Idén 5 százalékos, középtávon 3,5-4,0 százalékos növekedéssel számolnak a BB legújabb makroprognózisának készítői. Az 1998-ra becsült ütem a legmagasabb az utóbbi időben napvilágot látott előrejelzések között (Figyelő, 1998/16. szám). Ha feltételezésük beigazolódik, ez lesz az elmúlt tíz év legmagasabb hazai értéke, amely mintegy kétszerese az Európai Unióban ugyanerre az időszakra jelzett élénkülésnek.
Kevésbé derűlátóak a bank elemzői az infláció alakulását illetően: a fogyasztói árszínvonal-növekedést 1998 decemberére 14 és 15 százalék közöttire prognosztizálják. (Az éves átlagos infláció megközelítheti a 16 százalékot.) Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a hazai inflációt monetáris politikai eszközökkel – vagyis a kamatszint magasan tartásával, s így a belföldi keresletnövekedés lassításával – csak korlátozottan lehet befolyásolni. A pénzromlás ugyanis alapvetően költségoldali tényezőkkel (növekvő bérek, energiaár- és jövedékiadó-emelés) magyarázható. A költségek mérséklésére hivatott árfolyam-politikai eszköztárral is csínján kell azonban bánni, hiszen a leértékelési ütem várt csökkenése – a jegybank által forszírozott magas kamatszint mellett – azzal járhat, hogy az ország túlságosan nyitottá válik a spekulatív tőkebeáramlás előtt.
