Elvitte a balhét; kétszer nem lehet ekkorát hibázni ilyen kiélezett helyzetben – értékelte lapunknak egy közgazdász Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára pénteki lemondását. A Központi Statisztikai Hivatal volt elnökének baki-listája ugyanis csütörtökön újabb tétellel gyarapodott. Katona a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) konferenciáján felszólalva – az éppen londoni útjának fáradalmait kipihenő Veres Jánost helyettesítve – szinte tényként közölte, hogy 2008-tól a kormány adót vet ki a 9,5 millió forint feletti értékű ingatlanokra (ez a szám a magyarországi ingatlanok átlagos értéke).
TESZT ELŐTT. Igen ám, csakhogy az ügyben – bár az ingatlanadó bevezetése nem kérdés – nem alakult még ki a kormány álláspontja, ráadásul a kabinet a végső döntés előtt valószínűleg szeretné széles körben megfuttatni, és a várható tiltakozások miatt tesztelni is a javaslatokat. Az államtitkári hibát az sem mentette, hogy a nyilatkozat délutánján a minisztérium sajtóosztálya közleményben hívta fel a figyelmet arra: a végső szó még nincs kimondva az ügyben. A PM azonban ebben közvetlenül nem cáfolta a 9,5 millió forintos értékhatárt.
A kormányfő rendkívüli gyorsasággal fogadta el az államtitkár lemondását, ami nem is csoda, hiszen a döntés indoklásából kiderül: maga a miniszterelnök figyelmeztette őt a „nyilatkozattételi fegyelemre, a kormányzati tisztviselőkkel szembeni elvárásokra”. Márpedig ez felér egy selyemzsinórral. Az indoklás hangvételén átsejlik, hogy Gyurcsány Ferenc igencsak „pipa” lehetett az ügy kapcsán. A Miniszterelnöki Hivatal közleményéből az is kiderült: a kormányfő nem felejt. Katonának ugyanis ez már nem az első dobása volt. Az államtitkár júniusban az Új Egyensúly programjának ismertetését követő érdekegyeztetés során már összeszedett egy fekete pontot, amikor bejelentette: a kormány elfogadja a munkaadók és a munkavállalók javaslatát, és nem a 15 százalékos áfakulcsot emeli az eredeti programnak megfelelően 20 százalékra, hanem mindkét kulcsot növeli, de csupán kisebb mértékben (15-ről 17, illetve 20-ról 23 százalékra). Mint másnap kiderült, a koalíciós partnerek végül – az SZDSZ ellenkezése miatt – kitartottak az eredeti 20 százalékos kulcs mellett, s ez azóta meg is valósult.
Elemzők szerint az államtitkár igen nehéz szerepet vitt a PM-en belül, ő kommunikálta ugyanis az államháztartási adatokat. A közgazdászok jó része már az év eleje óta erős kétségeket fogalmazott meg az idei deficitcélok tarthatósága kapcsán. Az államtitkár áprilisban „jó állapotú” gazdaságról beszélt, s kijelentette, hogy „a költségvetés megfelelő és szigorú”. Májusban már „feszes gazdálkodásra” volt szükség, ám a hangsúly azon volt, hogy a kabinet nem készül megszorító intézkedésekre. Aztán jött a június, s ekkor már valóban kínos beismerésként hatott a deficitcél szignifikáns megemelése. Az államtitkár – tárcája és a kormány álláspontját képviselve – május közepén még arról beszélt, hogy az éves, 1543 milliárd forintos államháztartási hiány előirányzaton nem kell változtatni, ám egy hónap múlva – a „költségvetésben mutatkozó növekvő feszültségekre” hivatkozva – már azt közölte, hogy 1768 milliárd immár a várható pénzforgalmi deficit.
LESZNEK-E KÖVETŐK?Katona „hamis látszatot keltett” – áll a minapi kormányfői dörgedelemben. Ám ez nem az államháztartási adatok kommunikációjára utalt; az arra vonatkozó miniszterelnöki álláspontot az őszödi beszédből már ismerjük. Kérdés, az államtitkár „magányos áldozat” lesz-e azért, hogy a kormányzat a költségvetési igazság részleteit csak nagyon vontatottan bontotta ki, avagy a büdzsé elfogadása után Veres János is követi majd őt. E válaszra meglehet, még hónapokig kell várni, ám Katona utódjának kijelölését követően felerősödhetnek a találgatások. Ha olyan valaki tölti be majd az államtitkári posztot, aki a szocialista frakcióval is jó kapcsolatot tud ápolni, úgy a variációs lehetőségek száma megnő.
