A magyar jégkorong-válogatott népszerűsége a kétezres évek végén, a kétezertízes évek elején volt a legmagasabban, miután a csapat 2008-ban, Szapporóban kiharcolta a feljutást, így a rá következő szezonban a világelitben szerepelhetett. Akkoriban többször is felmerült, hogy a magyar szövetség megpályázza az A-csoportos világbajnokság megrendezését, és hogy a Papp László Sportaréna mellett az ország legerősebb klubcsapatának városában, Fehérváron lenne egy második létesítmény, ahol még meccseket lehetne rendezni.
A várakozásokat aztán fokozta, amikor 2013-ban Orbán Viktor megígérte a fehérváriaknak, hogy felépül az új, multifunkciós csarnok a város Budapest felőli határában, ám innentől kezdve elég hányatott sorsa volt az Alba Arénának.
- A Budai út mellé tervezett multifunkcionális csarnokhoz szükséges területvásárlás és -tervezés csak 2016-ra zajlott le,
- a kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárást 2018-ban – teljesen egyhangú döntéssel – zárták le, a Garancsi Istvánhoz tartozó Market Zrt. lett a befutó,
- majd 2019 januárjában a kormány a túl magas költségek miatt lefújta az építkezést,
- de 2021-ben közölték, mégis megépül az Alba Aréna.
A költségek is folyamatosan változtak az évek során, bár az állandó volt, hogy nőtt a beruházásra szánt összeg. Anno még 5-7 milliárdból álmodták meg az arénát, majd a közbeszerzéskor már 25 milliárdos összeget emlegettek, 2021-ben 35 milliárdról volt szó,
Mostanra készült el az Alba Aréna, aminek kedden volt a sajtóbejárása, és amin elárulták azt is, hogy február 23-án és 24-én nyílt napot rendeznek, amin bárki megnézheti a csarnokot, míg az avatás április 19-én, a Magyarország-Norvégia vb-felkészülési mérkőzés lesz, majd az északiakkal másnap is megmérkőzik a válogatott. Utána közönségkorcsolya keretében bárki kipróbálhatja a jégfelületet, ami egyébként az év minden napján rendelkezésre áll majd a tervek szerint, arra hőszigetelő fedést fektetnek, amennyiben más sportág használja vagy más típusú rendezvényt fogad.
Ha már korábban szóba került Szapporo: nem véletlen a megnyitó dátuma, 2008-ban ugyanis épp április 19-én győzte le Ukrajnát a magyar válogatott, ami a korszakos sikert, a feljutást jelentette. A jegyeket a nyílt napokon kezdik el árulni, online majd csak utána lehet vásárolni, de a polgármester, Cser-Palkovics András szavai szerint arra számítanak, hogy a belépők nagy része már február végén elkel. Főleg, hogy kedvezményes áron kínálják majd őket, az egynapos tikett 3 ezer forint lesz (1500 a kedvezményes), míg a kétnapos 4 ezer (a kedvezményes pedig 2 ezer).
Tudjuk, hogy adóforintokból készült ez a csarnok, nagyon sokak közös munkája, hogy megnyit
– mondta a polgármester, aki szimbolikusnak nevezte a belépőárakat a megnyitóra, mondván nem a bevétel a cél, hanem a telt ház.
A polgármestert megkérdeztük, megfelel-e a valóságnak a 46 milliárd forint, amire igennel felelt, de megjegyezte, hogy abba a környék közlekedési infrastruktúrája csomópontokkal, útépítésekkel együtt beletartozik, a közlekedés pedig nemcsak a csarnokot, hanem a mellette található ipari parkot is kiszolgálja, ami sok ezer ember mindennapjait könnyíti meg,
Cser-Palkovics elárulta azt is, hogy a csarnok tulajdonosa Székesfehérvár önkormányzata, az üzemeltetője a város százszázalékos tulajdonában lévő Városfejlesztési Zrt., míg egy másik cégük felel majd a büféért és a catering szolgáltatásért.
„A jégkorong a vonatkozásában folyamatos az együttműködés a Hydro Fehérvár AV19-cel, hiszen elképzelhetetlen egy ilyen jégcsarnok működtetése enélkül. Ők legalább 24 alapszakaszmérkőzést itt játszanak majd idényenként az osztrák bajnokságban, de bízunk benne, hogy időnként Bajnokok Ligája-meccseket is vív majd itt a csapat – erre, szerencsére, most van is esély, nagyon jó lenne így kezdeni itt ősszel.
És bízunk benne, hogy nemcsak a megnyitó két napján, hanem a következő évtizedekben nagyon sokat játszik itt a magyar jégkorong-válogatott is.
Más sportokra is alkalmas, mellette kulturális eseményeknek és koncerteknek, nemzetközi vásároknak is helyet fog adni ez a létesítmény” – mondta Cser-Palkovics, aki arra a kérdésre, hogy nem gondolja-e rizikósnak a rendezvényszervezés szempontjából, hogy Budapest elég közel van, így felelt:
„Ebben inkább egy esélyt, egy lehetőséget látok. Ha a Balatontól elindulunk Székesfehérvár, a Velencei-tó, Érd és Budapest budai része irányában, ezt a csarnokot könnyebben el lehet érni, mint a budapestieket. Ha valaki Budáról át akar menni egy hídon át Pestre egy koncertre, annál gyorsabban itt lesz Fehérváron, és egy gyönyörű új létesítményben jól fogja érezni magát.
Jégkorongra visszatérve, én bízom benne, hogy Magyarország egyszer A-csoportos világbajnokságot tud rendezni, ahhoz ugye két város kell, a főmeccsek Budapesten lehetnének, de szép lenne, ha Budapest és Székesfehérvár összefogna.
Amikor 2013-ban felmerült az Alba Aréna megépülésének lehetősége, akkor a polgármester úgy fogalmazott, hogy az új csarnokkal osztrák, vagy akár komolyabb ligákkal is szeretnék felvenni a versenyt, és akkoriban a fehérvári klubot vezető Ocskay Gábor arról beszélt, reálisnak tartja, hogy öt éven belül magyar csapat induljon az orosz bázisú bajnokságban, a KHL-ben. Utóbbinak a nemzetközi politikai helyzet miatt sincs jelenleg realitása, de a polgármester szerint a Fehérvár amúgy is jó helyen van, egy magyarnál erősebb ligában, egy új, magyar központú regionális bajnokság kapcsán pedig visszafogottan nyilatkozott.
A jégkorong egy drága sportág: drága az infrastruktúra, nagy létszámú a csapat, lehetne még sorolni. Hogy ezt több helyen is magas szinten űzzék Magyarországon, azt én egyelőre nem látom, nem azért, mert nem örülnék neki, hanem érzékelem, hogy mibe kerül ez az egész.
Ezt csak a legtőkeerősebb városok engedhetik meg maguknak, és mi is csak úgy, ha a helyi támogatókat és szponzorokat a csapat mellé tudjuk állítani. És ha valóban multifunkcionális lesz egy ilyen csarnok. Ha a jégkorongon túl ide koncerteket tudunk szervezni, hogy a fehérváriaknak ne kelljen más városba kirándulniuk, és mások is érkezzenek ide, adott esetben a mi turizmusunkat erősítve” – mondta Cser-Palkovics András.
