II. Margit királynő nagy meglepetést okozott népének, mikor az óév utolsó napján bejelentette, hogy a dán monarchia fennállásának csaknem 900 éve alatt elsőként lemond a trónról idősebb fia, az 55 éves Frigyes trónörökös javára. Szilveszteri beszédében azt mondta, tavalyi hátműtétje óta foglalkoztatta a gondolat, hogy ideje átengedni a felelősséget a következő nemzedéknek.
A 83 éves királynő harmad-unokatestvére, II. Erzsébet brit királynő halála után a legrégebb óta trónon lévő európai uralkodó volt. Hivatalosan január 14-én, 1972-es trónra lépésének 52. évfordulóján adta át a stafétát örökösének. Az utódlás akkor vált hivatalossá, amikor II. Margit aláírta lemondó nyilatkozatát az államtanács parlamentben tartott ülésén a kormány képviselői, a X. Frigyes néven uralkodó új király és ausztráliai születésű felesége, Mária, valamint legidősebb fiuk, a trónvárományos Keresztély koronaherceg körében. Ez után a királynő átengedte helyét fiának, azt mondta:
Isten áldja a királyt,
majd elhagyta a termet.
A pompázatos koronázási szertartás jóformán ismeretlen Dániában, a papírmunka elvégzése után Mette Frederiksen miniszterelnök a koppenhágai Christiansborg palota erkélyéről kiáltotta ki, hogy az országnak új uralkodója van, és ezzel lezárult a hatalomátadás.
Hygge az uralkodásban is
Beszámolók szerint aznap Dánia-szerte derűs hangulat uralkodott: a fagypont körüli hőmérséklet ellenére emberek tízezrei húztak papírkoronát, és zászlókat lengetve ünnepeltek az utcákon.
Azokat meghagyták a brit királyi családnak.
Miután hivatalos formát öltött uralkodói pozíciója, X. Frigyes a palota erkélyen köszöntötte az őt éltető tömeget, könnyezett a meghatódottságtól, és – akár egy királyi esküvőn – szájon csókolta nejét, amit az összegyűltek harsány éljenzéssel fogadtak.
A Washington Post riportere helyszínen ünneplő embereket kérdezett arról, miben rejlik az új királyi pár vonzereje. A megkérdezettek válaszaiból kiderül: a dánoknak egyáltalán nem hiányzik az uralkodócsaládokat általában körüllengő miszticizmus, a felhajtás, a palást és a jogar. Egy helyi férfi szerint ahhoz, hogy külföldiként megértsük a dánokat, meg kell ismerkedni a hygge életérzéssel. Ez a nehezen megfogalmazható, kissé absztrakt skandináv kulturális jelenség a nyugalmat és a kényelmet helyezi előtérbe.
A dánoknál máshogy működik a monarchia. Ennek megértéséhez ismerni kell a hygge szó jelentését, ami annyit tesz: lazítsunk és igyunk egy csésze kávét! Azt jelenti, hogy laza átmenetet akarunk, és közben nevetni. Ennek ellenére mi is szeretjük a varázslatot, az illúziót, de közben a hyggére is vágyunk
– magyarázta egy az utcán megszólított dán férfi.
Az északi országok királyi családjainak stílusa sokkal visszafogottabb és lazább, mint például az angoloké. Frigyest koronahercegként gyakran lehetett látni Koppenhága utcáin, amint kerékpárral iskolába viszi állami intézményben tanuló gyerekeit, de zenei fesztiválokon, kocsmákban és futás közben is könnyedén összefuthatott vele bárki. Brit újságírók e jelenség leírására találták ki a biciklimonarchia kifejezést. Noha eleinte kizárólag pejoratív értelemben használták a szókapcsolatot, idővel pozitív jelentést kapott, különösen a brit királyi család szertartásosságát ellenzők értelmezésében.
A dán uralkodócsalád nem él nagy lábon, a költekezésüket is igyekeznek a lehető leginkább visszafogni. Hivatalos adatok szerint 2022-ben 88,9 millió dán koronából gazdálkodtak, ami átszámítva több mint 4,5 milliárd forintnak felel meg, de még így is messze elmarad a brit királyi família évi 48 milliárd forintnak megfelelő büdzséjétől. Ráadásul Margit nem volt rest még tovább csökkenteni a kiadásokat azzal, hogy megfosztotta hercegi és hercegnői rangjaiktól másodszülött fia, Joakim herceg gyerekeit. Döntését nemcsak financiális okokból hozta meg, mint mondta, ezzel szeretné segíteni unokáit, hogy minél normálisabb és kötöttségek nélküli életet élhessenek.
