Mint azt korábban megírtuk, a kormány nem tájékoztatja az adóhatóság dolgozóit a NAV tervezett átalakításáról, és nem is veszi figyelembe a hivatal saját javaslatait. A dolgozók újságcikkekből próbálják összerakni, mi várható. Nemhogy az osztályvezetők, az igazgatók sem tudnak semmit. Ráadásul a NAV szakértői nem értik, miért kell a kormánynak újra feltalálni a spanyolviaszt, miközben a hivatalon belül kiváló szakmai anyagok állnak rendelkezésre a hatékonyság javítására. Azt is sérelmezik, hogy ezeket a kormány el sem olvasta, nem reagál rájuk. Ugyanakkor az eddig nyilvánosságra került terveket a hivatal szakértői hajmeresztőnek, durván szakmaiatlannak értékelik.
Cikkünk megjelenése után, a kormány bejelentette, hogy online elégedettségi kérdőívvel kéri ki a dolgozók véleményét. Így szeretnék elérni, hogy a hivatali működés még hatékonyabb legyen.
És mi van a kérdőívben?
A NAV dolgozói körében a kérdőív nem keltett nagy megrökönyödést, de kirobbanó örömöt sem. Mint megtudtuk, a kérdőívről a NAV vezetői először a tegnapi reggeli vezetői megbeszélésen kaptak hivatalos tájékoztatást. A teszt délutántól már elérhetővé is vált az adóhatóság belső intranetes rendszerén az összes dolgozó számára. Úgy tudjuk, a legtöbb dolgozó ki fogja tölteni a tesztet, miután a múltban is népszerűek voltak az ilyen felmérések a hivatalban. A válaszadás anonim, fél óránál többet nem vesz igénybe, és a sajtóban korábban megjelentekkel szemben nem kötelező.
Forrásunk, aki már kitöltötte a tesztet, így értékelte azt:
A kérdőív valóban arról szól, amiről meghirdették, de igényesen összeállítva, látszik, hogy szakember csinálta. Csak egy-két kérdésnél éreztem azt, hogy már maga a kérdésfeltevés módja irányítja a választ, vagy nem teljesen egyértelműek a válaszlehetőségek.
Például megkérdezik ugyan, hogy vannak-e párhuzamosságok a szervezeti egységeknél, de a kérdés hangneme arra utal, hogy a párhuzamosság az egy nagyon rossz dolog, függetlenül attól, hogy indokolt-e ez a párhuzamosság vagy sem.
- indokoltnak tartaná-e a saját szervezeti egységénél a vezetői szintek számának csökkentését?
- átláthatónak tartja-e a NAV szervezetét?
- melyik a leghatékonyabb, illetve a legkevésbé hatékony ágazat a NAV-on belül (adó, vám, bűnügy, oktatás, stb.)?
- rákérdeztek a vezetők és beosztottak viszonyára, hogy jól kijönnek-e egymással
- megkérdezték azt is, hogy milyen a kommunikáció az egyes szervezeti szintek, egységek között, és kifelé is: hogyan tudnak együttműködni a közigazgatás többi szereplőjével
- rákérdeztek a fizetésre is, hogy ki mennyire elégedett vele
- és természetesen az is szerepelt a kérdések között, hogy milyen a NAV társadalmi megbecsülése (ez szinte kötelező elem, minden eddigi NAV-os felmérésben szerepelt)
Bár forrásunk nem nagyon ért a survey technikákhoz, szerinte, ha a tesztet sokan kitöltik, meglehetősen árnyalt képet lehetne alkotni, nem csak a dolgozók véleményéről, hanem magáról a NAV működéséről is.
Csak remélni merjük, hogy a kormány valóban kíváncsi az eredményre, nem pedig csak politikailag akarja felmutatni a közvéleménynek, hogy lám-lám, mi megkérdeztük a NAV véleményét – mondta.
Rosszul is elsülhet
Az ígéret szerint a dolgozók válaszait beépítik az átalakítási tervekbe. A kormány deklarált célja, hogy az ügyfeleknek minél egyszerűbb legyen az adózás, ezért olyan törvény körvonalazódik, amely elsősorban az adózók szempontjait helyezi előtérbe. Forrásaink szerint erősen kétséges, hogy ezzel a szemlélettel hatékonyabbá lehet-e tenni a hivatal működését. A hivatali működés szempontja és az adózók szempontja ugyanis nem feltétlenül esik egybe. Magyarul: a NAV-os dolgozók attól tartanak, hogy egy jól hangzó politikai szlogen kedvéért (kormányablakot mindenhova!) „beáldozzák őket”, és még inkább túlterheltek lesznek a dolgozók, még nehezebbé válik a hivatali működés.
Egy példa: Orbán Viktor szentül hisz abban, hogy a kormányhivatalok mindenre alkalmasak, és ezek fogják elhozni az adminisztráció egyszerűsítését. Szakértők szerint azonban nem jó mindent bevinni a kormányablakok alá, mert az rontja a szervezet hatékonyságát. A kormányablakok nem alkalmasak mindenre, ráadásul egyre túlterheltebbek, hiszen egyre több államigazgatási feladatot vesznek át, mondta forrásunk. Néhány hónapja a kormányablakok intézik például a gyes, gyed kérelmeket is, ám ez teljesen más szakma, mint egy első fokú adóellenőrzés lefolytatása.
Fontosabb szakmai probléma, hogy a tervek szerint hat hónapban akarják maximalizálni az ellenőrzések időtartamát. (A határidők jelenleg is kötöttek, ám indokolt esetben meghosszabbíthatók.) Forrásunk szerint, bár a gyorsítás üdvözlendő cél, a hosszabbítás nélküli határidő a tényállás feltárásának a rovására menne, így ez a nagy adócsaló hálózatoknak kedvez. Egy egyszerű algoritmus segítségével kiszámolható, hogy hány céget kell még beiktatni a láncolatba ahhoz, hogy biztosan ne tudja a NAV hat hónap alatt lefolytatni az adóellenőrzést – mondta forrásunk.