Egy klímakutató csoport szerint bolygónk számos „életjele” rekordszintű szélsőségeket ért el, ami azt jelzi, hogy az emberiség jövője a tét – írja a The Guardian. A jelentés alapján egyre több szakember foglalkozik a társadalmi összeomlás lehetőségével.
A kutatók 35 létfontosságú tényezőt értékeltek ki 2023-ban, és megállapították, hogy 25 esetben minden eddiginél rosszabb a helyzet – az érintett faktorok közé tartozik a szén-dioxid- és a metánszint, illetve a népességszám.
Az adatok alapján a felszíni és óceáni hőmérséklet minden idők legmagasabb szintjét érte el, ennek oka a fosszilis energiahordozók rekordmértékű égetése. A populáció naponta mintegy 200 ezer fővel, a szarvasmarhák és juhok száma pedig napi 170 egyeddel nő, ami példátlan üvegházgáz-kibocsátást eredményez.
A tudósok 28 visszacsatolási hurkot azonosítottak, köztük a permafroszt olvadásából származó növekvő emissziót. A folyamat több veszélyes fordulópontot is előidézhet, köztük a grönlandi jégtakaró összeomlását. A globális felmelegedés egyre halálosabb szélsőséges időjárási jelenségeket okoz világszerte, ezek közé tartoznak a hurrikánok és hőhullámok.
Továbbra is dominálnak a fosszilisok
A szakértők célja, hogy világos, bizonyítékokon alapuló meglátásaik megalapozott és bátor válaszlépésekre ösztönözzék a lakosságot, a kutatókat és a világ vezetőit.
Már most az éghajlat hirtelen felborulásának kellős közepén vagyunk, ami olyan veszélybe sodorja a földi életet, amilyet az emberiség még nem látott
– emelte ki William Ripple, az Oregoni Állami Egyetem munkatársa és a csoport tagja. Mint hozzátette, az ökológiai túlterhelés olyan éghajlati viszonyok közé sodorta a bolygót, amelyek fenyegetőbbek, mint bármi, aminek akár őskori rokonaink tanúi voltak.
A klímaváltozás már most is emberek millióit kényszerítette lakóhelyük elhagyására, a szám pedig tovább nő majd. Ez valószínűleg komolyabb geopolitikai instabilitást fog eredményezni, és részleges társadalmi összeomláshoz vezethet.
Ugyan 2023-ra a szél- és napenergia használata 15 százalékkal nőtt, de a szén, az olaj és a gáz még mindig dominál. Kemény ellenállás tapasztalható azok részéről, akik anyagilag hasznot húznak a fosszilis energiahordozókból. Immár a szakemberek túlnyomó többsége is szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a század végére sikerül 1,5 Celsius-fokban korlátozni a felmelegedés mértékét – ez volt a párizsi klímaegyezmény fő célkitűzése.
A kutatók szerint a globális felmelegedés egy szélesebb körű válság része, amely magában foglalja a környezetszennyezést, a természet pusztítását és a növekvő gazdasági egyenlőtlenséget. A szakértők szerint az éghajlatváltozás még globális összeomlás nélkül is sok millió további halálesetet okozhat 2050-ig.
A jelentésben a szerzők számos megoldási javaslatot vázoltak, köztük a népesség fokozatos csökkentését, a lányok és nők oktatásának és jogainak megerősítését, az ökoszisztémák védelmét és helyreállítását, valamint a globális felmelegedéssel kapcsolatos tudatosság erősítését. A csapat kiemelte: csak határozott fellépéssel tudjuk megóvni a természeti világot, elkerülni a súlyos emberi szenvedést és biztosítani a jövő generációi számára az élhető világot.
A világ nemzetei novemberben Azerbajdzsánban találkoznak az ENSZ Cop29 klímacsúcsán. Ripple úgy véli, elengedhetetlen, hogy hatalmas előrelépés történjen.
