Szlovákia lemondott a svédasztalról
Az ingyenesség és a szolgáltatások nagy választéka túlfogyasztást okozott, ezért vezettük be a vizitdíjat, a kórházi ellátás díját és a receptfelírási díjat. A túlfogyasztás megszűnt, de nem azért, mert a jelképes összegű kötelezettségek távol tartották a betegeket az orvosoktól – összegezte a szlovák egészségügyi reform egyik legfontosabb tapasztalatát Peter Pazitny. A szlovák egészségügyi miniszter volt tanácsadója a konferencián elmondta: a több-biztosítós rendszer bevezetése óta a társaságok mindegyike nyereséges, pedig az azt megelőző tíz évben az egyetlen állami biztosító deficitesen működött. A szakértő szerint a szlovák egészségügyi rendszer stabil, biztonságos, ugyanakkor nem pazarló, mint elődje volt. Pazitny szerint eddig csak a hálapénzüket féltő, vagy a felesleges kórházak bezárásától tartó orvosok sztrájkoltak az átalakítás miatt.
Lépéskényszer
Állandósuló ikerdeficit, a régióban alacsonynak számító növekedés, egyre súlyosbodó államadósság és alacsony foglalkoztatottság jellemzi a magyar gazdaságot. Az államháztartási hiány beavatkozás nélkül idén meghaladhatja a GDP tizedét, így az álam elszívja a hiteleket a vállalatok elől, ami lassítja a beruházások növekedési ütemét. Az államadósság a bruttó hazai termékhez képest már akkora, mint volt a Bokros-csomag előtt, 1995-ben. Ráadásul hazánkban a foglalkoztatottság rendkívül alacsony: míg a régi uniós tagországokban a munkaerőpiacon jelen lévők aránya 65, a kibővítet unióban 63,6 százalékos, addig hazánkban 56,8 százalék ez az arány – mutatta be a gazdaság helyzetét Orbán Krisztián, a CEMI ügyvezető partnere, a kutatócsoport vezetője.
Orbán szerint a magyar gazdaság ördögi körben vergődik: a magas hiány miatt magasak az adóterhek, emiatt alacsony a foglalkoztatottság, ami végül alacsony növekedést eredményez.
Nem egyszerűen kiigazítás kell
A válság – vagyis a forint drasztikus leértékelését követő recesszió – elkerüléséhez három feltétel egyidejű teljesülése szükséges a kutatók szerint: kiadásalapú hiánycsökkentés, a gazdaság foglalkoztatottsági tartalékának mozgósítása és a hitelesség visszaszerzése.
A kutatók az állami kiadáscsökkentésen túl javaslatot tesznek a munkát terhelő közterhek csökkentésére, valamint a munkát nem terhelő adók emelésére; úgy vélik, aktív foglalkoztatáspolitika mellett Magyarország két év alatt kikerülhet az ördögi körből, amely „növekedési körré” változhat: a csökkenő deficit nyomán mérséklődhetnek az adóterhek, egyre többen dolgozhatnak, ami gyorsuló gazdasági növekedéshez vezethet.
Megszorítás így is lesz
Orbán Krisztián szerint mindehhez a GDP 3,5-4 százalékát kitevő, két év alatt összesen mintegy 1200 milliárdos kiigazítás szükséges, ami lehetővé tenné, hogy az államadósság és a külföldi adósság növekedése megálljon, és lehetséges maradjon az euró 2010-es bevezetése. A megtakarításon túl a vázolt gazdasági pályához az is szükséges, hogy az uniós támogatások jó kihasználása évente a GDP 0,5, a bővülő foglalkoztatottság pedig 1 százalékával növelje az ország gazdasági teljesítményét.
A kutatók drasztikusan hangzó konkrét intézkedésekre is javaslatot tesznek. Két évre befagyasztanák a közszféra bruttó béreit, 90 ezer állami alkalmazottat elbocsátanának, bevezetnék az egészségügyben a vizitdíjat, csökkentenék a gyógyszerár-támogatásokat, 3 százalékponttal emelnék az áfa középső és felső kulcsát (ezek így 18 és 23 százalékosak lennének), 0,25 százalékos ingatlanadót és átmenetileg 18 százalékos kamatadót vezetnének be, 18 százalékosra emelnék a társasági nyereségadó kulcsát, valamint eltörölnék az evát és az ekhót.
