A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze szerint nem antiszemita az izraeli miniszterelnök elleni elfogatóparancs

Mintegy 625 ezer iskoláskorú gyermek nem tud részt venni az oktatásban a Gázai övezetben. Ennek oka, hogy a tavaly október óta tartó katonai offenzíva során az iskolaépületek nagy részét lebombázta az izraeli hadsereg, míg más iskolák az otthonaikból kitelepített civileknek biztosítanak átmeneti szálláshelyet – olvasható a Reuters riportjában.

A palesztin oktatási minisztérium adatai szerint eközben legalább 10 490 iskolás és egyetemista vesztette életét az izraeli offenzívában, de több mint 500 iskolai tanár és egyetemi oktató is halálát lelte a támadásokban.

A tragikus helyzetben mégis van, aki reményt igyekszik adni. A Reuters egy 29 éves tanárnőről számolt be, aki – mint írják – nem hagyja, hogy a halál és a pusztítás megfossza a traumatizált gyerekeket az oktatástól.

Iszra’a Abu Mustafa tanárnő otthonát, egy négyemeletes társasházat egy izraeli légicsapás romboltra le, ő azonban a ház romjain egy sátorban tantermet alakított ki. A polgári kezdeményezés 35 tanulóval indult, de a szám fokozatosan 70-re nőtt. A tanárnő óvodás kortól a 11-12 éves korosztályig fogadja a tanulókat a tábori iskolában.

A háború miatt gallonokat kellett vízzel töltenünk, és gallyakat gyűjtöttünk tüzelőnek. Aztán Iszra’a kisasszony ránk talált, és idehozott minket, hogy tanulhassunk

– idézte a hírügynökség riportja egy 10 éves kisfiú, Hala Abu Musztafa szavait.

 Székekre és asztalokra van szükségünk, hogy a gyerekek rendesen tanulhassanak, ahelyett, hogy a földön kelljen írniuk

– érzékeltette a mindennapok valóságát az önkéntes tanárnő. Hozzátéve, a gyerekeknek joguk van ahhoz, hogy biztonságos környezetben tanuljanak, hogy biztonságos helyen játsszanak, és hogy ne kelljen félelmet érezniük.

Gázában és az Izrael által megszállt Ciszjordániában a rendszer súlyos alulfinanszírozottsága mellett is nemzetközileg magas az írni-olvasni tudók aránya – írják.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) brit főügyésze, Karim Khan visszautasította csütörtöki nyilatkozatában azokat a vádakat, hogy antiszemita indíttatásból kezdeményezte elfogatóparancs kiadását Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen.

Khan májusban kérte a törvényszék illetékes kamarájától elfogatóparancs kiadását Netanjahu, valamint Joáv Galant izraeli védelmi miniszter ellen a gázai lakosság sérelmére elkövetett bűncselekmények gyanújával. Netanjahu az ellene kért elfogatóparancs kezdeményezésének hírére reagálva a náci éra zsidóüldözéseinek felelőseihez hasonlította Karim Khant és úgy fogalmazott, hogy az ICC főügyésze „elfoglalhatja helyét az újkori antiszemitizmus fő képviselői között”.

Khan a két izraeli politikus mellett a gázai övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több magas rangú tagja, köztük Iszmail Haníje, a szervezet politikai irodájának néhai vezetője ellen is elfogatóparancs kiadását kezdeményezte. Haníje július 31-én Teheránban, feltehetően izraeli merényletben életét vesztette.

Khan, akivel a BBC rádió készített csütörtökön interjút, úgy fogalmazott:

„egyetlen grammnyi, szemernyi, jottányi igazságtartalom sincs” az őt antiszemitizmussal vádolók állításaiban.

Az ICC főügyésze szomorúnak nevezte ezeket a vádakat, Netanjahu reagálását pedig olyan „tipikus kirohanásnak” minősítette, amilyenre „egyesek néhanapján hajlamosak”. Hangsúlyozta, hogy a kért elfogatóparancsok a gázai konfliktus mindkét szembenálló felére vonatkoznak, és ez éppen azt bizonyítja, hogy a büntetőbíróság egységes normák alapján, mindenkire egyenlő mértékben alkalmazza a jogot.

Karim Khan szerint az izraeli miniszterelnök és a védelmi miniszter olyan bűncselekményekkel gyanúsítható, mint például a gázai polgári lakosság háborús eszközként alkalmazott kiéheztetése, gyilkosság és a civil lakosság elleni szándékos támadások. A főügyész szerint a Hamász vezetői ugyancsak gyilkossággal, valamint túszejtéssel, kínzással, nemi erőszakkal és egyéb szexuális bűncselekményekkel vádolhatók.

Khan azt mondta, hogy az őt bírálókkal szemben neki megvan „legalább az az egy” előnye, hogy ő látta az elfogatóparancsok kezdeményezését megalapozó bizonyítékokat. Az ICC főügyésze üdvözölte, hogy a júliusi parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti brit kormány konzervatív elődjével ellentétben nem készül kifogást emelni a törvényszéknél az elfogatóparancsok kiadása ellen. David Lammy brit külügyminiszter a héten bejelentette az Izraelnek szánt brit fegyverexport részleges felfüggesztését is, azzal az indokkal, hogy London szerint nem zárható ki a nemzetközi humanitárius jog megsértése e fegyverek használata esetén.

Az ICC főügyésze a csütörtöki BBC-interjúban úgy fogalmazott: meggyőződése szerint más egykori politikai vezetőkhöz hasonlóan Vlagyimir Putyin orosz elnök is „lát majd valamikor belülről bírósági tárgyalótermet”. Putyin ellen az ICC tavaly márciusban adott ki elfogatóparancsot ukrán gyerekek törvénytelen elhurcolása miatt.