Gazdaság

Brazil Államkincstár: kamu a magyar cég több ezer milliárdos kötvénye

GettyImages
A Brazil Államkincstár történelmi épülete
GettyImages
A Brazil Államkincstár történelmi épülete

A „dokumentumok, amelyeket állítólag a Nemzeti Kincstár, a Brazil Központi Bank és a Brazil Szövetségi Adóhivatal állított ki, hamisak. A Nemzeti Kincstár nem állít ki ilyen dokumentumokat. Ez csalás”. Ezt írta az ezermilliárdos magyar cég kötvényéről a G7 kérdésére a Brazil Nemzeti Kincstár, amely már korábban is jelezte, hogy nem kereskedik ilyen papírokkal.

Mint mi is hírt adtunk róla augusztus végén, a portál információi alapján, hogy egy Máltán élő, magyar vállalkozó, T. János György 2023 utolsó napjaiban két vállalatban is több ezer milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre. A cégek beszámolóiban azt állították, hogy a hatalmas vagyont brazil államkötvényekben tartják. Az iratok alapján a két vállalatban együttesen közel 13,5 ezer milliárd forintnyi vagyont tett be egyedüli részvényesük. Vagyis papíron tizenötször gazdagabb lehetett T. János György, mint a leggazdagabb magyar, akiről eddig tudtunk, Mészáros Lőrinc.

Szakértők a kezdetektől csalásra gyanakodtak. Múlt heti cikkükben azt is bemutatták, hogy nem véletlenül: a laphoz is eljutott dokumentumok valóban hamisak voltak, ráadásul egy, a 2010-es években felszámolt brazil bűnbanda működéséhez kötődhetnek. Mint arról írtunk, a nyilvánvaló csalás simán átment a hazai cégbírósági rendszeren. A G7 szerint ehhez egy komoly hiba mellett arra is szükség volt, hogy a folyamat szereplői közül többen is félrenézzenek.

A Brazil Államkincstár, illetve a helyi értékpapír-felügyelet egymástól függetlenül már múlt héten jelezte a G7 kérdésére, hogy az LTN-típusú kötvény, illetve a cikkükben is bemutatott, kapcsolódó dokumentumok nem lehetnek valósak. A kincstár most ezt erősítette meg részletesebb válaszában.

Kiemelték, hogy „a 70-es években léteztek papíralapú LTN-ek, de rendkívül rövid, 1 évet meg nem haladó futamidővel. Ezeket az értékpapírokat visszaváltották/kifizették a tulajdonosoknak. Azok az értékpapírok, amelyeket a tulajdonosok a lejáratukat követő 5 éven belül nem mutattak be, elvesztették értéküket”.

A brazil hatóságok szerint

 minden ezekkel a papírokkal kapcsolatos dokumentumot csalásnak kell tekinteni. A dokumentumok célja, hogy hitelessé tegyenek olyan államkötvényekkel végzett műveleteket, amelyeket a Brazil Nemzeti Kincstár nem ismer el.

A kincstár szerint „mivel ezek az értékpapírok nem érvényesek és soha nem is léteztek […],az ilyen értékpapírokkal kapcsolatos bármilyen kereskedelmi vagy pénzügyi tranzakció illegálisnak minősülhet”, és ezt jelenteni kell a magyar hatóságoknak.

Sokáig nem volt információ arról, hogy a magyar hatóságok léptek-e az ügyben, ám múlt héten a G7 megkeresésére T. János György maga árulta el, hogy NAV-vizsgálat zajlik a cégeinél – írta még a portál.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik