Nagyvilág

Meglepte, de nem osztotta meg Kijev támogatóit, hogy Kurszk ellen támadtak az ukránok

Kurszk megyei kormányzóság sajtószolgálata / EPA / MTI
A Kurszk megyei kormányzóság sajtószolgálata által közreadott kép a nyugat-oroszországi Kurszk vasútállomásról 2023. augusztus 20-án, miután ukrán dróntámadás érte az épületet.
Kurszk megyei kormányzóság sajtószolgálata / EPA / MTI
A Kurszk megyei kormányzóság sajtószolgálata által közreadott kép a nyugat-oroszországi Kurszk vasútállomásról 2023. augusztus 20-án, miután ukrán dróntámadás érte az épületet.
Meglepte Kijev nyugati szövetségeseit az, hogy Ukrajna támadást indított Oroszország ellen. A kurszki betörésről aligha informálták támogatóikat az ukránok, de ez nem tántorítja el a nyugati hatalmakat Kijev további támogatásától – véli a 24.hu által megkérdezett szakértő. Az Ukrajnáról szóló németországi vitákat sem a kurszki betörés váltotta ki, hanem az Északi Áramlat 2022-es felrobbantása után most felgyorsuló nyomozás.

Meglepetés volt a nyugati szövetségeseknek, még a legközelebbieknek is, hogy Ukrajna Kurszk térségében megtámadta Oroszországot – mondta a 24.hu-nak Jójárt Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukács Intézetének (JLI) tudományos munkatársa. Az Oroszország-szakértő szerint valószínűleg az USA-t sem tájékoztatták az akció előtt, sőt a kijevi katonai vezetésen belül is kevesen tudtak a támadás tervéről.

A közvetlen résztvevők is csak néhány nappal a bevetés előtt értesültek harci feladataikról. Természetesen bizonyos parancsnokok tudhattak az előzetes elképzelésekről, de az ukránok tanultak a tavalyi kudarcból – ahol Jójárt szerint „megégették magukat” – és most sikerült titokban tartaniuk offenzívájukat.

Jójárt szerint nem okozott törést a nyugati országok és Kijev kapcsolatában a kurszki akció: a Nyugat továbbra is feltétlenül támogatja az ukránokat, „nem látszik, hogy bárki megtorpant volna”. Ugyanakkor az ukránok, tiszteletben tartják a Nyugat kéréseit. Ennek megfelelően

Kijev nem vet be nagy hatótávolságú nyugati csapásmérő eszközöket, például amerikai ATACMS vagy brit Storm Shadow rakétákat.

Igaz, a briteknél felmerült, hogy hozzájárulnának a Storm Shadow-k bevetéséhez akár Oroszország határain belül is – ehhez azonban amerikai jóváhagyásra várnak. Sőt a franciákkal is egyeztetniük kell erről, mivel egy brit-francia közös fejlesztésről van szó. A Storm Shadow gyártója az MBDA Systems. Ennek a cégnek a két legnagyobb, 37,5-37,5 százalékos tulajdonosa közül csak az egyik brit: a BAE Systems. A másik meghatározó társtulajdonos az Airbus konzorcium, amely egy európai együttműködés, a Storm Shadow esetleges felhasználásakor ezért van meghatározó szavuk a franciáknak is.

A brit Guardian szerint amíg a Nyugat halogatja a döntéseket a nagy hatótávolságú csapásmérő eszközök Oroszország elleni bevetéséről – félve egy nukleáris eszkalációtól –, addig Zelenszkij ukrán elnök augusztus 19-én kérte, hogy a nyugati korlátozásokat oldják fel. Ezekkel a nyugati fegyverekkel ugyanis az orosz területen lévő légibázisokat és más stratégiai célpontokat akarja támadni Kijev. Egyelőre azonban sem az amerikaiak, sem a britek, sem pedig a franciák nem hagyták jóvá ezeket az ukrán kéréseket. Kijev ezért is fejleszti drónparkját, s ezzel függ össze az e heti, Moszkvát, illetve annak környékét célzó ukrán drónakció – ezek ugyanis nem nyugati eszközök, bevetésükről Kijev saját hatáskörben dönthet.

Ugyanakkor Jójárt Krisztián elmondta, az ukránok a támadást a kurszki régióban nyugati fegyverekkel hajtották végre:

  • a brit Challenger 2 páncélosok,
  • a német Marder gyalogsági harcjárművek csakúgy feltűntek,
  • mint az amerikai Stryker páncélozott csapatszállítók.

Ezek használatát egyik nyugati állam sem kifogásolta.

AP / MTI Ukrán rakéta által megrongált lakóház és autók az oroszországi Kurszkban 2024. augusztus 11-én.
LÉPJ BE A FOLYTATÁSHOZ!
Változunk. Csatlakozz hozzánk! Regisztrált olvasóink mostantól exkluzív hírleveleket, cikkeket olvashatnak, mint ez is. És ez csak a kezdet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik