Tudomány zöldövezet

Órákig képes egy levegővétellel úszni ez az állat

Dr John A Horsfall / Getty Images
Dr John A Horsfall / Getty Images

Ha egy ember képes percekig visszatartani a lélegzetét, az már megsüvegelendő képesség, akadnak azonban olyan állatok, amelyek ennél is tovább bírják. Nem árulunk el nagy titkot, az érintett fajok életmódja a vízhez kötődik.

Az, hogy pontosan melyik állat a rekorder ezen a téren, nem egyértelmű – írja az IFLScience.

A leghosszabb dokumentált merülés alapján a cím a Cuvier-féle csőrösceteké, egy, a faj 23 egyedét vizsgáló kutatás során a szakértőknek sikerült megfigyelniük, ahogy az egyik példány 3 órán és 42 percen át maradt a felszín alatt.

Összehasonlításképpen: az emberi világrekord 24 perc 37 másodperc.

Az 5 éven át tartó vizsgálat alatt a ceteknél 59 percesnek bizonyult az átlagos merülés, az egyhuzamban felszín alatt töltött időszakoknak pedig mindössze 5 százaléka haladta meg az 1 óra 17 percet. Az átlagot tekintve vannak olyan állatok, amelyek ennél tovább tudják visszatartani lélegzetüket, a nagy ámbráscetek például átlagosan nagyjából 1,5 órát töltenek a vízben, de egyes fókák is igen jól teljesítenek.

A mélyre úszó tengeri emlősök részben azért képesek ilyen sokáig a víz alatt maradni, mert izmaik tele vannak egy mioglobin nevű fehérjével, amely oxigént tárol, és ellátja az izomsejteket. Bár a protein az embereknél is megtalálható, nálunk jóval kisebb koncentrációban van jelen – a túl sok mioglobin még betegséget is okozhat.

Egy 2013-as tanulmány alapján a mélyre merülő emlősök esetében a fehérje más, mint a miénk. „Mint a mágnes hasonló pólusai, a fehérjék taszítják egymást” – mondta Dr. Michael Berenbrink kutató a BBC-nek, kiemelve, hogy ily módon a mioglobin nagy koncentrációban lehet jelen az izomban anélkül, hogy problémát okozna.

A szakértők azt gyanítják, hogy a mioglobin mellett az anyagcsere is segítheti az állatokat. A Cuvier-féle csőröscetek anyagcseréje különösen lassú lehet, így szervezetük nem használja el túl gyorsan az oxigént. Amikor végül mégis át kell térniük az oxigén nélküli anyagcserére – ez az anaerob légzés –, feltehetően jobban tolerálják az izmokban felhalmozódó tejsavat.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik