Az Országgyűlés elnöke beszámolt arról, hogy összesen 574 törvényt és 488 határozatot fogadtak el a mostani ciklusban a képviselők. Ha a nemzetközi szerződéseket nem számítjuk, akkor is harminccal több új törvény született, mint 1998 és 2002 között.
Összesen 287 ülésnapot tartott a Ház szemben az előző négy év 252 ülésével, nőtt a napirend előtti felszólalásokra és a politikai vitákra szánt idő. Az előző időszakhoz képest kétszer annyi – 807 – kérdés hangzott el, megduplázódott a benyújtott, kevéssel nőtt az elhangzott interpellációk száma, és a képviselők hétszer annyi, 11 683 írásbeli kérdést fogalmaztak meg. Az elhangzott azonnali kérdések száma 1164 volt, szemben az 1998–2002-es ciklus 589-ével.
Ebben a ciklusban alakult a rendszerváltás óta a legtöbb, azaz 15 vizsgálóbizottság is, ebből kilencet az ellenzék, ötöt a kormánypártok és egyet az emberi jogi bizottság kezdeményezett. Kettő esetében pedig nem választották meg a tagokat.
A házelnök a ciklus egyik legnagyobb vívmányaként értékelte, hogy a Ház visszatért a heti ülésezésre, a Magyarország 2004-es uniós csatlakozásával összefüggő jogharmonizációs munka kapcsán pedig úgy fogalmazott, hogy ez volt a „legeurópaibb” ciklus a rendszerváltás óta. Szili kudarcként értékelte, hogy nem sikerült előrelépni olyan, szükségességét tekintve senki által nem vitatott kérdésekben, mint például a házszabály módosítása, illetve az alkotmányos mulasztások kiküszöbölése.
A ciklusváltás költségeire 2,1 milliárd forintot különítettek el az Országgyűlés számára a 2006-os költségvetésben.