Egy héttel azután, hogy összeomlott az Olaf Scholz vezette hárompárti kormánykoalíció, megegyezett a szociáldemokrata párt (SPD) és az ellenzék fő ereje, a kereszténydemokrata CDU, hogy február 23-án tartják az előrehozott választást Németországban. A szavazásra azért kerül sor hét hónappal az eredeti időpont előtt, mert a múlt héten Scholz kirúgta a pénzügyminisztert, Christian Lindnert, aki egyben a legkisebb koalíciós párt, a liberális FDP elnöke. Ezzel felbomlott a kormányzati szövetség, a liberális miniszterek – egy kivétellel – távoztak.
A koalíció lehetséges széteséséről már korábban is cikkezett a sajtó a kormánypártokon belüli viták miatt, a történtek azonban valójában egyik koalíciós pártnak sem alakultak jól, hiszen a liberálisok a felmérések alapján be sem kerülnének a parlamentbe, a legutóbbi választást megnyerő szociáldemokraták pedig a harmadik helyre szorultak vissza a pártok versenyében. A választópolgárok kétharmada az előrehozott választásban látta a helyzet megoldását a mérések szerint.
Az elégedetlenség több okra vezethető vissza. A német gazdaság rossz állapotban van, a választók pedig az ellenzék fő erejét, a közvélemény-kutatásokat messze vezető CDU/CSU pártszövetséget látják a legkompetensebb erőnek. A kilátások sem rózsásak, hiszen Donald Trump büntetővámokat tervez bevezetni nemcsak Kínával, hanem a világ többi országával szemben is, ami nagy csapást jelenthet a német exportnak – köztük az egyébként is gyengélkedő autóiparnak. Az ifo müncheni gazdaságkutató szerint a megemelt vámok 33 milliárd euróba kerülhetnek Németországnak, az USA-ba irányuló export pedig 15 százalékkal eshet vissza.
Scholz és Trump viszonya sem nevezhető optimálisnak: többször kritizálták egymást, előbbi a demokrata jelölteket favorizálta, Elon Musk a következő elnök multimilliárdos szövetségese – aki kormányzati pozíciót is kap – pedig bolondnak nevezte a német kancellárt. Ismerve Trump hozzáállását, nem túl jó kiindulópont ez egy Németországnak kedvező együttműködéshez.
Friedrich Merz, a CDU vezetője szerint nemzetközileg Scholz „béna kacsává” vált azzal, hogy nem készült fel Trump újraválasztására, ő viszont már készül az új elnökkel való együttműködésre.
„Németországnak alapvetően más politikára van szüksége, különösen ami a migrációs, kül-, biztonság- és európai politikát, valamint gazdaságpolitikát illeti” – mondta tulajdonképpeni kampányindító beszédében november 13-án, a parlament alsóházában, a Bundestagban, hozzátéve, hogy mindent meg kell tenni a német gazdaság nemzetközi versenyképességének helyreállításáért. Korábban pedig arról beszélt a Stern magazinnak:
Alvó középhatalomból újra vezető középhatalommá kell válnunk.
Kancellárjelöltek
Amíg a CDU/CSU az előbbi elnökét, Merzet indítja, a Zöldeknél Robert Habeck gazdasági miniszter, a párt jelenleg legbefolyásosabb politikusa néhány nappal a koalíció felbomlása után bejelentette, pártja kancellárjelöltségére hajt, az SPD-nél azonban az is kérdés, ki lesz a jelölt.
Szeretném, ha újraválasztanának
– nyilatkozta Scholz a német köztévében múlt vasárnap, és a pártvezetés ki is áll mellette. Ugyanakkor a felmérések azt mutatják, hogy nem lenne rossz ötlet, ha a népszerűtlen Scholz helyett a védelmi minisztert, a jelenleg legnépszerűbb top politikust, Boris Pistoriust indítanák.
