Ha nemzeti büszkeségünk, önérzetünk szempontjából szomorú is az UEFA döntése, az ország gazdasági helyzetéből kiindulva, mégis lehet, hogy jobban jártunk – összegzett a FigyelőNetnek Akar László. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint a labdarúgó-Eb megrendezésének legkritikusabb pontja Magyarország számára a stadionok megépítése, átépítése, illetve későbbi hasznosítása lett volna. Tízmilliárdokért felépíteni egy létesítményt 3 mérkőzésre, nem túl bíztató üzlet – fogalmazott a kutató, hiszen mi történik az Eb után a 30-40 ezres stadionokkal, amikor az átlagos nézőszám 3 ezer körül mozog a hazai élvonalbeli mérkőzéseken?
Persze, úgy is el lehet játszani a rendezés gondolatával, hogy hosszú távon esetleg behozták volna a beruházott összeget a közvetett bevételek, a szállodákban, vendéglátóhelyeken. Sőt, mivel egy hónapra Magyarországra irányult volna a figyelem, ez országpropaganda szempontjából óriási jelentőséggel bírt volna.
Ez mind szép is lenne – vélte Akar László – csak az a baj, hogy Magyarország jelenleg rövid távú gondokkal küzd költségvetésében, államháztartásában. Természetesen azt is lehet mondani, hogy 5 év hosszú idő, addig kedvezőbbé válik a magyar büdzsé helyzete, ráadásul a komolyabb kiadások a véghajrára jutnak, ahogy láttuk ezt például az athéni olimpia esetében is. Még azt sem zárta ki a GKI vezérigazgatója, hogy az össztársadalmi összefogásra apellálva, a magyar társadalom azt is vállalta volna, hogy egy évig például 1 százalékkal magasabb általános forgalmi adót fizet, mondjuk 20 helyett 21 százalékot. Kérdésünkre, hogy az áldozatvállaláshoz átlátható, ellenőrizhető tervek kellettek volna – Akar László igennel válaszolt. Azt ugyanis mi tesszük hozzá, hogy a kandidálás utolsó pillanatában is adósak maradtak a szervezők, illetve a kormány a pontos számokkal. A bizonytalanságban 160 milliárd forintos közvetlen költségről csakúgy lehetett hallani, mint annak duplájáról, Kóka János miniszter pedig egy nyilatkozatában egyenesen 1000 milliárd forintról beszélt, ami ugye nem mindegy.
