Amikor átvettem a Kossuth-nagydíjat, ezt mondtam a három nagyvezérnek, Kövér László házelnöknek, Sulyok Tamás köztársasági elnöknek és Orbán Viktor miniszterelnöknek: Ne is mondjatok semmit, csak a szemeteket mutassátok!
– mondta Koncz Gábor az Indexnek adott interjúban, amelyben a pályája felidézésén túl olyan kérdések is felmerülnek, mint hogy mit érez, amikor a szülőfalujában felállított, róla mintázott, háromméteres szobrot látja, illetve, hogy mit szól Orbán Viktor március 15-i beszédéhez, amelyben poloskákhoz hasonlított civil aktivistákat, újságírókat, politikusokat, bírókat.
Rendkívül kemény beszéd lett. Egyszer azt írta nekem születésnapomra: »Maradj ilyen kemény legény, mint amilyen vagy«. Egyébként én is a bátor embereket szeretem. A semmilyeneket, a nyálasakat már nem igazán. De nem akarok poloskázni. Elég nagy és gazdag az életem, hogy csak arról beszéljünk.
A színész aztán az ezt firtató további kérdésekre már nem volt hajlandó válaszolni. Ezt a következővel indokolta:
Megengedhetem magamnak. Az embernek valamilyennek lennie kell, én ilyen vagyok. Mindennek az alapja az, hogy a félelem nincs benne a szótáramban. Senkitől és semmitől nincs félnivalóm.
Az interjúban szóba kerül az is, hogy érték-e már támadások a politikai véleménye vagy gesztusai miatt.
Nem nagyon. Fizikai támadás ért már, kétszer-háromszor, az illető megjárta. Matyó ember vagyok. Amikor fiatalkoromban Pestre jöttem, apám így szólt utánam: »Fiam, ha megdobnak tűvel, szúrd agyon vasvillával«. A parasztnak nincs más fegyvere, csak a vasvilla, és én paraszti ivadék vagyok
– mondja, hozzátéve, hogy jó érzés volt hazamenni, miután lediplomázott. „Azóta is előre köszönnek, ha meglátnak, pedig úgy szeretnék én először köszönni, de valahogy mindig megelőznek.”
