Orbán és Zelenszkij telefonon tárgyalt háborúról és békéről

Az európai uniós tagállamok nagyköveti szinten elvben megállapodtak az Oroszország lekötött vagyonából származó rendkívüli bevételekkel kapcsolatos intézkedésekről: a pénz Ukrajna helyreállítását és katonai védelmét fogja szolgálni – közölte az EU Tanácsának soros belga elnöksége az X -en. Diplomáciai források szerint a bevétel 90 százaléka az EU által működtetett, Ukrajnának nyújtott katonai segélyalapba kerül. Az elvi megállapodást a tagállamok pénzügyminisztereinek is meg kell erősíteniük.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyancsak az X-en üdvözölte a politikai megállapodást. „Ezt a pénzt nem is lehetne jobban felhasználni, mint hogy Ukrajnának adjuk, hogy ezáltal egész Európa biztonságosabb hellyé váljon” – írta.

A befagyasztott orosz vagyon túlnyomó többsége Belgiumban van, és az Euroclear nemzetközi alapmegőrző intézet kezeli. Tavaly a csoport összesen 4,4 milliárd euró bevételt tudott generálni a pénzeszközökből.

(MTI)

A történelem elferdítésére vagy elfeledtetésére irányuló kísérletek megakadályozásának fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin abban az üzenteben, amit a náci Németország feletti győzelem 79. évfordulója alkalmából a FÁK-országok vezetőihez és polgáraihoz intézett – írja az MTI.

„Fontos ápolni és továbbadni az elkövetkező nemzedékeknek a barátság és a kölcsönös segítségnyújtás dicsőséges hagyományait, amelyek segítettek apáinknak és nagyapáinknak, hogy becsülettel álljanak ellen a nehéz katonai próbatételeknek, és leverjék a nácizmust” – mondta Putyin. Az orosz elnök üdvözölte Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Abházia és Dél-Oszétia vezetőit, valamint Georgia és Moldova népét az évforduló alkalmával.

Szerdán hozták nyilvánosságra azt a rendeletet, amelyben Putyin jóváhagyta az orosz állampolitika alapjait a történelmi oktatás területén. Ebben célként nevezték meg az összorosz polgári identitás kialakítását és az orosz világ közösségének erősítését a hagyományos orosz szellemi, erkölcsi és kultúrtörténeti értékek alapján. A dokumentumban Oroszországot államcivilizálóként nevezték meg, amely egyesítette az orosz és más népeket Eurázsia térségében. A rendeletben arra is kitértek, hogy szembe kell nézni olyan nyugati kísérletekkel, amelyek a történelem meghamisítására, a világ civilizációjának fejlődéséhez való orosz hozzájárulásnak a tagadására és lekicsinylésére, valamint az orosz államról alkotott kép eltorzítására irányulnak.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján elítélte, valamint a „törvénytelen, emberellenes, tudományellenes, történelemellenes és bűnös” jelzőkkel minősítette a berlini rendőrségnek azt a döntését, hogy az orosz zászló színeit, a szovjet jelképeket, valamint a Szent György-szalagot csak az emlékműveken elhelyezendő koszorúk és csokrok kialakításának elemeiként használják. Sürgette, hogy a német főváros hatóságai vonják vissza az intézkedést. „Felszólítjuk önöket, hogy hagyják abba a történelem átírását, azt nem lehet átírni, önök csak önmagukat írják át” mondta a szóvivő.

Korábban ismertté vált, hogy a berlini rendőrség újfent megtiltotta, hogy május 8-án és 9-én a szovjet emlékművekhez és azok közelébe szovjet és orosz szimbólumokat, Szent György-szalagokat vigyenek, valamint ott katonai egyenruhát viseljenek és katonai indulók szóljanak. Tilos továbbá az Ukrajnában harcoló orosz erők által használt Z és V jelzés demonstrálása. Zaharova barátságtalan lépésnek minősítette, hogy a német kormány konzultációra visszahívta moszkvai nagykövetét arra hivatkozva, hogy Oroszország kibertámadást intézett ellene. A szóvivő szerint az intézkedésnek az a célja, hogy felszítsa az oroszellenes érzelmeket Németországban, ami a kétoldalú kapcsolatok további romlásához vezet. Hangsúlyozta, hogy Moszkva nem kapott Berlintől olyan bizonyítékot, amely megerősítené, hogy Oroszország részt vett a Németország elleni kibertámadásban, ahogyan azt az ország hatóságai állították. Emlékeztetett rá, hogy ezeket az “alaptalan vádakat” az orosz fél már korábban visszautasította. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a német fél korábban kitért egy orosz javaslat elől, amely egy kiberbiztonsági tárcaközi mechanizmus létrehozását és rendszeres kétoldalú konzultációk elindítását indítványozta a kérdésről.

Telefonon tárgyalt egymással szerdán Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A közlemény szerint a megbeszélés során a két vezető áttekintette a magyar-ukrán kapcsolatok „minden fontos elemét”. A megbeszéltekről kevés konkrétumot tudtunk meg, azt viszont hangsúlyozták, hogy a tárgyalás kiemelt témája a háború és béke kérdése volt, Orbán pedig megerősítette, hogy Magyarország kész hozzájárulni minden olyan kezdeményezéshez és erőfeszítéshez, ami elvezet a békéhez.

Havasi tájékoztatása szerint Orbán és Zelenszkij megegyeztek abban is, hogy továbbra is fenntartják a kétoldalú konzultációkat.

„Mivel Magyarország moszkvai nagykövete meghívást kapott a beiktatási ünnepségre, természetesen részt vett az eseményen, pont úgy, mint a francia, a görög, a máltai és a ciprusi nagykövetek, valamint az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok nagykövetei, képviselői” – válaszolta a 24.hu azon kérdésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium, hogy magyar részről ki vett részt Vlagyimir Putyin orosz elnök újbóli beiktatásán.

Michael Gahler, az Európai Néppárt külügyi szóvivője kedden az X-en kritizált több országot, amiért képviselői részt vettek Putyin beiktatásán. Gahler azt írta, sajnálatos, hogy Franciaország, Magyarország, Szlovákia, Görögország, Ciprus és Málta képviselőket küldtek a beiktatásra, majd háborús bűnösnek nevezte Putyint, az orosz elnökválasztást pedig semmilyen demokratikus elvárásnak nem megfelelő gyalázatnak.

„Kína gratulál Putyin elnöknek a beiktatásához” – ezt Lin Csien kínai külügyminisztériumi szóvivő mondta szerdán. Hszi Csin-ping elnök már küldött is gratuláló üzenetet Putyinnak újraválasztása alkalmából – fűzte hozzá. Lin azt is közölte, hogy

a kínai-orosz kapcsolatok a két vezető stratégiai irányítása alatt egészségesek maradtak.

A két államfő megállapodott abban, hogy továbbra is szoros eszmecserét folytatnak a kínai-orosz kapcsolatok zökkenőmentes és stabil fejlődése érdekében.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió legtöbb országa bojkottálta a Kremlben kedden Putyin új hatéves elnöki ciklusra történő eskütételét, Oroszország ukrajnai háborújára hivatkozva. Hszi Csin-ping kínai elnök épp ma látogat Budapestre.

(The Guardian / Reuters)

Korábban megírtuk, hogy orosz légitámadás ért egy sor energiaipari létesítményt Ukrajnában. Mint kiderült, az orosz rakéták és drónok közel egy tucatnyi kritikus infrastrukturális létesítményt értek el szerdán kora reggel, és ez súlyos károkat okozott három szovjetunió korabeli hőerőműben.

Az ukrán légierő közölte, hogy 55 rakétából 39-et, a 21 támadó drónból pedig 20-at lőttek le a támadás során.

Ihor Klimenko belügyminiszter szerint két ember megsérült Kijev térségében, egy pedig Kirovohrad térségében. A kármentés érdekében 350 egységet vezényeltek ki. A támadások nemcsak energetikai létesítményekben okoztak kárt, de harminc lakóházban, valamint tömegközlekedési járművekben, autókban és egy tűzoltóállomásban is.

A támadások miatt a hatóságoknak már több régióban is gördülő áramszünetet kellett elrendelniük, de a támadások teljes hatása valószínűleg csak az év későbbi szakaszában lesz érezhető, amikor a nyári és a téli időszakban tetőzik az energiafogyasztás.

Lviv kormányzója, Makszim Kozickij elmondta, hogy Oroszország egy földgáztárolót is megtámadott a régióban – ismertette a Szabad Európa Rádió.

(The Guardian)

Július 2-ig őrizetben marad az az amerikai katona, akit jelentős vagyoni kárt okozó lopással vádolnak Oroszországban.

Gordon Black még május elején Vlagyivosztokban került őrizetbe.  Az orosz belügyminisztérium kedden közölte, hogy egy 32 éves nő feljelentést tett a 34 éves gyanúsított ellen. A férfi és a nő korábban Dél-Koreában találkozott. Az amerikai katona azért utazott Vlagyivosztokba, hogy a nőt meglátogassa, de összevesztek, és a nő később feljelentést tett a rendőrségen, pénzlopással vádolva a férfit.

Az amerikai katonát egy helyi szállodában tartóztatták le, miután repülőjegyet váltott, hogy hazatérjen.

A Pentagon kedden közölte, hogy Black az oroszországi letartóztatása előtt nem csak azzal szegte meg a hadsereg szabályait, hogy engedély nélkül utazott az oroszországi Vlagyivosztokba, hanem azzal is, hogy ezt Kínán átutazva tette.

(Reuters)

Orosz légitámadás ért egy sor energiaipari létesítményt Ukrajnában – közölték szerdán ukrán katonai és energetikai illetékesek. German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter közlése szerint a támadás célpontjai energiatermelő és átviteli létesítmények voltak szerte az országban, Poltava, Kirovohrad, Zaporizzsja, Lviv, Ivano-Frankivszk és Vinnyica régiókban.

Újabb hatalmas támadás az energiaiparunk ellen!

– így minősítette az orosz támadást az energiaügyi miniszter.

A támadások Zaporizzsjai régió kivételével minden esetben az Ukrajna keleti és délkeleti részén áthaladó frontvonaltól távoli helyszínekre estek. A támadás súlyossága nem ismert, Oroszország a híreket nem kommentálta.

• Az Ukrenergo ukrán nemzeti hálózatüzemeltető a Telegramon közölte, hogy az egyik közép-ukrajnai létesítményében berendezések sérültek meg, de további részleteket nem közöltek.
• Poltava régióban egy energetikai infrastrukturális létesítményt dróntámadás ért, ami tüzet okozott – írta Filip Pronin poltavai területi kormányzó a Telegramon. Áldozatokról nem érkezett jeletés.
• Vinnyica és Zaporizzsja régiók kormányzói külön-külön közölték, hogy kritikus polgári infrastrukturális létesítmények sérültek meg.
• Kijevben szintén robbanásat hallottak, a Reuters szemtanúi szerint.
• Helyi illetékesek szerint a Lengyelországgal határos Lviv régió felett, ahol több robbanás is történt, légvédelmi rendszerek is részt vettek az orosz támadás visszaverésében.

(Reuters)