Oroszország nukleáris fegyvereket helyezett át Fehéroroszországba

Ukrajna összeállította azon orosz célpontok listáját, amelyek drónnal való megtámadása esetén jelentős károkat okozhatnak Moszkvának  – ezt Volodimir Zelenszkij jelentette be pénteken, azt követően, hogy a legfontosabb katonai és biztonsági tisztviselőkkel tartott megbeszélést.

A résztvevők között ott volt Olekszandr Szirszkij főparancsnok, Vadim Szuharevszkij főparancsnok-helyettes, Anatolij Barhilevszkij vezérkari főnök, Rusztem Umerov védelmi miniszter, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője, Vaszil Maliuk és a katonai hírszerzés élén álló Kirilo Budanov.

Az ukrán elnök találkozott a védelmi ipar, a kormány és más intézmények képviselőivel is, hogy tárgyaljanak a technológiailag fejlett drónok gyártásáról a jövőbeli harci műveletekhez. Kiemelte, hogy nagyobb hatótávolságú, nagyobb tömegű és megnövelt teljesítményű drónokra van szükség.

(Kyiv Independent)

Kijev a határ menti orosz régiók elleni támadásokkal igyekszik megzavarni az orosz elnökválasztást és elterelni a figyelmet saját problémáiról – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács állandó tagjaival megtartott pénteki tanácskozásán.

Az orosz elnök szerint az ukrán hadsereg március 12-e óta „főleg különleges egységeket, külföldi zsoldosokat és támogató erőket” bevetve, négy alkalommal a belgorodi, egyszer pedig a kurszki régió irányában próbált meg az orosz területre betörni. Közölte, „az ellenség egyik irányban sem járt sikerrel”, mindenütt visszaverték, visszavonult, „pontosabban: súlyos veszteségekkel elmenekült”.

Beszámolója értelmében az ukrán fél több mint 2500 embert, 35 harckocsit és 40 páncélozott járművet vetett be. Mint mondta, a személyi állományuk 60 százalékát és páncélozott járművei több mint felét elvesztették.

Putyin úgy vélekedett, hogy az ukránok „bűnös demonstratív fegyveres akciósorozatának” katonai és humanitárius szempontból nincs értelme. Szerinte a támadások célja az orosz elnökválasztás folyamatának megzavarása és „az emberek megfélemlítése, legalább az Ukrajnával határos régiókban”, illetve hogy eltereljék az ukrán és azon országok nyilvánosságának figyelmét, „amelyektől a kijevi rezsim megalázó módon próbál pénzt és mindenféle alamizsnát kikönyörögni”.

Azt hangoztatta, hogy a harci érintkezési vonalon a kezdeményezés az orosz fegyveres erők kezében van. Putyin azt mondta, hogy az orosz légvédelem az ellenséges rakéták és lövedékek mintegy 95 százalékát megsemmisíti, ám ennek ellenére vannak áldozatok a civilek között. Hozzátartozóiknak az elnök segítséget és támogatást ígért, illetve az ellenséges csapások megtorlását.

Népünk, Oroszország népe még nagyobb összefogással fog erre válaszolni. Kiket akartak ezek megijeszteni?

hangoztatta az elnök.

Az orosz média a biztonsági tanács ülését követően számolt be róla, hogy Putyin online adta le szavazatát. A három napig tartó orosz elnökválasztás első napján szavazott mások mellett Kirill pátriárka, Szergej Lavrov külügyminiszter és a Nemzetközi Űrállomás legénységének három orosz tagja, Oleg Kononyenko, Nyikolaj Csub és Alekszandr Grebjonkin.

A részvételi arány estére az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) szerint országosan 35,4 százalék volt. A legmagasabb részvételi arányt Csukcsföldön jegyezték fel, itt a választók 63,66 százaléka már leadta voksát. Ezt a Tuva régió követi (62,25 százalék) és Kemerovo megye (61,62 százalék). A legkevésbé aktívak Perm megye választói voltak az első napon, 16,66 százalékkal.

Az Ukrajnától elcsatolt régiókban, figyelembe véve a biztonsági okokból előrehozott szavazás adatait, az első nap után a választási részvétel Herszon megyében 68,66 százalék, Zaporizzsja megyében 56 százalék, a „Luhanszki Népköztársaságban” pedig 36,02 százalék volt. A „Donyecki Népköztársaságból” moszkvai idő szerint 21 óráig nem érkeztek összesített adatok.

Online voksolásra előzetesen 4,75 millió szavazó jelentkezett 28 régióban, akiknek 70 százaléka élt is a lehetőséggel, annak ellenére, hogy a rendszer működésében reggel fennakadások keletkeztek a túlterheltség miatt. Az orosz főváros kormányablakrendszere nem kívánja meg az előzetes jelentkezést. Itt több mint 2 millió 400 ezren szavaztak digitálisan.

Ella Pamfilova, a CIK elnöke elmondta, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) képviselőit nem hívták meg az oroszországi elnökválasztás megfigyelésére. Ezt azzal indokolta, hogy a testület működése nem átlátható és nem demokratikus.

„Ezért úgy döntöttünk, hogy nem játsszuk tovább ezt a ravaszkodó együttműködést, így idén egyszerűen nem hívtuk meg őket” – mondta. Korábban a CIK elnöke arról számolt be, hogy az orosz elnökválasztást idén mintegy 333 ezer 600 megfigyelő ellenőrzi, több mint hétszázan közülük külföldről, 106 országból érkeztek.

Putyinnak hivatalosan van három vetélytársa az elnökválasztáson: Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt és Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártja jelöltje. Szluckij és Davankov számára ez az első elnökválasztás politikai pályafutásuk során, Haritonov számára a második, Putyin számára pedig az ötödik.

Az orosz elnökválasztás fő napja a vasárnap lesz. Előzetes eredményt hétfő délelőtt tervez közölni a CIK.

(MTI)

Több embert őrizetbe vettek a szavazóhelyiségekben elkövetett vandalizmus miatt pénteken, az orosz elnökválasztás első napján – közölték orosz tisztviselők. Az állami média jelentése szerint volt, ahol zöld festéket öntöttek az urnákba, máshol felgyújtották az urnákat, vagy tűzijátékoztak a szavazóhelyiségben.

A TASZSZ állami hírügynökség szerint a legtöbb incidenst Moszkvában, a dél-oroszországi Voronyezsben és az észak-kaukázusi Karacsáj- és Cserkeszföldön jelentették a szavazóhelyiségekben.

A BBC eddig hat oroszországi incidens felvételét ellenőrizte, köztük egy olyan videót, amelyen egy nő molotovkoktélt dobott el egy szentpétervári szavazókör közelében. Más hitelesített videókon az volt látható, hogy festéket öntöttek az urnákba különböző szavazóhelyiségekben. Az egyiken egy nőt lehetett látni, amint élénkzöld folyadékot öntött egy moszkvai urnába, míg egy másikon tűz ütött ki egy szavazófülkében.

A szavazás három napon át, vasárnapig tart és biztosan Vlagyimir Putyin győzelmével ér majd véget.

A jövő héten kétoldalú találkozóra kerül sor az ukrán és a magyar kormány képviselői között, írja a Kárpáti Igaz Szó az Ukrán Elnöki Hivatal közleménye alapján. A jelentés szerint Andrij Jermak, a hivatal vezetője és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter telefonon állapodtak meg a találkozóról.

A közleményben azt írják:

A felek megvitatták az ukrán-magyar kapcsolatokat és azok továbbfejlesztésének módjait. Ennek kapcsán az Elnöki Hivatal vezetője és Magyarország külgazdasági és külügyminisztere megállapodott abban, hogy kétoldalú kormányzati szintű találkozót tartanak a jövő héten.

Paczolay Máté külügyi szóvivő ezzel kapcsolatban azt írta a 24.hu-nak: videókonferencia lesz a két kormány kijelölt munkacsoportjai között, a külügyminiszterek legutóbbi ungvári tárgyalásainak nyomán.

A NATO részéről „hiba lenne belépni Ukrajnába”, „segítenünk kell Ukrajnát védekezni, de belépésünk az Oroszországgal való háborúba a harmadik világháborúval fenyeget” – hangoztatta Antonio Tajani olasz külügyminiszter pénteken. Az olasz diplomácia vezetője úgy vélte, hogy a NATO-nak nem szabad belépnie Ukrajnába.

Azt is remélem, hogy nincsen egyetlen ország sem, amely ezt mérlegeli. Nincsen ezzel kapcsolatban semmilyen megállapodás, semmilyen elképzelés

– mondta Antonio Tajani az országok közötti esetleges szövetségre utalva. Az olasz külügyminiszter a veronai vásártér egyik rendezvényén beszélt az ukrajnai háborúról.

Megjegyezte: teljen más a nemzetközi jog, valamint Ukrajna szabadságának védelme vagy Ukrajna ellátása katonai, gazdasági és műszaki eszközökkel,

de elmenni háborúzni hibának tűnik nekem. Úgy gondolom, hogy egyetlen jószándékú ember sem akarná ezt.

(MTI)

Közösen tartott sajtótájékoztatót pénteken Berlinben Emmanuel Macron francia, Donald Tusk lengyel elnök és Olaf Scholz német kancellár.

Scholz azzal kezdte, hogy országaik egyértelműen támogatják Ukrajnát, de az is egyértelmű, hogy Franciaország, Lengyelország és Németország nem áll hadban Oroszországgal. Kijelentette, hogy több fegyvert szeretnének vásárolni Ukrajna számára és hogy együtt akarják kiépíteni a fegyvergyártás rendszerét Ukrajnában.

A német kancellár szerint Vlagyimir Putyinnak tudnia kell, hogy az Ukrajna iránti európai támogatás nem fog csökkenni, és a befagyasztott orosz vagyont Ukrajna pénzügyi támogatására fogják felhasználni.

Macron azt mondta, hogy az országok addig fogják támogatni Ukrajnát, amíg szükséges. Megismételte azt az érvelést, amelyet tegnap este a francia televízióban egy harcias hangvételű interjúban is elmondott, miszerint egész Európa biztonsága forog kockán Ukrajnában. Hozzátette, hogy Európa egységesen és eltökélten támogatja Ukrajnát.

Donald Tusk elmondta, hogy egyetértenek a biztonság kérdésében és hogy költeni fognak Ukrajna megsegítésére. Közölte azt is, hogy nyáron újra találkoznak majd Lengyelországban.

(Guardian)

Az Európa Tanács miniszteri bizottsága elítélte Oroszországot Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus halála miatt, és független nemzetközi vizsgálatot sürget – közölte a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló szervezet pénteken. Navalnij február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte.

A közlemény szerint a miniszteri bizottság azért szólított fel vizsgálóbizottság létrehozására, hogy biztosítsa az orosz ellenzéki politikus február közepén börtönben bekövetkezett halálának körülményeit feltáró nyomozás függetlenségét, „tekintettel az illetékes orosz intézményekbe vetett bizalom hiányára”. A bizottság szerint a vizsgálatnak nemzetközi mechanizmuson keresztül kell történnie annak érdekében, hogy hatékony, független, pártatlan, gyors, alapos és átlátható legyen.

A közleményben arról is tájékoztattak, hogy Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára levelet küldött Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, amelyben Oroszország feltétel nélküli és kötelező érvényű nemzetközi jogi kötelezettségeire emlékeztetett, köztük az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) minden jogerős ítéletének és határozatának végrehajtására.

Buric sajnálatosnak nevezte, hogy az orosz hatóságok leállítottak minden kommunikációt az Európa Tanáccsal a bíróság ítéleteinek végrehajtásával kapcsolatban, és számos ítéletet Oroszország továbbra sem hajtott végre. A főtitkár sürgette az orosz hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést az ítéletek végrehajtására.

Jelenleg 2633 olyan Oroszországot érintő ügy van, amelyek végrehajtásra várnak. A kirótt büntetésből fennmaradó összeg meghaladja a kétmilliárd eurót – emlékeztettek.

Az Európai Bizottság elkülönített 500 millió eurót az európai védelmi ipar számára, annak érdekében, hogy 2025 végére az évi lőszergyártási kapacitást kétmillió lövedékre növeljék – közölte pénteken a brüsszeli testület.

A finanszírozást a lőszergyártást támogató jogszabály (ASAP) keretében nyújtják, a bizottság 31 projektet választott ki, hogy segítse az európai ipart az érintett területeken.

A kiválasztott projektek öt területet fednek le: robbanóanyagok, lőpor, lövedékek, rakéták gyártását, valamint azok tesztelését és a felújítási tanúsításokat. A projekteket az Európai Unió és Norvégia költségvetéséből finanszírozzák. Ez a finanszírozás további ipari befektetéseket vonz majd, ami összesen mintegy 1,4 milliárd eurós beruházást eredményez az ellátási láncban – olvasható a bizottság sajtóközleményben.

Az ASAP olyan projekteket támogat, amelyek az éves termelési kapacitást több mint 10 ezer tonnával növelik a lőpor és több mint 4300 tonnával a robbanóanyagok esetében. Ebből a célból az Európai Unió 248 millió eurót fektet be a lőporgyártási és 124 millió eurót a robbanóanyag-gyártási kapacitásba.

A támogatási megállapodásokat a kiválasztott pályázókkal várhatóan májusban írják alá.

(MTI)

Orosz dróntámadás érte péntekre virradóra a délnyugat-ukrajnai Vinnicja megyét, valamint az ország déli részén lévő Odessza régióját, legalább négyen meghaltak – közölték a helyi ukrán hatóságok. Szerhij Borzov, Vinnicja megye kormányzója a közösségi médiában azt közölte, hogy a térségben a drónok egy lakóépületbe csapódtak be, ketten meghaltak, hárman megsebesültek. Oleh Kiper, Odessza megye állami közigazgatásának vezetője a Telegram internetes közösségi oldalon bejelentette, hogy az első dróncsapás után a helyszínre érkező mentőalakulat egyik tagja és egy másik mentős meghalt, az alakulat több tagja súlyosan megsebesült

A Kijev megyei katonai adminisztráció közlése szerint péntekre virradóra az orosz fél Sahid típusú drónokkal támadta a megyét, de ezeket a légierő megsemmisítette. Az ukrán légierő pénteki tájékoztatása szerint – melyet az Ukrinform ukrán hírügynökség ismertetett – az éjszaka folyamán az orosz erők rakétákat lőttek ki a kelet-ukrajnai Harkiv, Poltava, valamint Donyeck térségére is.

Előző nap az orosz erők Ukrajna északkeleti részét célzó dróntámadásai nyomán öt városban és településen megszakadt a rádiós és televíziós műsorok vételi lehetősége, Kijev szerint a szemben álló fél az információtól akarta elvágni az ott élőket.

Eközben az orosz fegyveres erők azt állítják, hogy csütörtök délután meghiúsítottak egy fegyveres betörési kísérletet, amelynek során az ukrán különleges műveleti erők katonái és külföldi „zsoldosok” helikopterrel közelítették meg a határt – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint két Mi-8-as helikopter csütörtökön, közép-európai idő szerint körülbelül 14 óra 30 perckor, a terepviszonyokat kihasználva mintegy egy kilométerre közelítette meg az orosz államhatárt, ahol egy mintegy 30 fős, ukrán kommandósokból és külföldi „zsoldosokból” álló diverzánscsoportot tett talajra. A fegyveresek rejtve elérték a határ menti Kozinka falut, és annak szélén több házba is behatoltak.

A Moszkvában kiadott beszámoló szerint az orosz hadsereg és a határőrizet megállította a diverzánsokat, amikor megpróbáltak a település belsejébe behatolni. A fegyveresekre a tüzérség, harci gépek és irányított légibombák csapásait irányították, az erősítés érkezésének megakadályozása érdekében távaknásították a terepet.

Jelentős veszteségeket elszenvedve a fegyveresek visszavonultak. Egy csoportjuk megpróbált megtartani egy házat közvetlenül a határ mellett, de sikertelenül. A diverzánsok maradékai ukrán területen aknamezőre jutottak, az evakuálásukra érkező csoportot pedig Tornado sorozatvetőből lőtték.

Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fél vesztesége csütörtökön meghaladta itt az 50 főt. A minisztérium bejelentette, hogy az orosz hadsereg és határőrizet az elmúlt három nap folyamán meghiúsított minden, Belgorod és Kurszk megye területére irányuló ukrán betörési kísérletet. Az ukrán fél összesített vesztesége ezek során meghaladta az 1500-at. Az orosz erők emellett 18 harckocsit és 23 páncélozott harcjárművet semmisítettek meg a moszkvai közlés szerint.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) pénteken közölte, hogy őrizetbe vett egy moszkvai lakost, aki az ukrán különleges szolgálatok és az Oroszország Szabadsága Légió elnevezésű szervezet megbízásából drónokat röptetett az orosz védelmi minisztérium létesítményeinek közelében, hogy zavarja a légvédelmi rendszert. A férfi, aki ellen hazaárulás címén indult büntetőeljárás, elismerte bűnösségét.

(MTI)

Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnökről január eleje óta nem tudni semmit. A halálhírét is pletykálták annak idején, hogy ő is áldozata lett egy Szevasztopol melletti parancsnoki bázist ért ukrán rakétatámadásnak még január 4-én, de ezt nem erősítették meg sem az ukrán, sem az orosz források.

Most azonban egy videó tanúsága szerint Geraszimov él, bár azt túlzás lenne azt állítani, hogy virul is. A felvételen az látható, hogy az orosz vezérkari főnök Szergej Sojgu honvédelmi miniszterrel együtt leadta szavazatát az orosz elnökválasztáson. Lomhán mozog, tompának tűnik, beszélni nem is beszél a videón. Hogy hol volt és mit csinált az elmúlt két hónapban, miközben az általa vezetett orosz haderő Ukrajnában harcolt, nem derült ki.

After months of not being in the public eye, Gerasimov appeared in Russian media – voting at Putin’s “elections.”

He seems to watch Shoigu closely and repeats everything after him. https://t.co/iyaZLbGfvU pic.twitter.com/K0gZY9WrtP

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) March 15, 2024

Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket szállított át az orosz csatlósállammá züllött Fehéroroszországba – írta a Foreign Policy nyugati forrásokra hivatkozva. Az orosz hatóságok már korábban jelezték szándékukat, hogy atombombákat telepítenének Fehéroroszországba, de ezek szerint mindezt végre is hajtották.

A nukleáris fegyverek Fehéroroszországba helyezése azt is jelenti, hogy több száz kilométerrel közelebb kerültek Európához a tömegpusztító orosz fegyverek.

‼️ Russia has moved tactical nuclear weapons from its borders to neighboring Belarus – Foreign Policy, citing Western officials

Russian nuclear weapons are now several hundred miles closer to NATO territory. pic.twitter.com/TCP3AQ39YZ

— NEXTA (@nexta_tv) March 15, 2024