Felzúdulást váltott ki a múlt héten megjelent rendelet, amely alapján a környezetvédelmi hatóságok a környezetszennyező üzemekkel a jövőben szankciók kiszabása helyett szerződést köthetnek a szennyezés megszüntetéséről. A rendelet szerint
a veszélyhelyzet ideje alatt a környezetvédelmi hatóság az ügyféllel a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett környezetvédelmi hatósági szerződést köthet. A környezetvédelmi hatósági szerződésben az ügyfél vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással, és magatartását a környezetvédelmi hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a környezetvédelmi jogszabályokkal, valamint a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedély előírásaival.
Környezetvédelmi szakemberek körében a rendelkezést összekötötték a szaporodó akkumulátoripari beruházásokkal, amelyek kapcsán a befektetők sűrűn sértik meg a magyar környezetvédelmi szabályokat, a bátonyterenyei akkufeldolgozó esetében például olyan súlyosan, hogy a hatóságok felfüggesztették az üzem működését. Ezért is nevezik némelyek lex Bátonyterenyének a jogszabályt, hiszen az új rendelet alapján akár ki is nyithat az üzem, csak szerződni kell a hatósággal, a többiek pedig megszabadulnak az amúgy csekély összegű bírságoktól, illetve a működés-felfüggesztés rémétől.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter a felzúdulásra reagálva közleményt adott ki, amely szerint kizárólag kohászati üzemekre vonatkozik a környezetvédelmi hatósági szerződés, az erről szóló tisztázó rendelkezést pedig erre a hétre ígérte.
A szakértők a kohászat ilyen módon történő megkülönböztetett kezelését nem is tartanák ördögtől valónak, a közelmúltban eladott ISD Dunaferr esetében a vevő Liberty Steel évtizedek alatt felhalmozott környezetszennyezést vásárolt be a dunaújvárosi vasművel együtt, és ennek elhárítása nyilván nem történhet meg egy lépésben, indokolt valamilyen ütemezésről megállapodni az ügyben.
A szeptember 28-án, csütörtökön megjelent, a végrehajtáshoz kapcsolódó kormányhatározatban azonban egy szó sem szerepel a kohászati üzemekről, annak a körnek a szűkítéséről, amely esetében a környezetvédelmi hatósági szerződés lehetősége alkalmazható. Ezt jelezte Facebook-posztjában Jávor Benedek, a Párbeszéd-Zöldek politikusa és az LMP is. Ebben a formában ráadásul nemcsak az akkumulátoripari üzemekre vonatkozhat a rendelkezés, hanem bármilyen környezetkárosító üzemre, erre hivatkozva írta a WWF már a kormányrendelet megszületésekor, hogy ez a lépés a környezetvédelem utolsó bástyájának ledöntése.
A kormányhatározatból az derül ki, hogy a hatósági szerződést a környezetvédelmi hatóság „közigazgatás-szervezésért felelős miniszter erre vonatkozó nyilatkozata esetén kötheti meg”, magyarul a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely mondja ki a végső szót, hogy melyik környezetszennyező üzemmel és miről lehet megállapodni. Az, hogy a miniszter szava kell a környezetvédelmi hatóság intézkedéséhez, a lapunk által megkérdezett környezetvédelmi szakember szerint
Az általános közigazgatásai rendtartásról szóló törvény 9. paragrafusa ugyanis kimondja, hogy „a hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el”.
Jávor Benedek a Facebook-posztjában azt közölte, hogy Lantos Csaba nyílt hazugságot közölt a sajtóval, elvesztette szavahihetőségét, és egy közjogi pozícióhoz elengedhetetlen minimális közbizalmat, ezért haladéktalanul távoznia kell. Szintén távozásra szólította fel Lantost az LMP, emellett a párt azt is közölte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a rendelet megsemmisítése érdekében. Elfogadhatatlannak tartják, hogy „az Orbán-kormány 13 éve alatt leépített környezetvédelmi intézményrendszert ilyen hazug módon semmisítették meg végérvényesen kizárólag azért, hogy a honfitársaink egészségét és biztonságát kiárulva kedvezzenek a külföldi nagytőkének.”
A legfrissebb fejlemény, hogy a parlament fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke Gulyás Gergely és Lantos Csaba miniszterek rendkívüli meghallgatását kezdeményezi a parlamenti szakbizottság jövő szerdai ülésén. Keresztes László Lóránt arra számít, hogy a civil szervezetek és a Jövő Nemzedékek Szószólója közvetlenül szembesítheti cselekedeteivel a két minisztert, akiket elsősorban felelősnek tartanak azért, hogy a kormány a „veszélyhelyzetre hivatkozva végleg leépíti a környezetvédelmet azzal a döntéssel, hogy felmentést ad a szennyező akkugyáraknak, és hazudtak, amikor a rendelet visszavonását ígérték.”
Mivel a környezetvédelmi hatósági szerződéseket a kohászatra leszűkítő rendelet még mindig nem jelent meg, megkérdeztük az Energiaügyi Minisztériumot és Gulyás Gergely kancelláriaminisztert is, hogy mikorra várható. Válasz egyelőre a miniszterelnökségi sajtóirodától érkezett:
A kormány a Dunaferr megmentése mellett döntött, nem kockáztatva annak a több ezer embernek és családnak a megélhetését és munkáját, akik ott dolgoznak és a térségben élnek. A tegnap megjelent kormányhatározat egyértelművé teszi, hogy a környezetvédelmi hatósági szerződés a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter hozzájárulásával köthető meg. Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón világossá tette, hogy a korábbi rendelet csak és kizárólag a már működő kohászati gyárakra vonatkozik, az erről szóló miniszteri utasítás is hamarosan meg fog jelenni.
