A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP egyesület) április 26-án megtartott közgyűlésén fontos döntés született az Alkotmánybíróság (AB) január 20-i elutasító döntésével kapcsolatban.
Mint írtuk, az Alkotmánybíróság januári határozatával elutasította a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) éves szaldóelszámolásának kivezetése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszokat. Korábban úgy volt (jogszabály), hogy akik szaldóelszámolásban telepítették a napelemüket, azok abban is maradnak. Azonban az Orbán-kormány 2023 szeptemberében úgy döntött , hogy a háztartási napelemesek csak a telepítéstől számított 10 évig maradhatnak a korábbi kedvező, éves szaldóelszámolásban, utána átkerülnek a kedvezőtlenebb havi bruttó elszámolásba. Ezt a szabályt a korábban létesített összes napelemnél alkalmazni kell, holott korábban azt lehetett tudni, hogy csak a 2024. január 1-je után a hálózatra csatlakozóknak nem lesz elérhető már a szaldós elszámolás.
Az AB-döntés indokolása szerint
Az egyesület közleménye szerint a tagok megismerték és megértették az alkotmányjogászok által készített összefoglalót, amelyet a közgyűlés előtt mindenkinek megküldtek. A közgyűlés döntése egyértelmű:
és minden éves szaldós elszámolással rendelkező HMKE-tulajdonosnak azt javasolja, hogy folytassa a személyes érdekei védelmében a jogi tiltakozást. A következő lehetséges jogi lépés álláspontjuk szerint az egyéni kártérítési igény beadása az Emberi Jogok Európai Bíróságához, vagyis az EJEB-hez. Ez az EJEB-es benyújtandó panasz személyes és egyedi eljárás. Ez azt jelenti, hogy minden érintettnek a saját nevében kell végigvinnie a panaszát. A NÉP egyesület ebben szakmai és szervezési támogatást nyújt.
Kik fordulhatnak az EJEB-hez?
Érintettnek tekinthető minden olyan éves szaldós elszámolással rendelkező HMKE-tulajdonos, akinek a jogait és érdekeit a szaldóelszámolással kapcsolatos jogszabályi változások sértik, vagyis aki a változások miatt 2024. 01. 01. után már kikerült, illetve a jogszabályok alapján később ki fog kerülni az éves szaldós elszámolásból.
Az alkotmányjogászok álláspontja szerint az EJEB-hez nemcsak azok a HMKE-tulajdonosok fordulhatnak, akik korábban alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, hanem azok is, akik ezt korábban nem tették meg, de a szaldóelszámolással kapcsolatos jogszabályi változások miatt érintettek, és sérelmet szenvedtek.
Mi az EJEB-beadvány határideje?
Az EJEB-panasz benyújtásának határideje az Alkotmánybíróság döntésének Magyar Közlönyben történő közzétételétől számított 4 hónap. A NÉP egyesület jelenlegi információi szerint a beadványsablon várhatóan május utolsó hetében készülhet el, a beadási határidővel kapcsolatban pedig jelenleg 2026. június 30-cal számolnak.
A pontos határidőket és várható postai költséget még az ügyvédekkel pontosítják. Erről külön posztban fognak tájékoztatást adni.
Mire számíthatnak az érintettek?
Az ügyvédek elkészítik az EJEB-hez benyújtandó panaszokat. A beadványokban jelezni fogják, hogy a panaszosok kérik a rendszerszintű problémára tekintettel a piloteljárást.
A beadás pontos módjáról, a szükséges dokumentumokról, valamint az esetleges beadási és postázási költségekről később külön posztban adnak részletes tájékoztatást. Az EJEB-beadványok elkészítésének ügyvédi költsége nagyjából 6,2 millió forint lehet, aminek összegyűjtéséhez az egyesület segítséget kér tagjaitól és támogatóitól, hogy a panaszok szakszerűen elkészüljenek és benyújthatóak legyenek.
Leszögezték, a HMKE-tulajdonosok jogaiért továbbra is kiállnak, és minden rendelkezésre álló jogi lehetőséget végigvisznek. Mert mint írták,
nincs 10 év, nincs 5 forint.
Hogy mit jelent itt a 10 év? A kedvezőbb szaldós elszámolás maximált idejét. És az 5 forint? Az pedig azt, mennyit kap a napelemes az áramért, ha többet termel, mint amennyit elfogyaszt, ami különösen a kedvezőtlenebb bruttóelszámolásban zsebbe vágó, mert ennek hétszereséért tudja csak megvenni az áramot, amikor kevesebb a termelése, mint a fogyasztása (mondjuk télen).