Minden dán nagymamája
II. Margit több mint öt évtizedet felölelő uralkodása alatt a monarchia támogatottsága folyamatosan nőtt, volt is honnan fejlődni: a királynő ’72-es trónra lépésekor a dánok 42 százaléka támogatta a monarchia megtartását, ötven év múlva ez az arány már 85,4 százalék volt. Ami a királyi család megítélését illeti, az adatok azt mutatják, ők a legnépszerűbb uralkodó dinasztia Európában, és ezt még az a tavaly ősszel elterjedt pletyka sem rengette meg, miszerint Frigyes hűtlen volt négy gyereke anyjához. A legutóbbi, január elején végzett felmérés szerint az új király támogatottsága 86 százalékos a dánok körében, míg feleségéé és édesanyjáé egyaránt 89 százalék.
A leköszönő királynő népszerűsége külső szemlélőként azért is lehet meglepő, mert Margit személye kevésbé illeszthető a királynői archetípusok közé:
Csoda, hogy személyére ráhangolódtak a dánok?!
Igencsak színes életutat tudhat magáénak, ami során a protokollfeladatok ellátása mellett mindig szánt időt arra, hogy saját szenvedélyeinek hódoljon. 1940-ben, egy héttel Dánia náci megszállása után jött a világra. Nem trónörökösnek született, csak azt követően válhatott belőle hazája második királynője (a 14-15. század fordulóján uralkodó I. Margit után), miután apja elindította az örökösödési törvény bonyolult módosítási folyamatát – nevezetesen: női ágon is örökölhető legyen a korona. Az alkotmánymódosítás nem csak a király heppje volt: az előterjesztést két egymást követő kormánynak is el kellett ismernie, majd népszavazással hitelesítették, így biztonsággal kijelenthető, hogy azt a dán társadalom egésze támogatta.
A szerettei által Százszorszépnek becézett II. Margit érdeklődése mindig szerteágazó volt. Hercegnőként több egyetemre is járt: Koppenhágában politológiát és filozófiát hallgatott, Cambridge-ben őskori régészetet tanult, majd az Aarhusi Egyetemen, a párizsi Sorbonne-on és a London School of Economics falai közt is eltöltött néhány szemesztert. A történelem egyik legjobban képzett női uralkodójaként aktív részt vállalt közel-keleti ásatások munkálataiban, a hatvanas években körbeutazta a világot, és egy ideig a légierőnél is szolgált.
Anyanyelve mellett folyékonyan beszél franciául, angolul, svédül és németül, és valamennyire konyít a feröeri nyelvhez is. Nyelvtudását fordítóként is kamatoztatta (például Simone de Beauvoir, a 20. század egyik legmeghatározóbb feminista gondolkodójának munkáit fordította dánra), emellett több művészeti ágban is alkot. Előszeretettel tervez ruhákat saját magának, textilművészként korábban több, ma is használatban lévő miseruhát készített. Díszlet- és jelmeztervezőként a Dán Királyi Balett több előadásán, valamint filmeken is dolgozott. Legutóbb a Netflix egy projektjében felelt a látványért, (fizetetlen) munkájáért 2023-ban jelölték a Dán Filmakadémia díjára.
Élete nagy részében festett, számos alkotása ki van állítva dániai és külföldi múzeumokban, illusztrátori tevékenységéhez pedig egy anekdota is kötődik, ami Dánia hivatalos weboldalán elolvasható. E szerint a királynő fiatalon grafikákat készített A Gyűrűk Urához, amiket Ingahild Grathmer álnéven el is küldött a regény írójának. J. R. R. Tolkien általában nem pártolta, hogy művei illusztrációkkal jelenjenek meg, jobban szerette, ha az olvasó saját fejében alkot képet a történetről. Az író 1973-ban bekövetkezett halála után azonban megtalálták nála Ingahild Grathmer több fekete-fehér rajzát, amikre dicsérő megjegyzéseket írt. Először 1977-ben jelent meg A Gyűrűk Ura dán változata a királynő illusztrációival, majd az ezredforduló után két újabb kiadást is megért a kötet.
