Magyarországnak, Lengyelországnak és Romániának akár területi követelései is lehetnének Ukrajnával szemben – vetette fel a napokban Putyin orosz elnök. A románok elutasították, a lengyelek dezinformációnak nevezték a szavait, a magyar kormány pedig „helytelenítette” az orosz nyilatkozatot. De mi áll mögötte?
Rejtélyes szabotázsakciók történtek az elmúlt napokban a Balti-tengeren. A használaton kívüli két csővezeték, az Északi Áramlat 1 és 2 is megsérült, hatalmas mennyiségű földgáz ömlik így a tengerbe. Az eset mögött sokan az oroszokat sejtik, akik inkább Amerikára próbálják terelni a gyanút.
Alekszandr Dugin lánya az Ukrajnában is harcoló Wagner Csoport alapítójának, a féllegális harcosokat fizető Jevgenyij Prigozsinnak dolgozott újságíróként, de valójában az apja lehetett a merénylet célpontja. Dugint tévesen hiszik „Putyin agyának” és főideológusának, ugyanakkor számos magyar politikus kerülhetett kapcsolatba a mozgalmával.
A lengyel és a magyar elitek a történelem nagy részében együttműködtek, amikor nem, akkor többször is bajba kerültek. Elitjeink ugyanis épp a kritikus pillanatokban csak a saját érdekeiket nézik, és csak békeidőben kooperálnak. Például akkor, ha közösen dézsmálhatnak Brüsszelben.