Nagyvilág

Ukrán válság – a Főügyészség orosz zsoldosok után nyomoz

Már 122-en haltak meg az orosz állampolgárok Ukrajnában elkövetett bűntettei miatt. Vasárnap megint nagygyűlés volt a Majdanon, ahol kelletlenül fogadták a leendő főpolgármester Klicskót.

Eddig már 122-en haltak meg és mintegy 200-an szenvedtek sérüléseket Kelet-Ukrajnában orosz állampolgárok által elkövetett, bűncselekménynek minősülő esetekben – közölte vasárnap az ukrán főügyészség.
A közlemény szerint a főügyészség előzetes nyomozást indított zsoldosok verbuválásának és kiképzésének ügyében.

Közben szombaton…

Ezzel vádolják őket

“Katonai konfliktus kirobbantása, terrorcselekmények végrehajtása Donyeck és Luhanszk megyékben, az ukrán államhatalom megbuktatása és Ukrajna területi épségének megsértése céljából orosz állampolgárok az Oroszországi Föderáció területén törvénytelen fegyveres alakulatokat hoztak létre, továbbá központokat, ahol zsoldosokat verbuválnak, finanszíroznak és képeznek ki” – összegezte a főügyészség.

Terrorcselekményekben vesznek részt

A kijevi hivatal információi szerint a fizetett, felfegyverzett zsoldosokat az orosz határőrök gond nélkül átengedik hadfelszereléssel együtt Ukrajnába, ahol ezek a fegyveresek tevőlegesen részt vesznek terrorcselekmények végrehajtásában.

Megdönthetetlen bizonyítékaik vannak

Az ukrán ügyészség leszögezte: megdönthetetlen bizonyítékai vannak arra, hogy orosz állampolgárok megsértik az ukrán büntetőtörvénykönyv több passzusát az ország területén, elkövetve a fegyveres konfliktus kitervelésének, és előkészítésének, továbbá illegális fegyveres csoportok létrehozásának, zsoldosok verbuválásának, valamint terrorcselekmények végrehajtásának bűntettét.

Zeman szerint

A cseh államfő szerint “szerencsétlen” a mai ukrán kormány hozzáállása az ország keleti, oroszok lakta régióiban kialakult helyzethez.

“Nem lehet terroristáknak nevezni az Ukrajna keleti régióiban élő orosz nyelvű lakosságot. Ők mindössze elégedetlen állampolgárok, akik ellen most az ukrán hadsereget vetették be” – jelentette kiaz MTI szerint Milos Zeman a közszolgálati Cseh Televízió vasárnapi vitaműsorában.

Zeman közölte: jónak tartaná, ha Petro Porosenko, az újonnan megválasztott ukrán államfő és Rinat Ahmetov, az ország egyik leggazdagabb oligarchája párbeszédet kezdenének arról, hogyan lehetne megakadályozni az újabb konfliktusokat Kelet-Ukrajnában és azt, hogy azok nyílt polgárháborúvá fajuljanak.

Inkább azzal törődjenek

Ahmetov korábban Donyeckben élt, és a régióban hatalmas gazdasági érdekeltségei vannak, de miután összetűzésbe került az ottani oroszbarát csoportok vezetőivel, akik vagyona elkobzásával fenyegették meg, Kijevbe költözött.

“Mindkettőjüknek a civil lakosság elleni erőszakos fellépés helyett, ami ma sajnos valóság, inkább azon kellene igyekezniük, hogy valamiféle értelmes megállapodást kössenek a másik oldallal” – vélekedett a cseh államfő. Hozzátette: amennyiben tovább nő az erőszak Ukrajnában, Oroszország “kényelmes ürügyet kap arra, hogy katonailag beavatkozzon”.

Milos Zeman ugyanakkor közölte, hogy hivatalos látogatásra hívta meg Petro Porosenko új ukrán államfőt Csehországba.

