Az iráni konfliktus után a Perzsa-öböl már nem lesz ugyanaz a világ, mint volt február 28. előtt. Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász szerint biztonsági és gazdasági értelemben is romlik a térség megítélése az iráni támadások következtében. Vagyis közel sem lesz már olyan vonzó például Dubaj – ahová előszeretettel próbálják menekíteni a vagyonukat a Nemzeti Együttműködés Rendszerében megtollasodott vállalkozók (mint a Magyar Nemzeti Bank 650 milliárd forintos alapítványi botrányában exponált Matolcsy család).
Vendégünk szerint
Dubajnak problémát fog okozni, hogy megszűnik a hit, hogy Amerika meg tudja védeni. Ráadásul Amerika most éppen a poklot hozta rájuk, és semmit nem tudnak ezzel csinálni.
Miért esik a NER-cégek árfolyama?
A magyar tőzsde korábbi elnöke szerint is megjelenhettek az országgyűlési választással kapcsolatos várakozások a magyar tőzsdén forgó, a NER-rel jó kapcsolatot ápoló, a kormányzat támogatását élvező vállalatok részvényárfolyamában. Ugyanakkor nem lehet elválasztani a hazai piaci folyamatokat a nagyon negatív nemzetközi hangulattól sem, szerinte ez is közrejátszik, mindenesetre
a befektetői percepciók szerint azok a cégek, amelyek elsősorban a jelenlegi kormány támogatásával, jóindulatával tudtak az elmúlt években nagy sikereket elérni, azoknál fennáll a kockázata annak, hogyha kormányváltás van, akkor ez az inga visszaüthet, és nehezebb pályán tudnak működni a jövőben.
Trump nem veszíthet
A Della vendége úgy látja, hogy az amerikai elnök mozgásterét két tényező korlátozza: az államkötvényhozamok alakulása és a novemberben esedékes félidős választások. Utóbbi konkrét egzisztenciális fenyegetést jelent szerinte Donald Trumpnak: ha ugyanis a demokraták kerülnek jelentős többségbe a kongresszusban és a szenátusban is, akkor feltételezhető, hogy ismét elindul az impeachment-eljárás az elnökkel szemben. Ezért nem mindegy, milyen közhangulatban érkezik meg a választáshoz Amerika. Ha Trump legkésőbb a tavasz végéig valamilyen módon véget vet az iráni katonai akciónak, akkor marad esélye arra, hogy kontrollálni tudja a belpolitikai és gazdasági folyamatokat.
Pánikot egyébként egyelőre egyáltalán nem lát a pénzpiacokon, ám a stagflációs veszélyek napról napra jelentősebbek. A jegybankok ezért nincsenek egyszerű helyzetben, de Szalay-Berzeviczy szerint az ő elsődleges feladatuk most is az inflációi elleni küzdelem, hiszen az egy pusztítóbb és makacsabb jelenség, mint a gazdaság recesszióba fordulása.
Amiről még szó volt a műsorban:
- miért követett el hibát Trump a Közel-Keleten?
- Mi Izrael érdeke a háborúban?
- Kína kezében a megoldás kulcsa?
- Láttunk már a mostanihoz hasonló szélsőséges, mocskolódó kampányt?
- Mire lehet elég a tiszás Kapitány István és Orbán Anita nemzetközi tapasztalata?
