontjából is.
