Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Szakszervezetek Együttmûködési Fórumának (SZEF) elnökei szerdán sajtótájékoztatón hangsúlyozták: a “Ne tovább!” mottóval rendezett tüntetés békés, pártmentes demonstráció lesz, és mind a négy konföderáció szeretne részt venni a háromoldalú – vagyis a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók közötti – egyeztetéseken is a munka törvénykönyvérõl.
Hol és mikor lesz az élõlánc?
Helyszín: Kossuth Lajos tér, a Parlament elõtti betonos terület.
Idõpont: 11.00-11.30 között lesz a gyülekezés a Parlament IX. kapujánál. 11.30-12.00: beszédek, majd 12.00 és 12.30 között az élõlánc kialakítása a Parlament épülete körül a virágládák és a lánckordon mentén. A résztvevõk egymás kezét megfogva alakítják ki az élõláncot, de a közlekedést nem akadályozzák. 12.30-kor átadják a petíciót a frakciók vezetõinek. Az élõlánc 14 óráig tart.
Kuti László, az ÉSZT elnöke kiemelte: ez az elsõ figyelmeztetés, figyelemfelhívásnak szánják a demonstrációt, amellyel azt üzenik a képviselõknek, hogy õk felelõsek azokért a jogszabályokért, amelyeket elfogadnak.
A Kossuth térre tervezett élõlánc – A nagy képért kattintson!
Varga László, a SZEF elnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az elmúlt egy évet jellemzõ jogalkotásnak nem szabad folytatódnia, mert az elfogadhatatlan nemcsak az érdekképviseleteknek, és azok tagszervezeteinek, hanem az állampolgároknak is. Példaként említette, hogy a kormány megszüntette az országos érdekegyeztetés kialakult rendszerét.
A munka törvénykönyvének tervezete “az utolsó csepp a pohárban” – fogalmazott. Kifejtette: az idén 28-29 sarkalatos törvényt szeretne elfogadni az Országgyûlés, az élõlánccal arra szeretnék felhívni a képviselõk figyelmét, és azt üzenni a parlamentnek, hogy “ne tovább”, álljon helyre a normális párbeszéd, egyeztetés.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke attól tart, hogy egy olyan törvénykezési ciklus indul õsszel, amelyben olyan törvényeket szavaznak majd meg, amelyek hátrányosan érintik a munkavállalókat, például a jövedelmi helyzete is romlik. Az elnök szerint, ha ezt a “szellemet” viszi tovább a kormány a törvénykezésben, akkor szembemegy a magyar munkavállalók érdekeivel, és a képviselõk magukra hagyják azokat, “akik az országot építik nap mint nap”. Az élõlánccal erre szeretnék felhívni a képviselõk figyelmét – jelezte Pataky Péter.
Diszkriminatív volt a minisztérium
Kedden Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelõs államtitkára munkaadói szervezetek mellett két szakszervezettel – Liga Szakszervezetek, Munkástanácsok – is tárgyalt a munka törvénykönyvérõl. Az államtitkár az egyeztetés utáni sajtótájékoztatón azt mondta: azokkal a szakszervezetekkel tárgyaltak, amelyek hajlandóak voltak az érdemi egyeztetésre – írta az MTI. Ezzel kapcsolatban Pataky Péter azt mondta: diszkriminatívnak tartják, hogy a négy másik konföderációt nem hívták meg, ezt szerinte inkább politikai okok indokolták, õk ugyanis hajlandók az érdemi párbeszédre, mint azt többször is hangoztatták, illetve levelet is írt a kormányzati kommunikációért felelõs államtitkárnak emiatt.
Borsik János, az Autonómok elnöke hozzátette: a megjelölt határidõig a szakszervezetek megküldték javaslataikat a munka törvénykönyvével kapcsolatban. A Czomba Sándor által említett 300 érdemi javaslat között a négy konföderáció által kidolgozott szöveg is helyet kapott, ám õket nem hívták meg az egyeztetésre.
Borsik hozzátette: a munkavállalók a kormányváltás óta rosszabb helyzetbe kerültek, a munkanélküliség továbbra is magas, a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése pedig keresetcsökkenést hozott, a kormány ráadásul mellõzi a szociális párbeszédet. Hangsúlyozta: nagy a fenyegetettség a munka világában, a képviselõk felelõsséggel tartoznak választópolgáraiknak, az egyéni felelõsségük nagy, nem lehet a párt- vagy frakciófegyelem “mögé bújni”.
A szakszervezeti szövetségek továbbra is háromoldalú tárgyalásokat követelnek a készülõ munka törvénykönyvérõl.
