A szerződést a tervek szerint jövő pénteken, az EU-tagországok állam- és kormányfői találkozóján írják alá. Az ezt követő ratifikációs folyamat sikeres lezárultával – várhatóan 2013 közepétől – Horvátország lesz az EU 28. teljes jogú tagja.
A magyar néppárti képviselőcsoport a brüsszeli plenáris szavazás után kiadott közleményben az EU előző, magyar soros elnökségének sikereként méltatta a szerződés megszületését.
Az EP-szavazáson több mint 560-an voksoltak Zágráb javára, mindössze 32 ellenszavazat mellett.
Az uniós parlament a határozatban egyúttal ismét felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy Horvátország folytassa erőfeszítéseit a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban, valamint az igazságszolgáltatás terén.
Választások, korrupciós botrányok
Horvátország polgárainak arról kell dönteniük a vasárnapi parlamenti választáson, hogy milyen kormány vezesse be az országot jövőre az Európai Unióba. Azonban a választási kampány légkörére rányomták bélyegüket a közelmúltbeli korrupciós botrányok. Ez a kormányzó konzervatívok súlyos vereségéhez, és a baloldali-liberális ellenzék fölényes győzelméhez fog vezetni közvélemény-kutatások szerint.
Tehát a választás kimenetelét mégis az elmúlt hónapok szenzációszámba menő, rendre a hatalmon lévő Horvát Demokratikus Közösséghez (HDZ) és korábbi vezetőihez köthető korrupciós botrányok döntik majd el.
Zarko Puhovski ismert politikai elemző szerint mindkkét politikai tábor tisztában van azzal, hogy a kampánynak nincs tétje, mert a közvélemény-kutatások az ellenzéki koalíció nagy arányú győzelmét vetítik előre. Részben azért, mert általános az elégedetlenség a kormány politikájával, részben pedig azért, mert az emberek kormányzó HDZ-t teszik felelőssé a közelmúltban kipattant korrupciós ügyekért.
Legfrissebb felmérések azt jelzi, hogy a Horvátországi Szociáldemokrata Párt (SDP) vezette ellenzéki balközép-liberális pártszövetség – amelyet “Kukurikú”-koalíciónak neveztek el az első találkozójuk színhelyéül szolgáló étterem után – jóval népszerűbb a 2003 óta hatalmon lévő HDZ-nél. A Vecernji List című napilap által csütörtökön ismertetett adatok szerint az SDP vezette szövetség 79 helyet szerezhet a 151 fős parlamentben, hárommal többet, mint amennyi az abszolút többséghez szükséges. Az SDP koalícióját fogja ráadásul erősíteni az a nyolc kisebbségi honatya is, aki hagyományosan a győztessel szövetkezik.
A felmérés szerint HDZ-nek 46 képviselője lesz azzal a három honatyával együtt, akiket külföldön élő horvát állampolgárok juttatnak be a parlamentbe. Ez esetben a HDZ-nek ugyanannyi mandátuma lenne, mint amennyit a 2000-es választáson szerzett, amikor is az eddigi legrosszabb eredményét produkálta a párt. A HDZ parlamenti frakciója húsz képviselővel apadna. Egyes politikai elemzők szerint ez belső vitákat gerjeszthet, egyesek pedig a párt szétesését sem zárják ki.
A felmérés szerint öt mandátummal a harmadik helyen végez a regionális alapon szerveződő Szlavónia és Baranya Horvát Demokratikus Szövetsége (HDSSB) nevű párt, s a negyedik lesz a Horvát Munkáspárt négy mandátummal. További kilenc parlamenti mandátumon öt kisebb párt osztozik majd.
A felmérés szerint a részvételi arány rendkívül magas lesz: a szavazásra jogosultak 76 százaléka mondta azt, hogy elmegy voksolni. A 4,5 millió szavazó tíz százaléka külföldön adja le voksát. Köztük vannak a Boszniában élő kettős állampolgárok is.
Egy korábbi felmérés szerint az ellenzéki koalíció Zágrábban, Isztrián és Kvarner-öböl szigetein élvez nagy támogatottságot, míg a HDZ Dalmáciában a legnépszerűbb. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Zoran Milanovic támogatottsága 48, míg Jadranka Kosoré mindössze 23 százalékos.
A HDZ szinte folyamatosan vezette az országot 1991, Horvátország függetlenné válása óta, s csak 2000-tól 2003-ig nem volt kormányon.
Ivo Sanader, aki a HDZ elnöke volt, és 2003-tól 2009-ig állt a kormány élén, két korrupciós ügy miatt is bíróság előtt áll. Az egyik megvesztegetési ügyben az ügyészség szerint Hernádi Zsolt, a magyarországi Mol vezérigazgatója is érintett. Sanader ellen – aki Európa-barát konzervatív pártot kovácsolt a 90 években még nacionalistának mondott HDZ-ből – más korrupciós ügyekben is vizsgálódnak a nyomozóhatóságok. Az ország függetlenné válása óta ő az első vezető politikus, akit korrupció vádjával bíróság elé állítottak. Emelett azonban a HDZ ellen is folyik vizsgálat illegális pártfinanszírozás miatt.
Kedvezőtlen légkör
Ebben, a HDZ számára kedvezőtlen légkörben Jadranka Kosor miniszterelnök keményebb retorikához folyamodott, hogy a pártjához csalogassa a hagyományosan jobboldali szavazókat. Azt hangoztatta, hogy pártja győzelmét a horvát honvédeknek és a önálló ország első elnökének, Franjo Tudjmannak fogja ajánlani.
A HDZ választási kampányát részben arra is építette, hogy a 2005 óta tartó csatlakozási tárgyalások záróakkordjaként Horvátország december 9-én aláírja az uniós csatlakozási szerződést. A választási időpont és a szerződés-aláírás közötti időbeli közelség magyarázatot adhat arra, hogy az európai adósválság ellenére az elmúlt időszakban 60 százalékra emelkedett az uniós csatlakozást támogatók száma Horvátországban. A válság ugyanakkor nem kerülte el Horvátországot sem, tekintettel arra, hogy az EU tagországai fontos kereskedelmi partnerei.
Az ország új miniszterelnöke minden bizonnyal az SDP elnöke, a 45 éves Zoran Milanovic lesz, akiből sugárzott a nyugalom a választási kampány idején. Úgy nyilatkozott, hogy a pártok programjai mind egyformák. “A lényeg az, hogy ki mond valóban igazat, és ki tudja megvalósítani azt, amiről beszél. Ez inkább a bizalomért folytatott harc, jobban mint valaha” – mondta Milanovic.
A majdani kormány nehéz gazdasági helyzetben lévő országot örököl. Horvátország 2009 eleje óta szinte megszakítás nélkül recesszióban van, a munkanélküliség pedig meghaladja a 17 százalékot.
