Belföld

Tízezrek jelentkeztek a slágerszakokra

Tavaly sem okoztak meglepetést a felsőoktatási jelentkezések, az évek óta tartó trendek, népszerű szakok alig változtak. Sok fiatal adta be a lapját gazdálkodás és menedzsment, illetve turizmus alapszakra, de jogra, kommunikációra, andragógiára is szép számmal pályáztak. A toplistába bekerült az informatika és a gépészmérnökképzés is. A mesterszakok között a tanári tarolt.

2010-ben több mint 140 ezren célozták meg a felsőoktatást, és több mint a kétharmaduk, pontosan 97 706 fő nyert felvételt a „rendes” eljárásban (a pótfelvételizőkkel együtt a számuk jócskán meghaladja 100 ezret). 2009-ben még a felvételizők 74 százaléka járt sikerrel. A felvettek valamivel több mint fele az alap- vagy egységes, osztatlan képzés nappali munkarendjén kezdhette majd meg a tanulmányait – áll az Educatio Nonprofit Kft. adataiban. A mesterképzésben a nappalira és a levelezőre felvettek száma közel azonos volt tavaly. A felsőfokú szakképzésre bekerült 12 ezer hallgató legtöbbje pedig nappalis lett. Tovább csökkent viszont az esti tagozatra és a távoktatásra felvételt nyertek aránya.

Marketing, kommunikáció, andragógia

2010-ben a gazdaságtudományi képzésekre akart bejutni a legtöbb felvételiző, akkor a gazdálkodási és menedzsment alapszak (bachelor vagyis BSc-szak) nyerte a „versenyt”, csaknem 14 ezren jelentkeztek. A ponthatár is elég magas volt ezen az alapszakon: a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) az államilag támogatott nappali képzésre csak azok juthattak be, akik elérték a 453 pontot. (A 2010-es ponthatárok itt olvashatók!)

A jelentkezési toplistában a második helyen tavaly a turizmus-vendéglátás állt, csaknem tízezer felvételizővel. A Szolnoki Főiskolán a turizmus és vendéglátás szakra 394, a BCE ugyanezen képzésére azonban 446 ponttal lehetett csak bejutni. A költségtérítéses levelező alapszakokra viszont már a minimumpontszám (200 pont) is elég volt az ország több intézményében.

A dobogó harmadik fokán a nemzetközi gazdálkodás alapszak állt több mint hétezer jelentkezővel, és itt született a legmagasabb ponthatár, a Corvinuson a magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapszakon (a nappali, államilag támogatott képzésen) 462 pont kellett a felvételhez.

Az alapszakok jelentkezési toplistája (2010)

1. gazdálkodási és menedzsment 13 337 jelentkező
2. turizmus-vendéglátás 9366 jelentkező
3. nemzetközi gazdálkodás 7237 jelentkező
4. pénzügy és számvitel 7212 jelentkező
5. kereskedelem és marketing 6976 jelentkező
6. kommunikáció és médiatudomány 6710 jelentkező
7. mérnök informatikus 6491 jelentkező
8. gépészmérnöki 6171 jelentkező
9. andragógia 5795 jelentkező
10. műszaki menedzser 4729 jelentkező
11. ápolás és betegellátás 4163 jelentkező
12. villamosmérnöki 4030 jelentkező
13. pszichológia 3893 jelentkező
14. igazgatásszervező 3752 jelentkező
15. nemzetközi tanulmányok 3568 jelentkező
(az összes jelentkező alapján)
Forrás: Felvi.hu

Népszerű volt a pénzügy és számvitel, illetve a kereskedelem és marketing is. A legvonzóbb alapszakok között volt a műszaki menedzser, a villamosmérnöki, de az ápolás-betegellátás szak és a pszichológia alapszak is. Ez utóbbi képzésre a Károli Gáspár Református Egyetemre volt a legnehezebb bejutni, 456-nál húzták meg a ponthatárt. Érdekes, hogy erre az alapszakra a Szegedi Tudományegyetemre a költségtérítéses nappali képzésre 416, az államilag támogatott levelezőre pedig 415 pontot kellett teljesíteni a jelentkezőknek.

Töretlen volt a népszerűsége a kommunikációnak és az andragógiának, mindkét szakra körülbelül hatezer fiatal pályázott 2010-ben. Médiatudományt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) csak azok kezdhettek tanulni, akik elérték a 452 pontot, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), illetve a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF) viszont „csak” 441 pontnál húzták meg a határt.

Nehéz volt a bejutás a jogi és orvosi szakokra

A jogi pálya az elemzők szerint egyre telítettebb, mégis nagyon sok fiatal próbált bekerülni: 2010-ben összesen közel 6800-an jelentkeztek a jogász osztatlan képzésre. A jogászképzésben is magasra tették a lécet: az ELTÉ-n 426, a Károli Gáspár Református Egyetemen 415, Miskolcon pedig ennél egy ponttal több kellett tavaly ahhoz, hogy hallgatóvá váljon valaki.

