Tóth Bernadett félévente egyszer elruccan kedvenc jósnőjéhez. A hétköznapokban magát racionális gondolkodásúnak valló, pénzügyi és államigazgatási főiskolai végzettségű, pénzügyi vezető – aki hívő, de nem templomba járó katolikus – egy kaotikus élethelyzetben fordult a jövőbelátókhoz. „Válsághelyzetben voltam, egyedül nem tudtam dönteni” – ismeri be a több jós kipróbálása után bevált szakemberhez azóta is hűséges hölgy, aki magánéleti kérdésekben éppúgy kapott már megszívlelendő útmutatást, mint a hitelfelvétel vagy éppen az álláskeresés buktatóinál. Azt azonban Tóth Bernadett is elismeri: a jós csak előrevetít egy döntési lehetőséget, száz százalékig nem szabad kapaszkodni a tanácsába, hiszen egy hiszékeny embert félrevezethet. Kedvenc jósa tippjei mellett a horoszkópból is merít iránymutatást a saját bevallása szerint a lélekvándorlásban is hívő vezető, aki évente – néhány ezoterikus könyv megvásárlását is ideszámítva – 20-30 ezer forintra becsüli a misztikus szférában elköltött jövedelmét.
A példa nem egyedi: napjainkban egyre többen keresnek bizonyosságot a különböző misztikus és ezoterikus irányzatokban. Tóth Aranka okleveles kártyavető és jós szerint – az elévülhetetlen szerelmi-egészségi kérdéseken túl – számos kisvállalkozó és üzletember is felkeresi őt tanácsért gazdasági döntések előtt. Sőt, céges rendezvényeken, bálokon immár divat jóst is felvonultatni, aki a kíváncsi mulatozókat kártyából vagy tenyérből röviden eligazítja.
A legtöbb női lap előrukkol ezoterika rovattal, a horoszkóp pedig elmaradhatatlan. Az egyik magazin asztrológiáról író munkatársnője napi 20-30 telefont kap az olvasóktól, akik saját horoszkópjukat szeretnék elkészíttetni. A legújabb hazai sztárszerző, A. J. Christian két misztikus-lelkizős kötete összesen – a magyar könyvforgalomban már sikernek számító – 25 ezer példányban kelt el néhány hónap alatt. Nagy Attila, az Országos Széchenyi Könyvtár olvasáskutatója szerint az ezoterikus könyveké a negyedik legnépszerűbb kategória ma, a lektűrök, ismeretterjesztő kötetetek és tankönyvek után (ilyen könyvészeti kategória hivatalosan nem létezik, így a statisztikákban általában az ismeretterjesztés címszó alatt rejtőznek a „megvilágosító” művek is). Szilvásy Judit, az Első Magyar Feng Shui Centrum építőmérnöke pedig a térrendezés ősi kínai művészetének növekvő népszerűségét tapasztalja: egyre többen kérnek tanácsot otthonuk, irodájuk berendezéséhez.
Titkos tanok tárhelye
Nehéz megszabni, pontosan mi minősül ezoterikának. A gyakorlatban, például egy könyvesbolt idevágó polcán, efféle köteteket találhatunk:
• Agykontroll • Angyalok • Aromaterápia • Asztrológia • Auralátás • Boszorkányság • Életvezetés, lélektan • Feng Shui • Keleti vallások • Kövek és Kristályok • Lélekgyógyászat • Mágia és Misztikum • Meditáció • Parapszichológia • Számmisztika • Szellemtudományok • Tarot • Természetgyógyászat • Ufók
Mi indokolja az ezoterika felfutását? A kézenfekvő válasz így hangzik: a mai ember csalódott a hagyományos vallásokban és a tudományban, s valami olyat keres, amit ezek nem nyújtanak a számára. A GfK Piackutató Intézet felmérése szerint a magyarok 58 százaléka azonosul „többé-kevésbé” valamilyen vallással, a rendszeres templomba járók aránya azonban csak 15 százalék. A fennmaradó 43 százalék egy része tehát fogékony lehet a transzcendencia különböző formáira. „A tudomány gyakorlati szinten jól működik, de a létezés okára nem ad útmutatást” – állapítja meg Paulinyi Tamás parapszichológus (telepátiával és különböző ismeretlen gyökerű lelki jelenséggel foglalkozó kutató), a változatos ezoterikus tanokat bemutató Szintézis Szabadegyetem egyik szervezője. Az emberek lélekben elmagányosodtak, s az ezoterika az önmagukkal való foglalkozás, az önismeret lehetőségét is nyújtja. Nagy Attila – a halál mint kikerülhetetlen egzisztenciális fenyegetettség mellett – a piacgazdasággal járó traumákkal, az elhelyezkedés bizonytalanságával, a növekvő társadalmi különbségekkel is magyarázza a transzcendencia iránti fokozott érdeklődést.
