„Ki ölte meg a nyomtatott sajtót” – kérdezte nemrég főcímében az Economist. A tekintélyes angol hetilap elemző írása szerint az internet előretörése miatt komoly veszélybe kerülhet a hagyományos újságírás jövője. Eamonn Byrne, a Lapkiadók Világszövetségének (WAN) üzleti igazgatója november végén Madridban, az immár kilencedik alkalommal megrendezett World Editor and Marketeer konferencián ugyanakkor azt hangsúlyozta: „képtelenség hogy erre sor kerüljön, de tény, hogy rengeteget beszélnek róla.”
Egy biztos, az online médiafogyasztás rohamosan terjed, miközben a nyomtatott sajtó piaca lassan, de biztosan zsugorodik. Ráadásul az olvasók az interneten keresztül ma már nemcsak informálódnak, hanem a fórumokkal, blogokkal és videómegosztókkal maguk is aktív részesei lettek a hírgyártásnak.
Jó hír
A WAN most ismertetett adatai szerint a lapkiadás még mindig nagy üzletnek tűnik. Ezt jól mutatja, hogy az elmúlt években mintegy hatmilliárd eurót fektettek technológiai fejlesztésekbe a tulajdonosok, miközben a kiadók világszerte összesen 180 milliárd dollár forgalmat bonyolítanak le, közel kétmillió munkatársat foglalkoztatnak, előállított termékeiket pedig naponta 1,2 milliárdan olvassák. Jó hír az is, hogy a reklámbevételeket tekintve a sajtó még mindig a második legnagyobb számú médiumnak számít a televízió után. Részesedése pedig nagyobb, mint az őt követő rádiónak, közterületnek, internetnek és mozinak együttesen.
Továbbélésének lehetőségét mutatja, hogy a csökkenő példányszámok ellenére számos új termék indult: az elmúlt öt évben például 550 újság jelent meg a piacon. Eamonn Byrne szerint a jövőben is további termékfejlesztésre és új kiadványokra van szükség. A legutóbbi trendeket ismertető szakember úgy látja, sikeresek lehetnek a különböző életstílusokra specializálódott kiadványok, valamint a digitális újság megjelenése. Ezek mellett az ingyenes lapok piaca mutat jelentős fellendülést. Az ilyen típusú termékekből ma már világszerte 30 milliót terjesztenek, amely a teljes piacból 6,5 százalékos részesedést jelent. Eamonn Byrne szerint „semmilyen más hordozható médiaeszköz nincs, amely tartalmát és hasznosságát tekintve a napilapokhoz hasonló lenne.” A vezető ezért úgy látja, elképzelhetetlen, hogy az újságok eltűnjenek a piacról.
Lefelé a lejtőn
A nyomtatott sajtó jövője mindezek ellenére bizonytalan. Az újságok példányszámai ugyanis világszerte zuhannak. A Lapkiadók Világszövetségének adatai szerint a jelenlegi legnagyobb médiapiacokon: Észak- és Dél-Amerikában, Nyugat-Európában, illetve Ausztráliában évtizedek óta csökken az értékesítés. Philip Meyer, a „Vanishing Newspaper” című könyvében egyenesen azt állítja, hogy az USA-ban – a visszaesés jelenlegi ütemét tekintve – 2043-ban vehetik az olvasók kézbe az utolsó nyomtatott újságot. A művével a szakmai körökben komoly felháborodást kiváltó szerző úgy látja, hogy az utóbbi pár évben kifejezetten felgyorsult az internet térhódítása.
Nagy-Britanniában sem nagyon örülhetnek a sajtópiac főszereplői: kutatások szerint ugyanis a 15–24 év közötti fiatalok 30 százalékkal kevesebb időt fordítanak az országosan megjelenő lapok böngészésére, ha egyszer már elkezdték használni a netet.