Hat évvel kevesebbet dolgozunk
A magas adó és tb-járulékok, valamint néhány jól körülhatárolható csoport alacsony munkavállalási hajlandósága miatt uniós összevetésben rendkívül alacsony a foglalkoztatottság; a magyarok átlagosan 6 évvel dolgoznak kevesebbet az OECD-átlagnál. Ennek az is a következménye, hogy míg a régi EU-tagállamokban 1,25 eltartott jut egy dolgozóra, addig nálunk 1,59, ráadásul a romló demográfiai trend miatt 2050-re 2 fölé emelkedhet az arány. A mutatót tovább rontja, hogy jelenleg a cigány népesség 25 százaléka dolgozik, így ha a tendenciák nem változnak, 45 év múlva 2,26 eltartott juthat egy keresőre – sorolta a hazai munkaerőpiac szomorú állapotát bemutató adatokat Barabás Gyula, a CEMI kutatócsoportjának tagja.
A közgazdász meglepő állítása szerint nem a munkanélkülieket kell elsősorban mozgósítani a foglalkoztatottsági hátrány ledolgozása érdekében. A munkaerő-tartalék az inaktívak – a népesség mintegy 40 százalékát kitevő – táborában van, ráadásul jól körülhatárolható csoportokban. Ők a 15-24 éves fiatalok, a 45-54 éves férfiak, az 55-64 éves nyugdíj előtt állók és a 25-34 éves nők. A CEMI tanulmánya szerint a középkorú férfiak már nehezen vezethetők vissza a munkaerőpiacra, de a maradék három csoport mobilizálásával akár 400 ezerrel növelhető a dolgozók száma.
Célzott lépések
Jelenleg 163 ezer fiatal tanul a felsőoktatásban, ami a népesség 4,3 százalékát jelenti; az unióban ez az arány átlagosan 3,6 százalékos, vagyis állítható: túl sokan tanulnak, ráadásul számos képzés nem igazodik a munkaerőpiac igényeihez. A CEMI ezért azt javasolja, hogy évi 50 ezerről 40 ezerre csökkentség az állami támogatással a felsőfokú képzésben részt vevők számát, és indirekt eszközökkel további 10 ezerrel mérsékeljék a magániskolákba járók csoportjának nagyságát. Ez 2010-ig 30-50 ezer fővel bővítené a foglalkoztatottságot.
A 25-34 éves nők foglalkoztatottsága is növelhető. A kutatók adókedvezményekkel segítenék a rész- és a távmunkát, a gyesen kívül a gyedet is megtarthatnák az ismét munkába álló gyerekes anyák, így 2010-ig 20-40 ezerrel nőhetne a foglalkoztatottak száma.
A legnagyobb munkaerő-piaci bővülés az idősek munkában tartásától várható. A CEMI tanulmánya szerint elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár emelése, ami az 1998-as hasonló lépés mintájára azzal járna, hogy az idős korosztály teljes egésze a munkaerőpiacon marad, és nem akadályozza a fiatalok belépését. A jogszabály-módosításon túl azzal is marasztalnák az időseket, hogy minden ledolgozott év plusz 8 százaléknyi nyugdíjat jelentene számukra. A kutatók szerint elkerülhetetlen a rokkantsági nyugdíjak rendszerének, sőt a korábbi nyugdíjazások felülvizsgálata is, mivel jelenleg 466 ezer rokkantnyugdíjas van Magyarországon. A lépések nyomán 2010-re 180-230 ezerrel nőne a gazdaságilag aktívak száma.
A CEMI koncepciójának végrehajtása rövid távon mintegy 400 ezresre duzzasztaná a munkanélküliek táborát, viszont négy év alatt konzervatív becslés szerint 200-300 ezerrel növelné a foglalkoztatottságot – mondta Barabás Gyula. Hozzátette: 100 ezer új munkahely számításaik szerint 150-200 milliárd forinttal javítja az egyensúlyt és mintegy 1 százalékkal gyorsítja a gazdasági növekedést.
A közgazdászok szerint programjuk abban különbözik a többi, eddig nyilvánosságra került cselekvési tervtől, hogy míg azok a deficit lefaragásával pusztán a válsághelyzet elhárítását célozzák, addig ezek a javaslatok kitörést jelentenek az ördögi körből, vagyis a lehető legkisebb, mindössze 2007-ben érzékelhető növekedési áldozattal vezetnék ki Magyarországot a válság közeli helyzetből.
