Oknyomozó újságírók novemberben nyilvánosság elé tárták, hogy Luxemburg cégek százai számára tette lehetővé, hogy más országokban szerzett bevétel és haszon után náluk fizessenek adót, többnyire a más államokban fizetendő összeg töredékét. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke húsz éven át volt az ország pénzügyminisztere, de azzal védekezett, hogy hazájában az adóhatóság nem tartozik a kormány közvetlen irányítása alá, így a megállapodások tartalmáért nem tud felelni.
Az Európai Bizottság kíváncsi arra, hogy más tagállamok is követték-e ezt a gyakorlatot és listát kér az Európai Unió tagállamaitól, hogy 2010 és 2013 közt mely cégekkel milyen megállapodásokat kötöttek. A bizottság közölte, hogy az adatkérés az átláthatóságot szolgálja és az információkat annál a törvényjavaslatnál is felhasználják, mely arra vonatkozik, hogy ezekről a megállapodásokról is automatikus legyen a tagállamok közti információcsere az adóelkerülés elleni küzdelem jegyében.
A versenyjogi biztos szerint látni kell az adómegállapodások teljes egészét az EU-ban ahhoz, hogy azonosítani tudják, ha a verseny az egységes piacon valahol szelektív adóelőnyök miatt torzul. Tavaly óta négy ügyben indítottak hivatalos vizsgálatot annak kiderítésére, hogy a tagállamok biztosítottak-e tiltott állami támogatást a megállapodásokon keresztül. Írországban az Apple-lel, Hollandiában a Starbucks-szal, Luxemburgban pedig az Amazonnal és a Fiat bankjával kötött adómegállapodás vált gyanússá.
