Az ENSZ-családba tartozó szervezet megalakulásakor, 1948-ban még a járványügyi kérdésekre összpontosított, később tevékenységét kiterjesztette az egészségügyi rendszerek működésére, majd az egészség társadalompolitikai összefüggéseire is.
Világjárványt okozhat a madárinfluenza
Az élelmiszerbiztonság az egyik legfontosabb kérdés, amellyel a ma 193 tagú WHO és a nemzetközi közösség szembesül. Az élelmiszerek minősége mellett olyan kérdések is ide tartoznak, mint az élelmiszerár-robbanás és olyan táplálkozási jelenségek, mint a alultápláltság vagy az elhízás – közölte a genfi tanácskozásról Kökény Mihály (MSZP), a parlament egészségügyi és szociális bizottságának elnöke.
A WHO szakemberei szerint elképzelhető, hogy létrejön a madárinfluenza-vírus H5N1 altípusának egy olyan mutációja, amely emberről emberre terjed, s ez világméretű járványhoz vezethet. „Sokkal kisebb lesz a hatása, ha céltudatosan felkészülünk rá” – mondta Kökény. A nemzetközi együttműködés javul, de továbbra is vannak olyan országok, amelyek szellemi tulajdonnak tekintik a vírust és nem adják át kutatási célokra.
Új betegségek új helyszíneken
Fel kell készíteni az egészségügyi rendszereket az éghajlatváltozás következményeire is. A jelenség fenyegető jelei már most is mutatkoznak: az átlaghőmérséklet emelkedése, a nagyvárosokban megjelenő füstköd, az ultraviola sugárzás növekedése, és az, hogy egyes fertőző betegségek olyan térségekben is megjelennek, ahol eddig nem tűntek fel.
A magyar delegáció Székely Tamás egészségügyi miniszter vezetésével megbeszélést folytatott a WHO európai igazgatójával, Marc Dansonnal. A találkozón szó esett a magyar egészségügy helyzetéről is. A regionális igazgató szerint olyan reformokat érdemes végrehajtani, amelyekhez meg lehet szerezni a társadalom támogatását, s ehhez ő felajánlotta további támogatását – mondta el Kökény Mihály.
