„Kína azon célja nem változott, hogy a két ország viszonya stabil, egészséges és fenntartható maradjon” – adta meg az alaphangot Hszi Csin-ping elnök a Joe Bidennel folytatott limai találkozón, amelyre egyébként egy többoldalú, nemzetközi gazdasági konferencia keretében, mintegy annak „farvizén” került sor.
A kínai politikus hozzátette: amikor Kína és az USA „barátként és partnerként” tekintenek egymásra, akkor a kétoldalú kapcsolatok „jól haladnak előre”, de, amikor a két nemzet rivalizál, akkor a kapcsolat akár vissza is fejlődhet. Az ázsiai vezető emellett azt is elmondta:
Kína biztonságot és pozitív energiát akar hozni a bizonytalan világba.
Bár Hszi elnök szavai közhelyeknek hangzanak, Peking minden bizonnyal komolyan gondolja ezeket a tételeket. Kérdés, hogy ez mennyire működik majd a gyakorlatban, pláne, ha a kiszámíthatatlan botrányhős milliárdos elfoglalja helyét a Fehér Házban.
Attól azonban Hszi mégis látványosan tartózkodott attól, hogy Donald Trumpot név szerint bírálja. Sőt, nyilatkozataiban ki sem ejtette az elnök nevét, legalábbis a nyilvánosság előtt. Mégis, a The New York Times értékelése szerint, bár Hszi Bidenhez és Bidennel beszélt, egyes mondataival már Trumphoz szólt.
„Válasszanak bölcsen! Azon az úton haladjunk, amelyen a két állam ki tud egyezni egymással” – mondta például a kínai elnök Limában, majd hozzátette, hogy egy új hidegháború kirobbantása megnyerhetetlen konfliktust idézne elő, a Kína „bekerítésére” tett kísérlet pedig „nem bölcs, nem kívánatos, és nem fog sikerrel járni”.
Galambok Pekingben, héják Washingtonban?
Az üzenet amerikai részről is békülékeny volt, legalábbis látszólag. Riporterek előtt beszélve ugyanis Biden elnök is az erős kétoldalú kapcsolatok előnyeit emelte ki: „Országaink nem engedhetik meg, hogy a versengés konfliktussá fajuljon. Azt hiszem, hogy az elmúlt négy év bebizonyította, hogy lehetséges ilyen kapcsolat kialakítása”.
Tehát a nyilvánosság előtt mindkét vezető a viszony normalizálásáról beszélt. Azonban a két ország közötti kapcsolat korántsem felhőtlen. Például szóba került a Moszkvának nyújtott kínai háborús támogatás, illetve az észak-koreai katonák kurszki jelenléte. Biden arra kérte Hszit, vesse latba befolyását annak érdekében, hogy Phenjant jobb belátásra bírja. Emlékeztette ugyanis arra, hogy a katonák megjelenése Ukrajnában a Kína által nyilvánosan képviselt „békepárti” álláspont ellen hat, amely elutasítja az eszkalációt és a háború kiszélesítésének minden formáját.
