Tudomány

Mindenkinek rovart kell majd ennie

2050 körül jön el az idő, amikor az emberiséget nem lehet már hagyományos módon táplálni. Akár tetszik, akár nem, unokáink már rovarokon fognak élni.

Az emberi népesség évente 70 millió fővel gyarapszik. Ha ez így folytatódik, 2050-re elérjük a kilencmilliárd főt, ennyi embert pedig lehetetlen a megszokott táplálékkal ellátni. A mezőgazdasági területeket egy ponton már nem tudjuk tovább növelni, az óceánok így is túlhalászattól szenvednek, a klímaváltozás és a fertőzések már most veszélyeztetik a “hagyományos” növénytermesztést. A dolog annyira komoly, hogy az ENSZ a közelmúltban készített egy részletes jelentést ehető rovarokról.

Nem vesszük észre, de most is esszük

Napjainkban egymilliárd ember alultáplált, ha a Föld lakossága tovább növekszik, egyértelműen csökkentenünk kell az élelmiszer-hulladék mennyiségét és hatékonyabbá kell tennünk a termelést. Kézenfekvő megoldás tehát a rovarok bevonása étrendünkbe. Sokak számára bizonyára még a gondolat is gyomorforgató, de egyes kultúrák évezrede fogyasztják az ízeltlábúakat, és jelenleg is mintegy kétmilliárd ember étlapján szerepel világszerte. Hatalmas potenciál rejlik bennük, 1900 faj alkalmas emberi fogyasztásra – írja az iflscience.com.

Sőt, gyakorlatilag minden ember eszik rovarokat, legfeljebb nem tud róla. A sörhöz használt komlóban például több ezer levéltetű jelenléte még megengedett, a gyümölcslevekben 2,5 decinként egy kukac az élelmiszer-szabványok szerint hivatalosan még belefér. A currypor 25 grammjában 100 rovartöredék – fej, láb, szárny – lehet, vagy tíz egész döglött ízeltlábú. A sort még lehetne folytatni, a lényeg, hogy akaratunk ellenére is nap mint nap fogyasztunk rovarokat.

Egészséges és tápláló

A jövőt viszont sokan a tudatos rovarfogyasztásban látják. Ha valaki legyőzi az undort, csak nyerhet velük: gazdag zsír-, fehérje-, vitamin-, rost- és ásványianyag-tartalmuk miatt értékesebb tápanyagforrásnak tekinthetők, mint a halak vagy haszonállatok. A tücsök például kilónként 205 gramm fehérjét tartalmaz, összehasonlításként a marhahús 256-ot. Egy venezuelai termeszfajnak 64, de egyes rovarok tömegének 80 százaléka is lehet fehérje. Mások annyi omega 3 zsírsavat tartalmaznak, mint a halak, a sáskák pedig vasban gazdagabbak a marhánál is.

Tartásuk ráadásul jóval kisebb környezetterheléssel jár, mint a haszonállatoké, testhőmérsékletük fenntartása arányosan jóval kevesebb energiát követel. Egy kilogrammnyi tücsök felneveléséhez két kilogramm takarmány szükséges, és az állat 80 százaléka ehető. Ezzel szemben a szarvasmarha egy kilója nyolc kilogramm takarmányt igényel, és a végén mindössze negyven százalékát esszük meg.

A “rovartenyésztés” föld- és vízigénye jóval kisebb, gyorsan és nagy mennyiségben lehet őket szaporítani. Aki pedig kóstolta már, állítja, sok rovar íze meglepően finom.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik