Egy Budapest Airportnak még 2018-ban nyújtott hitel ügyében vizsgálódik az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF – írja a Politico egy, a vizsgálatról szóló belső dokumentum alapján. A vizsgálat eszerint „súlyos kötelezettségszegés” miatt folyik, az Európai Beruházási Bank által nyújtott 200 millió eurós hitellel kapcsolatban. A hitelt reptérbővítésre folyósították.
Hudák, aki korábban gazdasági miniszter is volt Szlovákiában, 2016 októberétől 2019 októberéig vezette a bank közép- és kelet-európai részlegét. Kihallgatására a lap szerint azután került sor, hogy panaszt nyújtottak be az OLAF-hoz amely szerint az egykori bankvezető „személyes előnyökhöz” juthatott a hitel jóváhagyásának köszönhetően.
Hudákot a repülőtér igazgatótanácsába való megválasztásáról is kérdezték, mivel aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy nem tartotta be a munkahelyváltásra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. A panasz azt is állította, hogy a repülőtér bővítése – amelyet a hitelből finanszíroztak – nem felelt meg a környezetvédelmi és szociális előírásoknak. Hudák azonban elmondása szerint nem tud semmiféle megfelelési problémáról. A másik tisztázandó kérdés, hogy a bankvezető „befolyást gyakorolt-e” a munkatársaira annak érdekében, hogy hogy a hitelbírálat során ne vegyenek figyelembe bizonyos kritériumokat.
Az ügyben két panaszeljárásról van szó, az egyiket az OLAF-hoz nyújtották be, a másikat az Európai Beruházási Bank belső panaszmechanizmusa keretében vizsgálták. Utóbbi panaszt két magyar civil szervezet, a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület, és a Magyar Természetvédők Szövetsége adta be még 2020 márciusában. Ennek nyomán a bank belső panaszeljárása kimondta, hogy a projekt éghajlati hatásait nem értékelték megfelelően, és a repülőtér nem vette figyelembe eléggé a helyi közösség érdekeit sem. Egy 2021. októberben kelt kelt jelentésében a bank panaszosztálya azt írta: „nem talált bizonyítékot” arra, hogy a repülőtér akár előzetes ellenőrzést is végzett volna annak megállapítása érdekében, hogy szükséges-e környezeti vizsgálat a projekt azon részein, ahol az építkezés már megkezdődött.
A jelentés szerint az építési engedélyekkel kapcsolatban rendelkezésre álló dokumentumok nem vették figyelembe a bank által finanszírozott projekt „éghajlattal kapcsolatos és kumulatív hatásait”, noha az uniós jogszabályok ezt előírják. A jelentés azt ajánlotta, hogy a banknak a projekt folytatása
- előtt a repülőtér vonatkozásában „legalább egy átvilágítást” el kellene végeznie,
- és olyan intézkedéseket kellene kidolgoznia, amelyek célja a zajszennyezés növekedésének mérséklése.
Ami Hudák reptéri igazgatósági pozícióját illeti: az Európai Beruházási Bank szóvivője a POLITICO-nak elmondta, hogy a médiából értesült a munkakörváltásról, hozzátéve, hogy Hudák 2020. február 10-én közölte a bankkal, hogy kinevezését „félreérthetően kommunikálták”, és még nem lépett hatályba. Miután a bank etikai bizottsága megvizsgálta az ügyet, 2020 áprilisában kötelező érvényű határozatot hozott, amelyben kimondták az összeférhetetlenséget, vagyis hogy Hudák a türelmi ideje alatt nem töltheti be a reptéri pozíciót.
A volt bankvezető az OLAF nyomozóinak elmondta, hogy 2020 januárjában nevezték ki igazgatósági tagnak, de közölte azt is, hogy kinevezése az EBB jóváhagyásásához volt kötve, áprilisban pedig benyújtotta az igazgatótanácsi tagságáról szóló lemondó levelét, miután a beruházási bank megtagadta a kinevezés jóváhagyását. Hudák és az AviAlliance, a Budapest Airport tulajdonosa is megerősítette, hogy lemondott az igazgatótanácsból, hogy 2020 novemberében, a kötelező türelmi idő lejárta után újra csatlakozzék.
Hivatalosan csak 2020 novemberében csatlakozom a budapesti repülőtér igazgatótanácsához. Lehetetlen összefüggést találni az EBB-n belüli hitelengedélyezési folyamat és a BUD igazgatótanácsába való belépésem között. Egyszerűen azért, mert nem volt ilyen kapcsolat
– írta válaszul Hudák a POLITICO kérdésre.