A lehető legrosszabbkor jön a nyár eleji európai parlamenti választás és az ezzel járó tisztújítás, mert turbulens nemzetközi helyzetben veszti el érdemi cselekvőképességét hónapokra a közösség, pedig most lenne csak igazán szükség a gyors reagálóképességre – állítja Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Dellában.
Az EP-választásnak is van köze ahhoz, hogy a kormány csak az év végén nyújtja be a 2025-ös költségvetést az Országgyűlésnek – ismerte el a Dellában az energiaügyi miniszter, akivel a „picike felárral” vett orosz gázról is beszélgettünk, valamint a benzinárakról, melyekről épp ma dönt a kormány
Magyarországon túlbecsülik a német politika szerepét a gazdaságban, a várakozásokkal szemben Berlin nem vállal fel közvetítő szerepet a magyar kormány és az itteni német cégek közötti vitákban – mondta Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs vezetője.
Magasabb lehet a 2023-as hiány a vártnál, mondja a Dellában a befektetési alapkezelő, aki nem érti, mi az irány az Orbán-kormány uniós politikájában, mert a nyereség oldalon semmi nem jelentkezik a dacosság hozadékaként, a veszteség oldalán viszont ott van évi több száz milliárd forint, amit a bizalom meggyengülése miatt kell kifizetnie Magyarországnak.
Az MNB-vel folytatott jogvita részeként befejezte működését a több száz milliárd forintosra becsült bizalmi vagyonkezelői szegmens piacvezető társasága, a Primus Trust Zrt. „Nem haragszunk a jegybankra, de közigazgatási pert indítottunk” – mondta a Dellában B. Szabó Gábor társtulajdonos-igazgató.
Sötét képet festett az előttünk álló évről a jobboldali közgazdász, aki szerint az egyoldalú, az egyensúlyi követelményeket figyelmen kívül hagyó, kizárólag a gazdasági növekedésre alapozó Nagy Márton-féle gazdaságpolitika akár 10 százalékos inflációval, magas szinten beragadó költségvetési hiánnyal és elszálló államadóssággal fenyeget.
Kína nyerte meg a 2023-as évet, és Kína fogja megnyerni a 2024-et is – állítja évzáró beszélgetésünkben Pogátsa Zoltán közgazdász, a Soproni Egyetem docense. A Della vendége szerint a sikeres távol-keleti országok nagyrészt ugyanazt a modellt követik: autoriter, állami-fejlesztő rezsimek, amelyek hatékonyságát Orbán Viktor is elirigyelte, adaptálni azonban nem tudta.
Nem Ursula von der Leyen számít Orbán Viktor legfőbb bírálójának, az itthoni plakátokra azért került mégis a bizottsági elnök arca, mert vele lehet a legkönnyebben azonosítani az Orbánék szemében „elátkozott” európai uniós intézményrendszert, azaz Brüsszelt – állítja Andor László volt uniós biztos a Della legújabb adásában.
A magas jegybanki kamatnak köszönhetően eddig szép pénzeket kaptak a lekötött betétekért a cégek, ám a kamatcsökkentések időszakában ebből a pénzből is lehetne finanszírozni a gazdaságból jelenleg hiányzó beruházásokat – állítja a Dellában Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója.