A svéd miniszterelnök bejelentette: találkozik Orbánnal Brüsszelben

Felajánlották az ukrán fegyveres erők főparancsnoki székét Olekszandr Szirszkij vezérezredesnek, az ukrán szárazföldi erők parancsnokának, de visszautasította a felkérést, árulta el a Reutersnek egy meg nem nevezett kormányközeli forrás.

Korábban a The Times dobta Szirkszij nevét (Kiril Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének (GUR) vezetőjével együtt), mint Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök lehetséges utódjáét, ám a brit lap is úgy tudta, hogy Szirszkij visszautasította Volodimir Zelenszkij elnök felkérését.

Az ukrán sajtó korábban arról írt, hogy Zelenszkij lemondatta Zaluzsnijt, ám ő ennek nem tett eleget. Más sajtóértesülések szerint Zaluzsnij maga mondott le a posztjáról.

Eközben az ukrán védelmi minisztérium tagadja Zaluzsnij távozását.

A hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) szerdán megállapította, hogy Oroszország megsértette az ENSZ terrorizmus elleni egyezményének egyes részeit azzal, hogy 2014-ben nem vizsgálta ki a kelet-ukrajnai szeparatista csoportok pénzügyi támogatását, írja a Guardian.

Az ENSZ legfelsőbb bírósága azonban nem ítélt meg kártérítést Ukrajnának az ország erre vonatkozó keresete ellenére. Az ICJ továbbá nem volt hajlandó konkrét döntést hozni a Malaysia Airlines MH17-es járatának 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett történt lelövése miatti orosz felelősség kérdésében sem, szintén Kijev kérésének ellenére.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nemzetközi vizsgálatot kért az orosz légtérben lezuhant Il-76-os katonai szállító repülőgép ügyében.

Putyin azt mondta, hogy az orosz gépet, amely Moszkva szerint 65 ukrán hadifoglyot szállított, az Egyesült Államok által Ukrajnának adományozott Patriot légvédelmi rendszerből kilőtt rakétákkal találták el.

Ukrajna idáig nem vállalta a gép kilövését és bizonyítékokat követelt arra vonatkozóan, hogy kik utaztak a fedélzeten.

(The Guardian)

Tong Csün kínai védelmi miniszter videohívásban megállapodott Szergej Sojgu orosz kollégájával a katonai együttműködés további elmélyítéséről – közölte a kínai védelmi minisztérium szerdán.

A kínai miniszter szerint hadseregeiknek határozottan kell reagálniuk a globális kihívásokra, aminek része az is, hogy folyamatosan bővítik az azok közötti gyakorlati együttműködést. Szerinte fontos, hogy a seregek nagyobb szerepet játszanak az országok stratégiai partnerségének elmélyítésében, illetve a globális biztonság fenntartásában is. Sojgu arról beszélt, hogy a Moszkva és Peking közötti kapcsolat történelmi távlatban nem volt olyan jó állapotban, mint jelenleg, és egyetértett kínai kollégájával abban, hogy a két hadsereg együttműködését új szintre kell emelni.

(MTI)

195 orosz hadifogoly került haza, ugyanennyi ukránért cserébe – közölte az orosz védelmi minisztérium szerdán.

Az oroszok Moszkvába szállítják a sajátjaikat, ahol orvosi és pszichológiai kezelésben részesülnek.

Ez volt az első fogolycsere azóta, hogy múlt héten lezuhant egy orosz katonai szállító repülőgép az oroszországi Belgorod térségében, amely Moszkva szerint 65 ukrán hadifoglyot szállított. Az oroszok szerint a hatfős személyzettel és a három fogolykísérővel együtt 74 halottja van a katasztrófának. Moszkva az ukrán hadsereget vádolja azzal, hogy rakétával lelőtte a gépet, ám ezt az ukránok nem ismerik el, és azt is vitatják, hogy ukrán katonák utaztak a gépen.

(The Guardian)

Az Európai Bizottság szerdán intézkedéseket javasolt az Ukrajnából származó mezőgazdasági import korlátozása érdekében, valamint nagyobb rugalmasságot szorgalmazott a parlagon hagyott földekre vonatkozó szabályok ügyében – írta meg a Guardian, hozzátéve, hogy így próbálják fékezni az európai gazdák indulatait.

A javaslat tartalmát a lap nem részletezte. A Bizottság ugyanakkor közölte, hogy az ukrán exportra kivetett behozatali vámok felfüggesztését további egy évvel, 2025 júniusáig meghosszabbítaná. A vámokat eredetileg 2022-ben függesztették fel, hogy segítsék Ukrajna gazdaságának támogatását az orosz inváziót követően.

A francia és belga gazdák szerdán újra számos blokádot hoztak létre az autópályákon és az egyik nagy konténerkikötőhöz vezető bekötőutakon is, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányokra a környezetvédelmi szabályok enyhítése végett, illetve a növekvő költségekkel és az olcsó importtal szembeni védelmük érdekében.

Ultimátumot jelent Oroszország számára a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által előterjesztett békeformula – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy, a BRICS-államok vezetőinek személyes képviselőivel (serpákkal) szerdán tartott moszkvai találkozóján.

Az Egyesült Államok és szövetségesei a hírhedt Zelenszkij-formulát erőltetik, és úgy próbálják bemutatni a nemzetközi közösségnek, mint a rendezés egyetlen lehetőségét. Az, hogy ez a lehetőség nem más, mint ultimátum Oroszországnak, hogy egyszerűen kivitelezhetetlen, és nem válik becsületére azoknak, akik külpolitikai döntéshozóként és hatékony irányítóként próbálják magukat feltüntetni, mindenki számára világos

– mondta Lavrov.

Rámutatott: Kína, Brazília és Dél-Afrika kezdeményezéseire az ukrajnai rendezésben nincs szüksége a Nyugatnak.

Megkérdeztem azokat, akik részt vettek a békeformuláról rendezett davosi találkozón, hogy a világ többsége ezekre a kezdeményezésekre mennyi figyelmet fordít. Azt mondták nekem, hogy semmi figyelmet nem kapnak. Nincs szükségünk kezdeményezésekre tőlük, egyáltalán nincs szükségünk semmire tőlük, csak arra, hogy eljöjjenek, beüljenek és megszámolják őket, majd egy új rekordszámot mutassanak be a világnak. Mindezt a Zelenszkij-féle +békeformula+ aktívumába fogják felírni

– hangoztatta.

A miniszter úgy vélekedett, hogy ez a sajátjuktól eltérő véleménnyel szembeni teljes tiszteletlenség és annak semmibevétele.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Sputnik rádiónak nyilatkozva megdöbbentőnek és sokkolónak nevezte, hogy Josep Borrell európai uniós külügyi főképviselő a francia l’Obs című lapban kedden megjelent cikkében hibának nevezte az Oroszország és Ukrajna közötti megbékélés lehetőségét. Úgy vélekedett, hogy ez a gondolat csak nagyon nehezen foganhat meg egy diplomata fejében, mivel ellentmond a diplomáciai munka lényegének.

Az Ukrajna győzelme az európai biztonság legjobb garanciája című cikkében Borrell hangot adott azon álláspontjának, hogy az Oroszországgal való megbékélési kísérletek ma ugyanolyan elhibázottak, mint a háború 2022-es kezdetén voltak. Azt írta, hogy Európának ehelyett fel kell szerelnie Ukrajnát a területének felszabadításához szükséges eszközökkel, beleértve a nagy hatótávolságú rakétákat és más fejlett rendszereket, és el kell köteleznie magát amellett, hogy mindent meg fog tenni, ami csak szükséges lesz, hogy Ukrajna győzni tudjon.

A mi segítségünkkel Ukrajna a történelem szemétdombjára küldheti Oroszország birodalmi ambícióit. Ennek kell vezérelnie tetteinket és gondolatainkat

– írta Borrell.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter felszólította a hadiipari gyártókat, hogy „hagyják abba a bohóckodást” és fokozzák tovább az önjáró tüzérségi rendszerek gyártását. A miniszter kedden Jekatyerinburgban tekintett meg egy fegyvergyárat, és közölte, hogy Oroszország felgyorsítja a légvédelmi rakéták gyártását, miután Ukrajna számos dróntámadást hajtott végre orosz városok, illetve az orosz energetikai infrastruktúra ellen.

Az RBC hírportál által szerdán közzétett videón Sojgu a fegyvergyár vezetőségét korholta, amiért nem gyártanak elég önjáró löveget.

A miniszter úgy fogalmazott:

Figyeljetek ide, ne bohóckodjatok már. Mi 2022 óta ezzel vagyunk elfoglalva. Már 2023-ban teljes kapacitással kellett volna működniük ezeknek a gépeknek.

A tárcavezető hozzátette: egy héten belül konkrét javaslatot vár arra, hogyan fogják elérni a Putyin által meghatározott mutatókat.

Az igazgató válaszul azzal védekezett, hogy a gyár az elmúlt két évben már hatszorosára növelte a termelést.

Oroszország – mint ismert – az elmúlt években háborús alapokra helyezte gazdaságát, és a védelmi üzemeket nonstop termelésre állította át, hogy kielégítse az Ukrajnában harcoló orosz haderő igényeit.

(The Guardian)

A drónok, tüzérségi lövedékek és katonai járművek növekvő mértékű hazai gyártása szó szerint Ukrajna szabadságát jelenti – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd esti videoüzenetében.

Külön említette a nagyobb hatótávolságú drónok ukrajnai előállítását, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna. Hozzáfűzte: a jelenlegi háborús helyzetben csak erőszak árán lehet kivívni a szabadságot. Oroszországot, amely háborút indított Ukrajna ellen, a harcmezőn kell legyőzni – ismételte meg gyakran hangoztatott meggyőződését.

Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy Kijev számára továbbra is prioritás a NATO-tagság. Beszámolt arról, hogy Kijevben találkozott az ukrajnai látogatásra érkezett Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkárral, aki bemutatta az Ukrajna euroatlanti integrációjával foglalkozó új nemzetközi munkacsoport terveit. Zelenszkij idézte Rasmussen kijelentését, mely szerint Ukrajna nemcsak a saját, hanem mindenki szabadságáért is küzd.

Zelenszkij a fronton kialakult helyzetet nehéznek nevezte.

Az ukrán légierő szerdai közlése szerint legalább négy ember sebesült meg az éjszakai orosz drón- és rakétatámadásokban. A Mikolajiv megyei Sznihurivkában drón okozott tüzet egy raktárépületben és egy üzletben, egy ember súlyosan megsebesült – írta szerdán Vitalij Klim, a dél-ukrajnai megye katonai kormányzója a Telegramon.

Oleh Szinyehubov katonai kormányzó arról számolt be, hogy az északkelet-ukrajnai Harkiv régióban három ember könnyebben megsebesült. Az éjszakai támadásban az orosz erők 20 drónt és három Iszkander típusú ballisztikus rakétát vetettek be – közölte az ukrán légierő, amelynek állítása szerint Harkiv, Dnyipropetrovszk, Kirovohrad, Mikolajiv és Zaporizzsja régiók felett 14 drónt sikerült megsemmisítenie.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök közölte, hogy csütörtökön Brüsszelben találkozik Orbán Viktorral, jóllehet, a hivatalos találkozó időpontját még mindig nem tűzték ki.

A svéd kormányfő a Guardian szerint újságíróknak úgy nyilatkozott:

Ott (Brüsszelben) fogunk találkozni, és lesz egy tisztességes lehetőségünk beszélgetni még a későbbi találkozó előtt.

Emlékeztetőül: jelenleg Magyaroroszág az egyetlen olyan tagja a NATO-nak, amely még nem ratifikálta Svédország csatlakozási kérelmét. Miután a múlt héten utolsó előttiként a török parlament is megtette ezt, Orbán Viktor meghívta Budapestre svéd hivatali partnerét, hogy a megvitassák a csatlakozás kérdését, és elmélyítsék a magyar-svéd kétoldalú kapcsolatok. A svédek akkor jelezték, hogy nem élnek a lehetőséggel, Ulf Kristersson pedig felajnlotta, hogy Brüsszelben találkozzanak inkább. Erre jó alkalmat az Európai Tanács csütörtöki rendkívüli ülése, amelyen váratóan mindketten ott lesznek.

Ki kell pótolni az ukrajnai háborúban szemben álló felek között a tűzképesség tekintetében mutatkozó rendkívüli aránytalanságokat, Ukrajnának sürgősen lőszerekre van szüksége – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben szerdán.

Az EU-tagországok védelmi minisztereinek informális tanácskozását megelőzően Josep Borrell hangsúlyozta: az Európai Uniónak meg kell mutatnia, hogy egyértelmű elkötelezettsége Ukrajna támogatására továbbra is töretlen. Fontos tisztázni a katonai támogatásra, valamint a lőszertámogatásra vonatkozó uniós ígéretek teljesítésének állását, és áttekinteni, „hol tartunk most, hol leszünk márciusra és az év végére” – közölte az uniós diplomácia vezetője.

Tizennégy drónt lőtt le az ukrán légvédelem abból a húszból, amelyeket Oroszország indított az éjszaka. A támadások során egy ember megsérült és kereskedelmi épületek rongálódtak meg – közölte szerdán az ukrán hadsereg a Reuters szerint.

A légierő közleményében azt írta, hogy az iráni gyártmányú drónok, valamint három Iszkander rakéta öt ukrán régiót támadott délen és keleten.

A déli katonai parancsnokság közölte, hogy egy ember megsérült, valamint mezőgazdasági raktárak és egy üzlet megrongálódott Mykolajiv régióban, ahol öt drónt lőttek le.