Azt megszokhattuk már, hogy a gyengülések az országhatáron kívülről indulnak. Ha beindul az eladási hullám a feltörekvő piacokon, akkor nincs megállás. Többször bebizonyosodott az is, hogy ha lejtmenetbe fordulnak a piacok, nagyobbat veszítenek azok a devizák, amelyeket nem véd meg a makrohelyzet. A forint esetében a költségvetés állapota ad okot aggodalomra.
A mostani piaci gyengülésnek mégis vannak új vonásai. A legfrissebb helyzetértékelések szerint az elhúzódó amerikai kamatemelési ciklus mellett a török nyugdíjreform elmaradása is eladási hullámot váltott ki. Vagyis egy közepesen fontos feltörekvő piacról érkező rossz hír is ijedtséget tud okozni a befektetők körében. A másik újdonság a piacok eddiginél hektikusabb működése. Egyre többen vannak, akik szerint túlzottan magasan állnak a feltörekvő devizák és tőzsdék, de a nagyobb esések eddig mindig előcsalogatták a vevőket is.
Lehetetlen megjósolni, hogy az elmúlt években igencsak elkényeztetett befektetők kockáztató kedve mikor esik vissza. Az viszont már ma is biztos, hogy az országok közül az lesz a legnagyobb vesztes, ahol inognak a makrogazdasági fundamentumok.
Minden hirtelen forintesés arra mutat rá, hogy a beígért költségvetési reformokra a lehető legrövidebb időn belül sort kell keríteni. Csak ez tudja – ha egyáltalán – megállítani a szabadesést.