Margitnak alkotmányos uralkodóként a politikai életben nem sok szerepe volt, főleg ceremoniális és társadalmi feladatokat látott el: külföldön képviselte országát, otthon szervezeteket pártfogolt, kitüntetéseket adott át, nyilvános eseményeken vett részt és ünnepi alkalmakon beszédet mondott. Amikor népéhez szólt, mindig bensőséges hangnemet ütött meg, és ha úgy adódott, meg is dorgálta őket, például mikor a koronavírus-járvány első napjaiban nem vették elég komolyan a helyzet súlyosságát. 1984-es újévi beszédében arra hívta fel a dánok figyelmét, hogy a bevándorlók elsőre nem értik a „dán humort”, és támadásnak vehetik a „pimasz megjegyzéseiket”. Utóbbi szóösszetétel azóta a dán köznyelv gyakran használt elemévé vált.
Személye és megítélése révén sokan a Dán Királyság gondoskodó nagyanyjaként tekintenek Margitra, és mint ilyet, minden hibájával együtt elfogadják és szeretik. A legnagyobb kivetnivaló vele kapcsolatban az volt, hogy 17 éves kora óta napi legalább két doboz cigarettát elszívott, ami miatt a „hamutál-királynő” gúnynévvel illették, de azóta már ez is a múlté. Míg 2006-ban még csak azt jelentette be, hogy a továbbiakban már nem gyújt rá nyilvános helyen, csak otthonában – 2023 februári műtétje után állítólag végleg felhagyott a dohányzással.
Mégis miért mondott le?
Bár II. Margit korábban azt mondta, nem tervezi, hogy még életében fiára hagyja a királyi jogkört, a tervmódosítást nem vették sértésnek a dánok, ami Frigyes és Mária népszerűségének is betudható.
Lars Hovbakke Sørensen történész a dán Ekstra Bladet nevű lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy nagyon okos döntést hozott a királynő:
Okos dolog, hogy a királynő nyugdíjba vonul most, amikor Keresztély herceg nagykorúvá vált. Ő majd helyettesítheti Frigyes királyt, ha épp el kell utaznia valahová.
Egyes európai monarchiákban egyébként közel sem ritka, hogy bizonyos korban az uralkodó átadja a stafétabotot a fiatalabb generációnak – Hollandiában, Luxemburgban és Belgiumban már szinte bevett szokássá vált ez az elmúlt évszázadban. Tíz éve János Károly spanyol király is félreállt fia, VI. Fülöp kedvéért egészségügyi okokra hivatkozva, de döntését feltételezhetően inkább a személyét övező botrányok miatt hozta meg.
A Benelux államokkal ellentétben azonban Margit királynő bejelentéséig semmi jel nem utalt arra, hogy a skandinávoknál is divatba jöhet ez a gyakorlat. Egyelőre sem Norvégia jelenlegi királya, a 86 éves V. Harald, sem a 77 esztendős XVI. Károly Gusztáv svéd király nem jelezte, hogy szándékában állna követni a dán királynő példáját, így lemondva örököseik javára. Ha a kort nézzük, akkor III. Károly királyt is ide lehetne sorolni a maga 75 évével. A briteknél azonban több oknál fogva sem túl valószínű az önkéntes trónelhagyás:
- VIII. Eduárd lemondása, hogy feleségül vehesse kétszer elvált amerikai szerelmét, Wallis Simpsont, óriási botrányt, alkotmányos válságot keltett 1936-ban, és a mai napig szégyenfoltja az Egyesült Királyság történelmének;
- a 96 éves kort megélt II. Erzsébet királynő is haláláig uralkodott – noha élete vége felé egyre több feladatot adott át legközelebbi hozzátartozóinak, sosem merült fel, hogy idő előtt leköszönjön;
- Károly alig több mint egy éve uralkodik, elég csekély az esély rá, hogy miután évtizedekig készült, hogy betöltse élete küldetését és kötelességét, a lemondást fontolgatná. Ráadásul egy 1937-ben hozott jogszabály értelmében a brit uralkodó csak abban az esetben nevezhet ki régenst maga helyett, ha mentálisan vagy fizikailag nincs abban az állapotban, hogy ellássa feladatait. Bár a királyt prosztataproblémák miatt kórházban kezelték január végén, hosszú távú következményekről még nem lehet beszélni.
Margit leköszönésével a dán nép szívéből tényleg kitéptek egy darabot: X. Frigyesen a feladat, hogy betöltse azt az űrt, amit édesanyja hagyott. Kívülről úgy tűnik, az új uralkodónak nem lesz olyan nehéz feladata, mint brit földön Károly királynak, ám ez nem Margitra nézve kritika II. Erzsébettel szemben: sokkal inkább arról van szó, hogy az elfogadó dán nép Frigyest – vélt vagy valós hibái ellenére – szeretné támogatni, hiszen megbecsült, szeretett királynőjük is bízik benne. Így hát miért tennének ők másképp?
