Jégkorszak – ez a magyar mozipiac 2006-os kulcsszava. Az ezen a címen futó rajzfilm második részére eddig több mint félmillióan váltottak jegyet, és ezzel magasan a legnézettebb alkotásnak számít, jócskán verve A Da Vinci-kódot, amely csak kevéssel jutott 300 ezer fölé. Az említett filmek forgalmazói már jegelhetik a pezsgőket, a mozik üzemeltetői viszont aligha fognak ünnepelni. Náluk az idén sem enyhül az elmúlt években egyre keményebbé váló jégkorszak. A mozisok dermedten nézik a statisztikákat, amelyek szerint csak a nézőközönség olvad, vagyis szűkül a piac, mégpedig elég gyors ütemben (lásd a grafikont). Az egyik meghatározó szereplő, az Intercom Rt. a közeljövőben várhatóan ki is száll az üzletből.
CSATA. „Andy Vajna a jövőben inkább Etyekwoodra szeretne koncentrálni, már nem lát nagy fantáziát a moziüzemeltetésben” – mondta a Figyelőnek a piacot ismerő több szakember is, arra utalva, hogy az Intercom kivonulásának hátterében a pénzügyi megfontolások mellett esetleg a tulajdonos személyes törekvései is meghúzódhatnak. A társaság nem kívánt nyilatkozni az ügyletről, amelynek keretében 9 magyarországi multiplex moziját a legfőbb rivális Palace Cinemas Kft.-nek adja el. A lépés csak közvetetten függ össze a piac komoly beszűkülésével, hiszen az Intercom tavaly még éppenséggel terjeszkedéssel próbálkozott, megvette volna a budapesti Mammut üzletközpontban lévő két mozit.
A korábban a Budapest Film Kft. – vagyis a fővárosi önkormányzat – tulajdonában lévő Mammut multiplex fontos piaci szereplő, a Westendben lévő után a második legnagyobb jegybevételt hozza, és forgalmának visszaesését tekintve is még a legjobb (negatív) eredményt elérők közé tartozik, így megszerzésével az Intercom jelentősen erősödhetett volna. A budai termeket azonban végül pont az a Palace Cinemas vette meg, amely a Westend moziját is magáénak tudhatja, vagyis a kezébe kerültek a főváros legjobb multiplexei. Ez érlelhette meg az Intercomnál a teljes kivonulás gondolatát, és ehhez nem lehetett nehéz megnyerni a tulajdonos támogatását sem. A csata lényege tehát az volt, hogy melyik nagyágyúnál összpontosulhat a hazai multiplex mozik meghatározó része, és ebből az összecsapásból a Palace Cinemas jött ki győztesen. Elég egy pillantást vetni a budapesti rangsorra (lásd a toplistát), és máris szembeötlik, hogy a cég az Intercom megszerzésével szinte teljesen „beveszi” a fővárost.
VESZTESÉGEK. Egyébiránt kérdéses, Magyarországon van-e egyáltalán nyereséget termelő soktermes mozi; a szakértők többsége szerint valószínűleg nincs. A helyzet ugyanis valamelyest eltér a nyugat-európaitól, hiszen nálunk az üzemeltetők jellemzően bevásárlóközpontokban bérelnek helyet, és nincs saját ingatlanjuk. A mozik az üzletközpontok számára előnyösek, hiszen egy jól menő multiplex évente több százezer látogatót vonz, akik az előadások előtt és után potenciális vásárlókká válnak. A problémát összességében az okozza, hogy a főbb költségek (bérleti díj, filmforgalmazóknak fizetett részesedés, felszerelés, bútorzat és technika) nyugat-európai szinten vannak, viszont a jegyek átlagos ára (az egyre terjedő, különböző kedvezmények következtében) tavaly 800 forint körül volt, ami kevesebb mint a fele a kinti értéknek. A bérköltségben lévő különbség csak enyhíti, de nem orvosolja a problémát.
„Ehhez párosul a nemzetközi trend begyűrűzése, vagyis egyre kevesebb a nagy kasszasikert hozó film, így mind kevesebben mennek moziba” – mondja Feldmájer Sándor, a Filmforgalmazók Egyesületének alelnöke. Szerinte egyértelmű, hogy a hollywoodi filmgyártás a kasszasikerek számát tekintve már évek óta gödörben van, a nagy nézettséget hozó filmek többsége a korábbi ötletekről „lenyúzott” második vagy harmadik bőr. A nézők ki vannak éhezve a „nagy durranásokra”, amit jól jelez, hogy ha mégis bejön egy-egy ilyen, az emberek tódulnak a mozikba. Nyolc éve a Titanic 1 millió, az A miniszter félrelép pedig 660 ezer nézőt vonzott.
Az Intercom nem közölte a múlt évre vonatkozó pénzügyi számait, mindenesetre a cégbírósági adatok szerint 2004-ben 8,86 milliárd forintos bevételnél 1,93 milliárdos mérleg szerinti veszteséget könyvelt el. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt csaknem stagnáló forgalom mellett a veszteség majdnem a négyszeresére duzzadt. A cég a mozihálózat mellett filmforgalmazással, illetve videó- és DVD-forgalmazással is foglalkozik, és bár nem közli az egyes üzletágak bevételi részarányát, a hírek szerint a mozik üzemeltetése a forgalom mintegy felét hozta. Ám ez a szegmens vélhetően a veszteség növelésében játszott szerepet, erre a Multiplex Operation Kft. adataiból lehet következtetni: ez a társaság 2001-ben olvadt be az Intercom Rt.-be, addig a céghez tartozó mozikat üzemeltette. Míg 1998-ban (igaz, nem teljes évben) még közel 9 milliós nyereséget tudott felmutatni, 1999-ben 122 millió, 2000-ben pedig már 842 millió forintos veszteséget szenvedett el. Márpedig a magyarországi összesített nézőszám az ezredforduló óta további 2 millió fővel, azaz 15 százalékkal apadt, ami csak ronthatott a számokon. A Nemzeti Filmiroda statisztikája szerint egyébként tavaly 9,7 milliárd forint volt az összesített országos jegybevétel.
KONCENTRÁCIÓ. Csak néhány költségelem lesz kisebb attól, hogy a Palace Cinemashoz a jelenleginél több mozi kerül. Ezek alapján nem valószínű, hogy kizárólag a költségek fajlagos csökkenése miatt éri meg egy kézbe vonni minél több mozit, a piaci erő növeléséből is lehet profitálni. A Palace Cinemas olyan helyzetbe kerülhet, hogy sok esetben diktálhat a többi szereplőnek, már csak arra kell vigyáznia, hogy a versenyszabályokat betartsa. A kilenc mozi eladásához valószínűleg nem kell majd a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélye, mivel a felek vélhetően nem lépik túl a törvényben ehhez megszabott 15 milliárd forintos nettó árbevételi küszöböt.
Ha a fúzióhoz nem kell előzetes GVH engedély, akkor a későbbiekben különös hangsúlyt kaphat a versenyhivatali monitorozás. A domináns helyzetben lévő multiplex-üzemeltető például elvben leszoríthatja a forgalmazóktól átvett filmek árát. „A kettős dominanciából fakadó veszélyek fennállnak még akkor is, ha a túlkapacitásokból fakadó férőhelykihasználási kényszer, vagy a DVD okozta piacszűkülési gondok, illetve a potenciális versenytársak (art-mozik) léte önmagában is visszatartó erőt jelenthet a túlárazások ellen” – mondja Torjákné Amberger Teréz, a GVH irodavezetője.