2010-től tették kötelezővé az emelt szintű érettségit az orvosi, fogorvosi, gyógyszerész, valamint állatorvosi egységes, osztatlan képzések esetében. A ponthatárokat ez nem „dobta meg”, ugyanis akik a korábbi években ezekre a szakokra pályáztak, már akkor is a többletpontokat érő emelt érettségit választották. A Semmelweis Egyetemen az általános orvos szakra 434, a Pécsi Tudományegyetemre 418, Szegedre és Debrecenbe pedig egyaránt 419 pont kellett az államilag támogatott képzésben való részvételhez.

A tanárképzés toronymagasan vezetett

A mesterszakok (MSc vagy MA) közül a tanári volt a legkelendőbb: 6700-nál is többen jelentkeztek tavaly. A második és a harmadik helyen álló vezetés és szervezés, illetve nemzetközi tanulmányok mesterszakokra összesen is csak feleannyian adták be 2010-ben a lapjukat.

A gazdasági MSc-képzések (pénzügy, marketing, HR, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, illetve vállalkozásfejlesztés) mellett több bölcsész és társadalomtudományi szak is szerepelt a toplistában: sokan felvételiztek közigazgatás, kommunikáció, pszichológia, szociológia vagy andragógia szakra. Tavaly először egy természettudományi mesterszak, a biológia is a legnépszerűbb 15 közé került.

A mesterszakok jelentkezési toplistája (2010)

1. tanár 6532 jelentkező
2. vezetés és szervezés 1654 jelentkező
3. nemzetközi tanulmányok 1056 jelentkező
4. pénzügy 1051 jelentkező
5. marketing 955 jelentkező
6. emberi erőforrás tanácsadó 937 jelentkező
7. nemzetközi gazdaság és gazdálkodás 910 jelentkező
8. vállalkozásfejlesztés 814 jelentkező
9. kommunikáció és médiatudomány 715 jelentkező
10. közigazgatási 552 jelentkező
11. pszichológia 542 jelentkező
12. európai és nemzetközi igazgatás 504 jelentkező
13. biológus 457 jelentkező
14. szociológia 448 jelentkező
15. andragógia 444 jelentkező
(az összes jelentkező alapján)
Forrás: Felvi.hu

20 százalékkal többen jelentkeztek felsőfokú szakképzésre

A felsőfokú szakképzésekre 20 580-an jelentkeztek tavaly, 20 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A legtöbben az idegenforgalmi szakmenedzser szakképzést célozták meg, 3412 diák jelentkezett.

A csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó, valamint a vendéglátó szakmenedzser állt a virtuális dobogó második és harmadik fokán, 1800, illetve 1500 jelentkezéssel. A top 10-ben több gazdasági – mint banki szakügyintéző, pénzügyi szakügyintéző és logisztikai szakügyintéző – képzés is szerepelt. Ezek mellett a népszerű alapszakok felsőfokú szakképzési „változataira” is sokan jelentkeztek, például az intézményi kommunikátor, a web-programozó és a reklámszervező szakmenedzser is szerepelt a toplistában.

A felsőfokú szakképzések jelentkezési toplistája (2010)

1. idegenforgalmi szakmenedzser 3240 jelentkező
2. csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó 1709 jelentkező
3. vendéglátó szakmenedzser 1468 jelentkező
4. ifjúságsegítő 1425 jelentkező
5. banki szakügyintéző 1421 jelentkező
6. pénzügyi szakügyintéző 1294 jelentkező
7. reklámszervező szakmenedzser 1208 jelentkező
8. web-programozó 1176 jelentkező
9. intézményi kommunikátor 1084 jelentkező
10. nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző 1066 jelentkező
(az összes jelentkező alapján)
Forrás: Felvi.hu

Az ELTE vette fel a legtöbb hallgatót

A karok közül az ELTE Bölcsészettudományi Kara (BTK), valamint a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara vette fel a legtöbb nappali munkarendű alap- vagy egységes, osztatlan szakos hallgatót. A dobogó harmadik fokán az ELTE Természettudományi Karát találjuk, de további öt karon is ezer főnél többen kezdhették majd meg a tanulmányaikat 2010 szeptemberében.

A mesterképzésben az ELTE két kara, a BTK és a Pedagógiai és Pszichológiai Kar, továbbá a BCE Gazdálkodástudományi Kara „állt” a dobogón. A listát az ELTE, a Corvinus, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Műegyetem karai uralták, de figyelemre méltó, hogy két művészeti egyetem, a Moholy-Nagy Egyetem és az Zeneakadémia is a top 20-ba tudott kerülni.

Cikksorozat a felvételiről

Az fn.hu egy cikksorozatban összegyűjti, hogy mire kell figyelni a felvételinél. Hamarosan bemutatjuk a korábbi évek a munkaerő-piaci trendjeinek az alakulását, illetve a felsőoktatási intézmények kampányait, a döntéshozatalban segítséget nyújtó fórumokat is.
A felvételi rendszerének változásairól szóló írásunkat, valamint a pontszámítási kisokost pedig itt olvashatja!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik