Lilu YouTube-műsorában adott interjút Polgár Kriszta, aki évek óta Amerikában, Texasban él a családjával. A beszélgetést azzal kezdi, hogy nem akar álszent lenni a celebségről, mert ki tudja, milyen karriert fut be, ha Magyarországon élne manapság is: „Lehet, ha itt maradunk az országban, elmentem volna egy másik irányba”.
Szóba került az amerikai életük, a híresen konzervatív Texasban volt már, hogy egy anyuka rá szólt, miért nem egyrészes fürdőruhát visel a strandon. De alapvetően ők egy zártabb, elfogadóbb közösségben élnek, a „valódi Texas” így értve nincs minden nap előttük.
Nagyon sok pozitív oldala van Texasnak. Az a rész, ahol vagyunk, az egy kis buborék az olaj miatt. Dupla zsákutcában vagyunk, van 15 ház, abból 11 országból vannak családok. Nem feltétlenül az igazi Texast kapjuk minden nap. (…) Vezetünk, sokat. Nincs a mi régiónkban tömegközlekedés, Houstonban van 1 vagy 2 villamosvonal. Ha én Houstonból akarok Dallasba eljutni, akkor nem is tudom, hogy lehet megoldani. Ezért van az, hogy 15 éves kortól elkezdhetnek vezethetni a gyerekek.
A szabad fegyvertartás kapcsán felidézi, volt olyan iskolai lövöldözés (ami tragédiával ért véget), amely nem messze az otthonuktól történt. Napokig görcsölt ezen, már csak amiatt is, mert megértette, mivel jár ez a törvény egészen pontosan.
Amikor én fiatal voltam, történtek ilyenek Magyarországon is: bombariadó miatt telefonáltak be, csak amikor ennyire valós egy veszélyhelyzet, hogy bárki hozzájuthat fegyverhez. Több embernél van fegyver, mint akiknél nincsen. Napi szinten, akár az élelmiszerboltban, a játszótéren, bárhol. Általában az alkotmányos jogra hivatkoznak, másodsorban arra, hogy legyen mivel megvédenie magukat. Számomra a fegyver jelenléte is félelmetes. Nekem, európaiként ez annyira megfoghatatlan, hogy miért van szükség erre? Le se tudnék lőni egy embert.
Azt is mondja, van honvágya, de a texasi lét egyszerűen annyira gondoktól mentes, hogy azt szerinte nem tudnák megélni máshol: „Napi téma nálunk a férjemmel, hogy vissza kellene jönni a családhoz. Egy picit közelebb. Ha elvezetek a Rakparton, kiugrik a szívem a helyéről. Csodálatos ez a város, nincs szebb ennél a világon. De mindig azt mondjuk, sose lesz olyan nyugodt életünk, mint Texasban. Valahogy olyan könnyed ott minden, nem sok mindenen kell görcsölni. Nehéz megtalálni azt a helyet, ahol minden klappol”.
Szóba került az az ominózus fotó, amikor az Instagramon kockahasat villantott, és kéretlen megjegyzések ömlöttek a profiljára.
Számomra a sport olyan, mint a terápia. Úgy jövök ki az edzőteremből, mint elmentem volna egy hetet nyaralni. (…) Kitettem ezt a képet, tisztában voltam vele, hogy lesznek negatív kommentek. Szíven ütöttek az olyan kommentek, ahogy kiabálták, hogy én unatkozó háziasszony vagyok, akinek semmi dolga nincs. Unatkozó háziasszony? Úgy vagyok három gyerekkel egy másik kontinensen egy dolgozó férjjel, hogy zéró segítségünk van? Nincs bébiszitter, bejáró, mindent ketten oldunk meg a férjemmel.