Kelletlenül fogadták Klicskót

Vasárnap egyébként ismét nagygyűlést tartottak a Majdannak nevezett kijevi Függetlenség terén. A becslések szerint összegyűlt néhány tízezer résztvevő közül többen “szégyent” kiabálva fogadták a leendő főpolgármestert, Vitalij Klicskót, az Ütés (UDAR) párt vezetőjét.

A mostani nagygyűlésen, amely az első volt a május 25-én megtartott elnökválasztás, illetve kijevi önkormányzati választás óta, kiáltványt fogadtak el, amelyben a Janukovics-rendszer elleni Majdan-tüntetéseken létrejött civil szervezetek azt javasolták, hogy dolgozzák ki a köztük és a jelenlegi ukrán vezetés közötti párbeszéd jövőbeli rendszerét. 
A manifesztumban leszögezték, hogy a “Majdan politikai szubjektum, amely őrködik az ukrán alkotmány betartása fölött és ellenőrzi a hatalmi ágak működését”. Javasolták továbbá, hogy a Majdan önvédelmi egységeiből hozzanak létre városi rendőrséget.

Mi legyen a sorsa?

A Majdan-megmozdulások további szerepéről és céljáról szóló állásfoglalás mellett elsősorban azért hívtak össze újabb nagygyűlést, hogy eldöntsék, mi legyen a főtéren álló sátorváros sorsa. Előző nap a közterület-fenntartó vállalat megkísérelte elbontani a központi téren álló sátrakat, amire válaszul néhány tucat ott élő tüntető gumiabroncsokat gyújtott meg és Molotov-koktélokat hajigált, ismét fekete füstbe burkolva a belvárost. Ellenállásukkal megakadályozták, hogy nekiláthassanak a közterület-fenntartók a terület rendbetételének.

A vasárnap elfogadott kiáltvány szerzői leszögezték, hogy addig nem hagyják el a teret, amíg nem teljesülnek követeléseik, azaz nem vonják felelősségre az erőszakos oszlatások, kínzások és gyilkosságok felelőseit. Emellett átvilágítást követelnek, valamint olyan jogszabályokat, amelyek teljesebb önkormányzatot biztosítanak a kijevi lakosságnak.

Vitalij Klicsko

Az exboxoló az előzetes eredmények szerint megszerezte a főpolgármesteri posztot, a színpadról az egybegyűltekhez szólva azt ígérte, hogy következő vasárnap a főtéren nyilvánosan hűségesküt tesz a kijevieknek. Hozzátette, hogy ezt csak akkor teszi meg, ha addigra kihirdetik a választás hivatalos végeredményét.

A politikust nem fogadták lelkesen a megmozdulás résztvevői. Többen “szégyent” kiabáltak felé, amikor megjelent a színpadon. A megmozdulás résztvevői közül helyszíni jelentések szerint sokan úgy gondolják, hogy Klicsko elárulta a Majdan érdekeit, amikor a sátrak elbontása mellett foglalt állást. A politikus nemrég jelentette ki, hogy “a Majdan teljesítette küldetését”, és június 7-éig, Petro Porosenko elnöki beiktatásáig a teret rendbe kell hozni, a főváros központi utcáját, a Hrescsatikot pedig meg kell nyitni a forgalom elől.

Klicskónak nem ez volt az első kínos fogadtatása a Majdanon. Február 21-én még utoljára tárgyalóasztalhoz ült az akkori ellenzék másik két vezetője, Arszenyij Jacenyuk Haza (Batykivscsina) párti politikus és Oleh Tyahnibok Szabadság (Szvoboda) párti elnök társaságában Viktor Janukovics akkori államfővel. A tárgyalás után a főtéren Klicsko szemére hányták a tüntetők, hogy kezet fogott azzal az emberrel, aki szerintük parancsot adott a tüntetők véres lemészárlására. Február 18-20. között több mint százan vesztették életüket az éles lőszerekkel támadó rohamrendőrök és a tüntetők közötti harcokban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik