A televízió megjelenésének idején az új médium csak annyiban különbözött a rádiótól, hogy a bemondók kamerák előtt olvasták fel a híreket. Egyes kutatók szerint az Internet-felhasználás mai szintje ehhez hasonlónak minősíthető. A világháló a legtöbb vállalat számára még csak a jól bevált kommunikációs formák – a brosúrák, a hirdetések, a hagyományos levelezés – megjelenítésének új lehetősége.
A nagyvállalatok Internet-felhasználását vizsgálta az a felmérés is, amelyet az elsősorban hálózati operációs rendszereiről ismert Novell rendelt meg az INSEAD nevű párizsi menedzsmentiskolától. A Novell álláspontja szerint az Internet a jövő első számú kommunikációs csatornája, s ennek jegyében a hálózati eszközök specialistája a háló működtetéséhez szükséges berendezések legfőbb szállítója kíván lenni. Ez a két szempont motiválta, amikor a múlt évhez hasonlóan idén is támogatta a kutatás elvégzését.
A felmérésben a Fortune 500-as listájáról választott cégek szerepeltek. Ezek tevékenységét értékelték olyan ismérvek szerint, hogy milyen információkat jelentetnek meg a világhálón; milyen szolgáltatásokat nyújtanak ugyanitt; könnyű-e navigálni webhelyeiken; s miféle kifinomultabb módszereket (például mozgóképeket) használnak elektronikus megjelenésüknél. A kérdésekre kapott válaszokat olyan skálán értékelték, amelynek alsó végpontját az Internet egyszerű információközlési médiumként való felhasználása, felső végpontját pedig az interaktív kapcsolatot lehetővé tevő fórumként való kezelése jelenti. Ennek alapján összeállították, majd – The Global Internet 100 Survey 1998 címen, szöveges értékeléssel kiegészítve – nyilvánosságra hozták a web száz legnagyobb vállalatáról szóló toplistájukat.
A számítógépipar vezető cégei szerint az Interneten zajló üzletek értéke 2000 decemberére el fogja érni a 200 milliárd dollárt. Ettől ma még messze vagyunk. Bár az Internet-felhasználók száma minden évben megduplázódik, csak az elmúlt három esztendőben vált olyan naggyá a hálón “lógók” száma, hogy a vállalatok felismerték: az új médium új üzleti módszerek kialakítását követeli meg tőlük. Ezt azonban nem követik azonnal tettek: kevés cég tudja még pontosan, mit is akar kezdeni a kibernetikus térben való jelenléttel.
A kutatás eredményeit először 1997 februárjában tették közzé. Akkor arra keresték a választ: a vizsgált vállalatok milyen mélységben változtatták meg üzleti szemléletüket abból a célból, hogy kiaknázzák az új üzletkötési színtérben lévő teljesen újszerű lehetőségeket? Mint kiderült, a felmérésbe bevont cégek több mint fele erőteljes kereskedelmi célú webhelyet létesített a világhálón, s csupán 15 százalékuk tett kísérletet arra, hogy teljes értékű kereskedelmi formaként használja a webet. Csak néhány cég foglalkozott azzal kérdéssel, miként változtatja meg ebbéli szereplése a kialakult üzleti viselkedési modelljét. Miközben a vállalatok nem sajnálták a pénzt arra, hogy technológiailag magas színvonalon megvalósított webhelyekkel álljanak elő, legtöbbjüknek nem volt igazán hatékony a jelenléte: csupán üzleti rutinfogásaikat ismételték meg a virtuális térben. Az amerikai cégek átfogóbb Internet-jelenléttel rendelkeztek, mint az európaiak vagy az ázsiaiak. A “puha” gazdasági szektorok – mint például a pénzügyi szolgáltatások, a média, a kiadóvállalatok – előbbre tartottak a kibertér meghódításában, mint a “kemény” iparágak: a gépipar, a vegyipar vagy az olajipar cégei.
Az idei felmérés metodológiája alapvetően megegyezett a tavalyival; a különbség annyi volt, hogy 1998-ban az éves árbevétel alapján döntötték el, mely vállalatok kerüljenek be a listába. Ennek megfelelően a vizsgálat tárgya az volt, milyen üzleti tevékenységek végzésére akarják használni a világ legnagyobb cégei a hálót. A két év tapasztalatait meglehetősen nehéz összevetni, ám néhány általános trend azért kirajzolódik.
A legújabb vizsgálat szerint szinte minden nagy világcégnek van webhelye, ugyanakkor még előttük áll az a feladat, hogy a világhálóban rejlő interaktivitás kihasználása érdekében újrarendezzék üzletvitelüket. Többségük egyelőre nem alakított ki új, internetes üzleti módszereket.
A web felhasználásának legfőbb területe az ügyfélkapcsolatok ápolása. A vállalatok – tekintet nélkül arra, a világ mely részén, illetve mely iparágakban tevékenykednek – növekvő mértékben használják a fogyasztóikkal való kapcsolattartásra, szolgáltatások nyújtására a hálót. A webtechnológia iránti öncélú lelkesedés ugyanakkor csökken; a cél immár az, hogy a fogyasztók minél egyszerűbben és gyorsabban juthassanak hozzá a nekik szánt információhoz.
Az észak-amerikai cégek továbbra is élen állnak az Internet-használatban. Bár elektronikus megjelenésük technológiai kivitelezése, bonyolultsága nem fejlődött lényegesen, növelték előnyüket az elektronikus kereskedelem módszereinek alkalmazása terén. A média és a szórakoztatás őrzi vezető helyét a gazdasági ágak versenyében, ezeket követi az utazás és a közlekedés, majd a számítástechnika és a távközlés. A vegyipar, a gyógyszeripar, a bányászat, az olajipar viszonylag gyengén állnak. A pénzügyi szolgáltatások köztes helyet foglalnak el, noha termékeik, szolgáltatásaik eladásának természetes eszköze lehetne az internetes marketing és forgalmazás.
