Bokros Lajos hangsúlyozta még: ma nem államcsődről van szó, hanem a leszakadás veszélye fenyegeti az országot, ha nem valósítjuk meg sürgősen a reformokat. A CEU professzora úgy vélte, az elmúlt 16 évben erősen növekedésellenes gazdaságpolitika folyt, amely a szigorú monetáris politika mellett laza fiskális politikával társult.
Orbán Krisztián, a Central European Management Intelligence (CEMI) vezetője ugyanitt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szerdán rendezett konferencián arra a keveset emlegetett problémára hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország 2000-2002 óta a régiós átlag alatt teljesít és mára sereghajtó lett.
Ördögi körök
Ma a magyar gazdaság jelenleg ördögi körökben vergődik. Egyrészt a rendkívül magas költségvetési hiány miatt a költségvetés csak növekvő adóteher mellett finanszírozható, a munkát sújtó magas adóterhek viszont visszafogják a foglalkoztatás növekedését, ezek összessége pedig szükségszerűen alacsony növekedést eredményez, és emiatt nem lehet csökkenteni a hiányt – mondta el még a konferencián Orbán Krisztián. Bokros Lajos szerint azonban emellett a mennyiségi feszültség mellett tapasztalható egy minőségi feszültség is, amelyet a kulturális és civilizációs romlás eredményez. Ez a jelenség nagyon erős az átmeneti állapotban lévő országokban – jegyezte meg.
Ezt a folyamatot a volt pénzügyminiszter azzal magyarázta, hogy Magyarországon a közjavak és közszolgáltatások minősége és a hozzáférés egyenlő esélye folyamatosan romlik. Ez gátja nemcsak a gazdasági növekedésnek, hanem rombolja a társadalmi szolidaritást is. A romló közjavak viszont aláássák a közteherviselést, adóelkerülésre és adócsalásra ösztönöznek, és a táptalaját képezik a jelentős korrupciónak – vélekedett a CEU professzora.
Bokros Lajos a minőségi feszültség problémájával kapcsolatban utalt még a növekvő szerkezeti munkanélküliségre is. Ez véleménye szerint „foglalkoztathatatlansághoz” vezethet, ugyanis a romló minőségű oktatás és a romló minőségű egészségügyi ellátás nem lesz képes „előállítani” a minőségi munkaerőt. Ezért Bokros Lajos nem gondolja, hogy a foglalkoztatás kérdését meg lehet oldani például a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentésével.
Megvalósítás
A mennyiségi feszültség ördögi köréből való kitörésre a megoldást a CEMI az aktív foglalkoztatás politikájában látja – mondta Orbán Krisztián. Ha a munkát terhelő adók csökkenése és a nem munkát terhelők emelése az aktív foglalkoztatás növeléséhez vezetne, amely által egy új, önmagát erősítő kör indulhatna el. Ez a stratégia azonban csak egy komoly, alaposan előkészített adóreformmal lenne sikeres – hangsúlyozta –, amihez azonban már most hozzá kellene kezdeni.
Bokros Lajos viszont azt emelte ki, hogy a megvalósításkor nem elég ad hoc változtatásokat csinálni. A közgazdász szerint a gazdaságot fellendítő folyamatok csak akkor erősítik egymást, ha átfogó, minden elemében összecsiszolt reformok kritikus tömegét valósítják meg.
A reformok rangsorában az egészségügy és az oktatás reformjának meg kellene előznie a többit, ugyanis később ez adhatja meg a minőségi munkaerőt.
Az adóreform lényegének az adóalap növelésének kellene lennie, az adókedvezmények teljes megszüntetése mellett. Így lehetne átláthatóbb és kiszámíthatóbb az adórendszer – véli a szakember. Az önkormányzati reformok kapcsán pedig megemlítette, hogy az szja-nak és az ingatlanadónak teljesen helyi bevétellé kellene válnia és az iparűzési adó helyett 20 százalékos társasági nyereségadót kellene bevezetni. Ez a szolidaritási adó mellett elegendő lenne a „vállalkozások megsarcolására” – tette hozzá.
A szociálpolitikát viszont Bokros Lajos szerint el kellene választani az adózástól. Ő úgy gondolja, a jelenlegi körülmények között csak rászorultság alapján, célzott támogatással lehet finanszírozható szociálpolitikát folytatni.
Szigorú kritika vállalati oldalról
A vállalkozók véleményét ismertetve a Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (MKIK) elnöke, Parragh László elmondta: sokan attól tartanak, hogy a reformok elhalnak és hiábavaló lesz a mostani áldozat. Kifogásolta, hogy a kormány programjában nem látszik, milyen modellt szeretne követni, és sok kérdésre nem ad választ. A konvergenciaprogram nem nyúlik vissza a problémák gyökeréig és nincs összehangolva az NFT II.-vel; így a két program kiolthatja egymást – vélekedett az MKIK elnöke. Mint mondta, az érdemi párbeszéd szükségessége verbális szinten jelen van, de a gyakorlatban ez sem látszik.
Parragh szerint Magyarországnak a jelenlegi helyzetből a kitörési pontot a termelékenység javítása jelenthetné. A vállalatok profi gazdasági irányítást várnának el az országtól – mondta Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke a konferencián. Előadásában hangsúlyozta, jóval nagyobb összhangot kellene teremteni az ország fejlődését befolyásoló két nagy terv, a konvergenciaprogram és a II. Nemzeti Fejlesztési Terv között.
Kritikaként kiemelte, hogy a konvergenciaprogram semmiből nincs levezetve, a „pillanatra épül”. Sérelmezte, hogy nem volt hatáselemzés és hogy úgy tűnik, a világgazdasági folyamatokat is figyelmen kívül hagyták az elkészítéskor. Továbbá hibának tartja, hogy a konvergenciaprogramban nincs dátum az euró bevezetésére, ugyanis megítélése szerint ha egy tervben az egyik kulcsfontosságú elemre nincs megjelölt dátum, akkor az a program nincs kellően kidolgozva.
Fodor István annak fontosságára is kitért, hogy egyre erősödik Kína és India szerepe, a kínai cégek valósággal „megszállják” Afrikát, oda helyezik ki tevékenységük egy részét. Egy olyan képlet kezd körvonalazódni már 5-10 éves távlatban, hogy Oroszország lesz a világ nyersanyagtermelője, Japán a technológiai központja, India a szolgáltatások ellátója, Kínában folyik majd a termelés. Emellett minden kontinensen nő a népesség, kivéve Európát. Ez véleménye szerint egyértelműen Európa szerepének mérséklődését eredményezheti.
Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy mind a konvergenciaprogramban, mind pedig az NFT II.-ben hiányoznak a „víziók” és a célok, vagyis az, hogy néz ki 5-7 év távlatában Magyarország demográfiai helyzete, foglalkoztatási, gazdasági növekedési képe, milyen szerepet tölthet be a Kárpát-medence, mint gazdasági egység és hogyan lehet az egyensúlyteremtés mellett a gazdaság növekedését is dinamizálni.
Mint mondta, a jelenleginél stabilabb, önállóbb, „minőségibb” programot kellene készíteni, amely valódi konszenzuson alapul, és ahol az érintettek nem csak a finomításnál vesznek részt a kialakításban. Járai Zsigmond, a jegybank elnöke szerint viszont teljesen új programot kellene készíteni és nem a jelenlegit toldozgatni.