Hódít a net
Az olvasókkal együtt a kiadók a legfőbb bevételi forrásukat, a hirdetőket is kezdik elveszíteni. Elsőként az apróhirdetéseket vette el az internet a sajtótól. Hollandiában és Svájcban például az ilyen típusú reklámoknak a felét már megszerezték az internetes portálok.
Az USA-ban is folyamatosan romlik a kiadók helyzete: a tőzsdén is jegyzett The New York Times Company részvényára felével csökkent négy év alatt. A másik megakiadó, a Knight Rider tulajdonosainak egy csoportja pedig azt kérte a cégtől, hogy mielőbb szabaduljanak meg napilapjaiktól. Az amerikai médiaiparág romló helyzetét szemlélteti az is, hogy a lapok munkatársainak száma 1990 és 2004 között 18 százalékkal esett vissza.
A létszámleépítések mellett kiadásaikat is megpróbálják redukálni a kiadók. Emellett többen a szórakoztató témákkal higított tartalommal kívánják elérni a fiatalabb olvasóközönséget, mondván a nemzetközi politikai és gazdasági ügyek kevésbé vonzóak számukra.
A kiútkeresésük közepette új nyomtatott és online üzleteket keresnek. Vannak, akik ingyenes példányokkal javítanák pozíciójukat, mások az internetes megjelenésüket erősítik. Utóbbiak közül többen komoly felvásárlásokba kezdtek.
Rupert Murdoch, a News Corporationt irányító ausztrál milliárdos, például a médiamogulok közül elsőként fektetett óriási összegeket cége internetes terjeszkedésébe. A társaság az elmúlt években 1,5 milliárd dollár értékben vásárolt részesedést netes társaságokban, többek között a MySpace nevű videómegosztó portálban.
Közben egyre több új, online modell is megjelenik a sajtópiacon. A non-pofit internetes NewAssignment.Net például azt tervezi, hogy profi újságírói amatőrökkel közösen készítenek majd oknyomozó riportokat a portálra. Ehhez a projektet a Craig Newmark néven ingyenes apróhirdetési site-okat tömörítő társaság támogatja, amely tevékenységével eddig is mindent megtett, hogy csökkentse a lapok jövedelmét.
Mit gondol a sajtó jövőjéről?
Forrás: The Independent
Helen Boaden, BBC hírigazgató
Hagyományos médiumok számára a kihívás abban rejlik, hogy miként tudnak bevételhez jutni ebben az új világban. Válasz egyelőre még nincs, az biztos, hogy bizonyos helyzetekben, például a tömegközlekedési eszközökön, még mindig nagy az igény a nyomtatott sajtótermékekre. Azonban az újságoknak új, innovatív módszereket kell kitalálniuk az információtovábbításra, hogy a fiatal olvasóikat megtartsák.
Jon Gisby, Yahoo Europe médiaigazgató
Vajon válságban van a nyomtatott sajtó? Igen, hacsak nem tudnak gyökeresen megújulni. Az olvasótábor ugyanis egyre inkább eltávolodik a nyomtatott formátumtól. Biztos, hogy van jövője a kiadóknak, de ez a világ nagyon más lesz, mint amit eddig megszoktak.
Simon Kelner, The Independent szerkesztő
Négy minőségi angol napilap összesített példányszáma 2003 októberében 2,17 millió volt, 2006 hasonló időszakára viszont 2,2 millióra nőtt az értékesítés. Tehát, miközben mindenki temetni akarja az újságokat, kiderült, hogy mégis többen vásárolnak minőségi lapokat ma, mint három évvel korábban.
John Ridding, Financial Times vezérigazgató
A Financial Times (FT) számára a lapkiadás globalizációja komoly hajtóerőt jelentett. Az FT-nek sikerült folyamatosan reagálnia a trendekre, és ez a stratégia kifizetődőnek bizonyult. Az online inkább lehetőség, mint veszélyforrás, hiszen új csatornát jelent az olvasók eléréséhez.
