Az évforduló napján, szerdán Viktor Janukovics és más állami vezetők, a társadalmi és kulturális élet szereplői Kijevben megkoszorúzták a 19. századi ukrán nemzeti költő, Tarasz Sevcsenko és az első független ukrán állam elnökének, Mihajlo Hrusevszkijnek az emlékművét. Előzőleg Janukovics ünnepi istentiszteleten vett részt a Kijev-Pecserszki Főkolostorban.
Az ellenzék a hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolt, börtönben ülő Julija Timosenko volt kormányfő pártjának részvételével nagygyűlést és felvonulást szervezett a fővárosban, az utóbbit a bíróság nem engedélyezte. A Sevcsenko-szobornál mintegy háromezer ellenzéki gyűlt össze különböző pártok képviseletében. A déli órákig rendzavarás nem történt. Az ellenzék több vidéki városban is tervezett nagygyűlést, amelyeket a bíróság nem engedélyezett.
A függetlenségi évforduló eseményeinek biztosítására országszerte 18 ezer, Kijevben 4 ezer rendőrt vonultattak fel.
Idén Kijevben és az ország több városában Janukovics elnök rendeletére költségvetési okok miatt elmaradt a hagyományos katonai díszszemle. Kijev főutcáján, a Hrescsatikon azonban egész nap változatos program várja az ünnepelni vágyókat. Az esti órákban gigakoncert lesz 20 ukrán előadóművész, közöttük az Euróvízió-nyertes Ruszlana részvételével.
Az ukrán parlament 1991. augusztus 24-én mondta ki a kiszakadást a Szovjetunióból, a döntést a lakosság 90 százaléka támogatta a négy hónnappal később tartott népszavazáson.
Szakértők a függetlenség vívmányai között emlegetik a belső civil konfliktusok hiányát, a demokratikus választások megtapasztalását, a viszonylag demokratikus rendszer kiépülését és a közeledést az Európai Unióhoz. A fő kudarcok közé sorolják viszont a korrupció széles körű elterjedését, a sikertelen eurointegrációs politikát, a független és igazságos bírói rendszer hiányát, a lakosság alacsony életszínvonalát és a népesség fogyását. Az Állami Statisztikai Bizottság július 1-jei adatai szerint a lakosság létszáma 45,675 millió fő volt, azaz 6,27 millióval kevesebb, mint húsz éve.