NAPI PROBLÉMÁK. „Magyarországra az ezoterikus ponyvairodalom jött be” – véli ugyanakkor Héjjas István (róla írásunkat lásd a 30. oldalon). „Míg az indiai jógi magasabb szellemi szintre akar kerülni, hogy megszabaduljon a lét körforgásától, a hazai misztikum-fogyasztó mindennapi életének problémáira keres megoldást az ilyen típusú kiadványokból” – teszi hozzá. Egyébként maga a szóhasználat is ellentmondásos: az ezoterika régen csak a beavatottak számára elérhető titkos tanokat jelentett, ma viszont az összes tanítás hozzáférhető a könyvesboltok polcain, legyen szó buddhista, hindu, kaballista vagy éppen középkori keresztény misztikáról.
Ártrendek
Ezoterikus könyvek: 1,5-3 ezer forint/kötet • Jóslás: 6-8 ezer forint/óra • Horoszkópkészítés:5-6 ezer forint/óra • Feng shui tanácsadás: 500-600 forint/ négyzetméter
„Tizenöt éve robbanás zajlott le, tíz éve konszolidáció és rétegződés indult el, öt éve pedig kifinomult a piac” – ad áttekintést az ezoterikus könyvek hazai helyzetéről Novák András, a műfajra szakosodott Édesvíz Kiadó igazgatója. Héjjasnak ellentmondva ő úgy látja, hogy „ma létezik egy erős réteg, amely csak a legjobb irodalmat akarja, ami a személyiségfejlődésében segíti”. Azt vallja, hogy nincs „gagyi könyv”: mindenki máshol tart az útkeresésben, s ami az egyik embernek megvilágosító tanítás lehet, az a másiknak már unalomig ismert vagy semmitmondó.
VÁLTOZÓ DIVATOK. A magát 30 százalékos piaci részesedésűre becsülő kiadó évi 50-60 címet ad ki, s ezek szinte mind meg is térülnek. Novák szerint a hazai ezoterikus irodalom meghatározó szerzői Szepes Mária, Müller Péter, A. J. Christian, Balogh Béla és Popper Péter, az ő köteteik fogynak a legnagyobb példányszámban. A Pöttyös Panni szerzőjeként is ismert, de számos misztikus művet alkotó, közel százéves Szepes Mária könyvei összesen több mint 150 ezer példányban keltek el csak e kiadónál. A divattémák mindig változnak, ma az angyal, a feng shui, a jóslás és a pozitív gondolkodás a slágerek.
Magyarországon az ezoterikából jól megélni, netán meggazdagodni azonban csak a legnagyobb sztárok tudnak. „E területen gyanús a hömpölygő népszerűség. Sokszor szinte restelkedek, mikor a hazai ezoterika népszerű alakjai közé sorolnak” – vallja be Paulinyi Tamás. „A sztárok rosszat tesznek nekünk, mivel gyorsan buknak” – teszi hozzá Kovács Anikó, az Édesvíz marketingigazgatója.
Tudomány vagy szemfényvesztés?
Héjjas István. A tudományos szférában is lazul a merev materialista felfogás. Olyan felismerésekre jutott a modern pszichológia az emberi lélek működéséről, amelyeket már a 2-3 ezer éves szent indiai iratok leírnak – próbálja kibékíteni a két oldalt Héjjas István, aki szerint a tudományos szférában is lazul a merev materialista felfogás, s a modern fizika azon eredményeire hivatkozik, amelyek a tudományos objektivitás korábbi értelmezését tágítják ki. Ő maga a két oldal érdekes szintézisét képviseli: egyfelől több szabadalommal rendelkező villamosmérnök kutató, ma a Gábor Dénes Főiskola docense, ugyanakkor az ókori indiai bölcseletről írt könyvét évekig tankönyvként használták a Tan Kapuja Buddhista főiskolán. Héjjas szerint a tudományos gondolkodás folyamatosan integrál magába olyan felismeréseket, amelyek korábban nem voltak elfogadhatóak. Például a természetgyógyászat mind több szelete – akupunktúra, homeopátia – helyet kap a klasszikus orvoslásban is.”A tudományból az elmúlt századokban számos terület kikerült, amelyekről kiderült, hogy nem ellenőrizhetők, mint a telepátia, a madárjóslás, a perpetuum mobile” – mond ellent Palló Gábor tudománytörténész, az MTA Filozófiai Intézetének igazgatóhelyettese. Palló szerint a tudomány nem azonos a mesterséggel: előbbinek a csak a szigorúan elméleti alapokon álló, kísérletekkel bebizonyítható megállapítások a részei. „A homeopátia, hiába működik esetleg a gyakorlatban, ettől még nem tudomány.”„Az ezotéria arról szól: létezik a közvetlenül tapasztalható világon túli valóság, de a tudomány is ezt kutatja, hiszen a kvantumfizika világa sem megtapasztalható” – vallja Héjjas. „Az ezoterika nem tudományos kérdésekkel foglalkozik, a feng shui nem pótolja a fehérjeszerkezetet” – riposztozik Palló, aki annyit elismer: jó folyamat, ha az emberek elgondolkodnak a világról és megpróbálják értelmezni. Ám azt már károsnak tartja, ha a problémáik önálló megoldása helyett az asztrológiánál vagy a tenyérjósnál remélnek támaszt.
TÚLSÚLYBAN A NŐK. Kik várják a megvilágosodást e könyvektől? Érettségizett vagy diplomás, zömmel középszintű szakemberek, 70-80 százalékban nők – tapasztalta az olvasáskutató. „Olvasóink nagy része 25 és 40 közötti, középfokú végzettségű nő” – erősíti meg Novák András is. Köteteik a fővárosban fogynak jobban, könyvet pedig ma Magyarországon eleve a „jobb módúak” vesznek, ám szociológiailag nem tudja ennél alaposabban körülírni a célközönséget. Magányos nők, akik az önmegvalósításba menekülnek, vagy éppen kamasz gyerekeiknek útmutatást kereső szülők, de általában olyanok, akik valamilyen gyötrő problémával küzdenek. A feng shui-tanácsadóhoz főleg közép- és felső vezető nők fordulnak; az egyedülállók azért, mert párkapcsolatot szeretnének, a családosok pedig javítanának rajta. Főleg 35-45 év közötti, budapesti, megállapodott, sőt sikeres emberek, akik először az irodájuk berendezésén – afféle cégen belüli partizánakcióként – tesztelik le a módszert, s ha beválik, akkor otthonukban is alkalmazzák. „Racionális emberek, akik az ezoterika többi ágában nem hisznek, de azt még el tudják fogadni, hogy a lakás berendezése kihat a kedélyükre, ami végső soron az üzlet menetét is befolyásolja” – árulja el Szilvásy Judit.
Nagy Attila becslése szerint a tavalyi 58 milliárdos hazai könyvforgalom 5-8 százalékát teszik ki az ezoterikus címek. Ha ehhez az egyéb segédeszközöket (kártyák, szélcsengők), illetve a szolgáltatásokat (jóslás, horoszkópkészítés, tanfolyamok) is hozzászámítjuk, a teljes hazai „ezopiac” 5-6 milliárd forintot is elérhet. Pontos kimutatás erről sincs: az adótörvény a természetgyógyászatot az „egyéb humán-egészségügyi ellátás”, az asztrológiai és spiritisztatevékenységet pedig a „máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás” szakmakódja alá helyezi, a tetoválás és a cipőpucolás közé…
