Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szombaton kijelentette, hogy reméli, hamarosan folytathatják a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal. Mindezt azt követően nyialtkozta az iráni diplomata, hogy a két ország küldöttei pénteken Ománban folytattak egyeztetéseket – írja az MTI.
Mindkét fél pozitívnak ítélte a találkozót, amelyen – már-már megszokott módon az olyan konfliktusok esetén, ahol fegyverropogást is lehet hallani a háttérben – Steve Witkoff, az amerikai elnök békemissziókért felelős különleges megbízottja és Donald Trump veje, Jared Kushner is részt vett. A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy Irán továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy nem adja fel korábbi politikáját. Közben az Egyesült Államok, amely jelentős haditengerészeti erőt telepített a Perzsa-öbölbe, megerősítette az iráni olajszektorra vonatkozó szankcióit, és további vámokkal fenyegette azokat az országokat, amelyek a jövőben is kereskednek Teheránnal.
Egy másik határozott amerikai üzenetként Witkoff szombaton ellátogatott az Abraham Lincoln fedélzetére, az öbölben állomásozó amerikai haditengerészet zászlóshajójára. Brad Cooper altengernagy, az amerikai haditengerészet közel-keleti műveleteinek parancsnoka és Kushner a látogatás során üdvözölte a tengerészeket és a fegyveres erőket.
Trump és Irán
Maga Trump többször is fenyegetett katonai beavatkozással Iránban, először a hatalom által januárban a tiltakozó mozgalom ellen végrehajtott véres megtorlás miatt, majd azért, hogy Teheránt rávegye egy sor amerikai követelés elfogadására, különösen a nukleáris programját illetően.
2025 júniusában az Egyesült Államok némileg váratlan módon tevőleg is beszállt az iráni–izraeli konfiktusba, és Irán atomlétesítményeinek a bombázásába kezdett. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Amerika és Irán között már 2025 év elejétől kezdve nőttön nőtt a feszültség utóbbi ország nukleáris programja miatt. Áprilisban tárgyalások kezdődtek a két fél között, a mostanihoz hasonló módon Ománban, ennek folyományaként Trump végül 60 napos határidőt szabott Iránnak a teljes nukleáris arzenálja leszerelésére.
Izrael aztán június 13-án meglepetésszerű légicsapásokat mért Irán nukleáris és katonai célpontjaira, Irán rakétákkal válaszolt, izraeli városokat kezdett bombázni, végül Trump a hónap végén szánta el magát a cselekvésre.
Június 22-én hat B–2 Spirit lopakodó bombázó 14 db 30 000 fontos GBU–57 MOP „bunkerbusting” bombát dobott a Fordo, Natanz és Iszfahán nukleáris létesítményekre, miközben tengeralattjárókról Tomahawk rakétákat lőttek ki. Trump az akciót, amely közepesen súlyos károkat okozott a létesítményekben, elsöprő sikerként értékelte. Június 24-én aztán katari közvetítéssel beállt a tűzszünet a konfliktusban.
Trump a mostani, ománi találkozót „nagyon jónak” minősítette, egyúttal közölte, hogy az egyeztetések a jövő héten folytatódnak. Az iráni diplomácia vezetője, aki szintén a tárgyalások kiváló légköréről számolt be, szombaton jó kezdetről beszélt, és elmondta, Washingtonnal megállapodtak abban, hogy hamarosan újabb tárgyalási fordulót tartanak. Megjegyezte viszont, hogy még hosszú út áll előttük a bizalom kiépítése érdekében, és emlékeztetett az iszlám köztársaság által képviselt politika határaira. Megerősítette, hogy Teheránnak „elidegeníthetetlen joga” a nukleáris dúsítás, egyben hozzátette: kész egy olyan megállapodásra, amely megnyugtatja az Egyesült Államokat ebben a kérdésben.
