A gázai háború február 25-i eseményeiről itt olvashat.
A Hezbollah közölte, hogy ismét támadott hétfőn egy izraeli hadállást, válaszul arra, hogy nem sokkal korábban az izraeli hadsereg (IDF) támadta a libanoni síita milícia állásait.
A milícia tájékoztatása szerint rakéta-sorozatvetővel lőtték a Golán-fennsík izraeli megszállás alatt lévő részét. Egy neve elhallgatását kérő fegyveresük pedig az izraeli támadással kapcsolatban azt közölte, hogy legkevesebb két társuk életét vesztette, illetve találat érte az egyik élelemraktárukat is.
Az izraeli hadsereg a gázai háború kezdete óta először támadta Libanon középső részét, azon belül Baalbek térségét, mintegy száz kilométerre a határtól. A dél-libanoni célpontok elleni támadások már rendszeresek a háború kezdete óta. Az izraeli támadás előzménye, hogy az Irán által támogatott milícia lelőtt egy izraeli drónt.
Az AFP francia hírügynökség összesítése szerint a háború kezdete óta Libanonban legkevesebb 281-en haltak meg izraeli támadásban, közülük 196 a Hezbollah fegyverese volt. Legkevesebb 44 civil halottról tudni.
Nyugati országok diplomatái több megoldást is ajánlottak már Libanonnak és Izraelnek arra, hogy vége legyen a fegyveres konfliktusnak a libanoni-izraeli határ mentén. Ezek többsége szerint a Hezbollah visszavonná erőit a határtól 7-10 kilométerre, cserébe megerősítenék ezen a szakaszon a libanoni hadsereg jelenlétét.
A Hezbollah többször közölte, hogy bár nem utasítja el teljesen a javaslatokat, nem hajlandó tárgyalni róluk mindaddig, amíg a Gázai övezetben nem lesz tűzszünet.
Abdallah Bouhabib libanoni külügyminiszter azt mondta: Bejrút olyan megoldást szeretne, mely rendezné az Izrael által az 1967-es háború óta megszállva tartott Sebaa-farmok és Kfar Súba ügyét is. Libanon többször követelte már Izraeltől, hogy vonuljon ki erről a vidékről.
(MTI)
Az izraeli hadsereg felelősei bemutatták a hadikabinetnek a palesztin civil lakosság kimenekítésének terveit a Gázai övezetben folyó harcok területéről, és ismertették a készülő hadműveleti terveket – jelentette be közleményben a miniszterelnöki hivatal Izraelben hétfőn.
A terv a civilek kimenekítését szolgálja Rafahból, hogy ott szárazföldi hadműveletet indíthassanak. A Gázai övezet legdélibb részén, az egyiptomi határ közelében fekvő Rafahnál közel másfél millió, az övezet északi részéről elmenekült palesztin él ideiglenes szálláshelyeken.
Nem hisszük, hogy le lehetne folytatni egy hadműveletet, egy nagy katonai műveletet Rafahban, hacsak nincs világos és végrehajtható terv a civilek védelmére, biztonságba helyezésére, élelmezésére, ruházására és elhelyezésére
mondta előzőleg vasárnap a közvetlenül Joe Biden amerikai elnöknek alárendelt Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója.
Az izraeli miniszterelnöki hivatal azt is bejelentette, hogy a hadikabinet jóváhagyta a humanitárius segélyeknek a Gázai övezet északi részébe történő közvetlen beszállítását.
Azért döntöttek így, hogy oly módon tudjanak segítséget nyújtani az övezetben élőknek, hogy közben megakadályozzák az övezet északi részén és más területeken a segélyszállító teherautók kifosztását.
A segélyeket övezetbe juttató konvojok jelenleg az övezet déli részén fekvő Rafahnál és a Kerem Salom átkelőhelyeken lépnek be Gázába, és onnan haladnak az északi részek felé.
A miniszterelnöki hivatal további közlése szerint az izraeli védelmi minisztérium és a hadsereg lakásokat épít katonák számára a gázai határ közelében fekvő negyvenöt izraeli településen.
A palesztin iszlamista Hamász szervezet felügyelte gázai egészségügyi minisztérium szerint kilencven palesztin halt meg az elmúlt napon az övezetben. A közlés szerint a szárazföldi harcok októberi kezdete óta legkevesebb 29 782 palesztin vesztette életét és 70 043 gázai sebesült meg a háború nyomán.
Az izraeli hadsereg hétfőn bejelentette, hogy a libanoni síita Hezbollah célpontjait is lőtte az északi határon túl. A hadművelet kezdete óta először támadtak a Libanon középső, és nem déli részén fekvő Baalbek térségében, mintegy száz kilométerre a határtól.
A Hezbollah fellegvárának tekintett Baalbekből legalább két légicsapást jelentettek. Korábban libanoni területen lezuhant az izraeli hadsereg támadó drónja, miután a Hezbollah rakétát indított ellene.
Az izraeli hadsereg egységei vasárnap este huszonkét, terrortevékenységgel gyanúsított palesztint tartóztattak le Ciszjordániában, és lefoglaltak több mint százezer sékel (közel tízmillió forint) értékben terrorcélokat szolgáló pénzeket.
A hadsereg szerint a gázai háború kezdete óta mintegy 3250 palesztint tartóztattak le Ciszjordániában, akik közül több mint 1350-en a Hamásszal állnak kapcsolatban.
(MTI)
Európának elemi érdeke Egyiptom stabilitása és biztonsága, amely a közel-keleti válság eszkalációjának megelőzése szempontjából is rendkívüli fontosságú, a nemzetközi közösségnek ezért mindent meg kell tennie az ország támogatása érdekében – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Genfben.
A minisztérium tájékoztatása szerint a tárcavezető egyiptomi kollégájával, Számeh Sukrival folytatott tárgyalását követően arról számolt be, hogy már világszerte érezhetők a hatásai a közel-keleti biztonsági válságnak, amely a regionális, sőt akár a globális kiszélesedés kockázatával is járhat.
Kiemelte, hogy a nemzetközi közösség első számú feladata ma a krízis tovább terjedésének megelőzése kell legyen, márpedig ebben Egyiptom kritikus szerepet játszik.
Vannak országok, amelyek ebben elementáris fontosságú szerepet játszanak, ilyen Egyiptom is, amely a maga mérsékelt, bölcs, óvatos hozzáállásával mindig is egyfajta stabilizáló tényező volt a közel-keleti térségben
– közölte.
Rámutatott, hogy az ország már eddig is sokat segített az európai biztonság fenntartásában az illegális migrációs hullámok féken tartásával, a gázai háború kitörése óta pedig, folyamatos közvetítői tevékenységének köszönhetően is, egyelőre sikerült megakadályozni az eszkalációt.
Szijjártó Péter köszönetét fejezte ki az egyiptomi diplomácia vezetőjének, akinek tájékoztatása szerint elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy sikerült kimenekíteni a magyar állampolgárokat a palesztin enklávéból.
És abban reménykedünk, hogy Egyiptomnak ez a közvetítői, moderáló szerepe a jövőben is hozzá fog járulni ahhoz, hogy a közel-keleti térségből ez a konfliktus ne terjedhessen tovább
mondta.
Kitért arra is, hogy a fegyveres konfliktusnak már vannak olyan hatásai, amelyek az európai gazdaságot is súlyosan érintik, a jemeni húszi lázadók vörös-tengeri támadásai bizonytalanabbá és drágábbá tették a kelet-nyugati áruszállítást, ami Magyarországon is bizonyos zavarokat okozott.
Ráadásul – mint rámutatott – mindennek Egyiptom is kárvallottja, mivel a Szuezi-csatornából származó bevételei nagyjából fele odaveszett.
Nagyon éles és határozott tengeri művelet szükséges ahhoz, hogy a húsziknak ezen támadásait vissza lehessen szorítani annak érdekében, hogy a tengeri hajózás szabadsága újra realitás legyen, és a Szuezi-csatornán keresztül Európa felé gyorsan el tudjanak jutni a keleti szállítmányok
jelentette ki.
A miniszter Európa elemi érdekének nevezte Egyiptom stabilitását és biztonságát, amely a közel-keleti válság tovább terjedésének megelőzése szempontjából is kritikus fontosságú.
Azt gondolom, a nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie Egyiptom támogatása érdekében, és a nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie, hogy Egyiptom stabilitását, békéjét semmifajta kockázat ne érhesse
vélekedett.
A miniszter érintette a kiváló kétoldalú kapcsolatokat is, emlékeztetve, hogy a magyar közlekedési ipar történetének legnagyobb megrendelését teljesíti az Egyiptomba szállítandó vasúti kocsikkal, amelyek közül már több százat legyártottak Dunakeszin.
A magyar-egyiptomi kereskedelmi forgalom is folyamatosan bővül, több mint 1200 egyiptomi hallgató jelentkezett az évi 200 magyar felsőoktatási ösztöndíjas helyre, és a két ország szorosan együttműködik az ENSZ különböző szervezetein belül is – sorolta.
A kétoldalú kapcsolataink tehát lendületben vannak, és most nagyon fontos célkitűzés kell legyen az a nemzetközi síkon, hogy Egyiptom békéjét, biztonságát és stabilitását semmi se veszélyeztethesse.
(MTI)
Mohamed Stajje palesztin miniszterelnök sajtótájékoztatón jelentette be, hogy benyújtotta lemondását Mahmúd Abbász elnöknek. Stajje 2019 márciusa óta vezette a Palesztin Hatóság (PA) 18. kormányát, a ciszjordániai Ramallahban tartott kormányülés megnyitóján jelentette be távozását. Az Al Jazeera szerint döntését a Ciszjordániában kiéleződő erőszak és a gázai háború miatt hozta meg.
– Úgy érzem, hogy a jövőbeli kihívások, a gázai események új kormányzati szereplőket és politikai megállapodásokat kívánnak, népünk egységességére alapozva palesztin-palesztin együttműködésre van szükség, a palesztin fennhatóság kiterjesztesére egy leendő állam kormányzása érdekében – mondta a politikus.
Még nem világos, hogy a folyamatban lévő tárgyalások eredményeként létrejön-e túszalku – mondta az amerikai CBS Newsnak adott interjújában Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Ugyan konkrétumokról nem kívánt beszélni, de azt mondta, hogy a Hamász iszlamista militáns csoportnak „ésszerű helyzetet kell kialakítania”.
Netanjahu a CBS Newsnak adott interjújában hozzátette, hogy még vasárnap találkozik a stábjával, hogy áttekintsenek egy kettős katonai tervet, amely a gázai palesztin civilek evakuálását és a Hamász megmaradt zászlóaljainak megsemmisítésére irányuló műveletet is tartalmazza.
„Ha lesz egyezségünk, az némileg késni fog, de meg fog történni. Ha nincs megállapodás, akkor is megcsináljuk” – mondta az izraeli kormányfő.
(Reuters)
Egy férfi felgyújtotta magát vasárnap délután a washingtoni izraeli nagykövetség előtt – számolt be a New York Times. Az amerikai légierő szóvivője, Ann Stefanek vasárnap este megerősítette, hogy a férfi egy aktív szolgálatot teljesítő légierős volt.
A férfit életveszélyes sérülésekkel egy közeli kórházba szállították, és továbbra is kritikus állapotban van. Tal Naim, a nagykövetség szóvivője szerint a követség munkatársai közül senki sem sérült meg.
Az amerikai napilap azt írja, hogy a jelek szerint a férfi filmre vette a tüntetést, és a Twitch közösségi médiaplatformon élőben közvetítette azt. A videón egy férfi látható, aki a washingtoni izraeli nagykövetség felé tart és azt mondja: „Nem leszek többé cinkos a népirtásban”, utalva Izrael gázai katonai akciójára.
A férfi a nagykövetség kapuja előtt állva letette a telefonját, hogy lefilmezze, amint egy fém flakonból áttetsző folyadékot locsol a testére. Ezután felgyújtotta magát, miközben azt kiabálta, hogy „Szabad Palesztinát!”, amíg a földre nem zuhant.
A videón látszik, ahogy a rendfenntartó erők emberei közelednek felé, nem sokkal azelőtt, hogy a tűz meggyulladt. Az egyikük a kamerán kívülről megkérdezte,hogy „Segíthetek, uram?”, majd igyekeztek eloltani a lángokat.
A videót vasárnap délután eltávolították, és egy olyan üzenetet tettek ki helyette, amely szerint a csatorna megsértette a Twitch irányelveit – tette hozzá a New York Times.
A Gázában tartott túszok elengedéséről és átmeneti tűzszünetről szóló megállapodás körvonalairól sikerült megegyezésre jutni a közvetítők útján zajló tárgyalásokon – jelentette ki a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap.
Jake Sullivan, a CNN hírtelevízió műsorában vasárnap este elmondta, hogy Izrael, az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar között egyetértés alakult ki a párizsi egyeztetéseken egy olyan megállapodás körvonalairól, amely biztosíthatja a még Hamász kezében lévő túszok szabadon bocsátását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az egyeztetések változatlanul zajlanak a részletekről, a tárgyalásoknak Egyiptom és Katar közvetítésével Izrael és a Hamász között kell véglegesedniük. Ez a munka tart most – fűzte hozzá Jake Sullivan és reményét fejezte ki, hogy napokon belül lesz stabil és végleges változata a megállapodásnak.
Jake Sullivan a Gázai övezet jövőjéről nyilvánosságra került izraeli tervvel kapcsolatban azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak vannak aggályai a sajtóban megjelentek alapján. Egy másik vasárnapi interjúban, a Fox News hírtelevízióban úgy nyilatkozott, hogy még a vasárnap folyamán beszél az izraeli partnerekkel, mert a tervezet anélkül jelent meg a médiában, hogy arról az izraeli fél az amerikait tájékoztatta volna.
A lehetséges túsz-megállapodásról a Hamász egyik vezetője, Basem Naim szintén a CNN hírtelevíziónak ugyanakkor vasárnap úgy nyilatkozott, hogy nem tud előrelépésről a palesztin szervezet és Izrael közötti megállapodást illetően. A jelentések szerint a Hamászt vasárnap tájékoztatták a Párizsban pénteken tartott egyeztetésről, amelyen a katari és egyiptomi tárgyalók mellett részt vett David Barnea, az izraeli hírszerzés, a Moszad igazgatója, valamint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója Bill Burns.
Az Izrael és Hamász közötti megállapodásról szóló tárgyalásokkal kapcsolatban Joe Biden, amerikai elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy aktív egyeztetések zajlanak, amelyek része egy legkevesebb 6 hetes átmeneti fegyverszünet.
