Belföld

Tíz év alatt jelentősen nőtt melegházasságot elfogadó magyarok aránya

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
Legalábbis ez derül ki az Ipsos legfrissebb felméréséből. Igaz, a tolerancia tekintetében Magyarország még így is messze elmarad számos nyugat-európai országtól.

Bár az elmúlt egy évtizedben nőtt a homoszexuálisokkal szembeni tolerancia Magyarországon, még így is messze lemarad számos nyugat-európai országtól – derül ki az Ipsosnak a Pride hónaphoz kapcsolódó kutatásából.

A 30 vizsgált országban átlagosan 3 százalék vallotta magát leszbikusnak vagy melegnek, 4 százalék biszexuálisnak, 1 százalék pánszexuálisnak vagy omniszexuálisnak és 1 százalék aszexuálisnak. A Z generáció (az 1997 után születettek) tagjai kétszer nagyobb valószínűséggel azonosítják magukat biszexuálisként, pánszexuálisként/omniszexuálisként és aszexuálisként, mint a millenniálok (az 1981 és 1996 között születettek), és négyszer nagyobb valószínűséggel, mint az 1965 és 1980 között született X, továbbá az 1948 és 1964 között született „boomer” generáció tagjai.

Globálisan 1 százalékuk mondja magát transzneműnek, 1 százalékuk nem binárisnak/fluidnak, 1 százalékuk pedig nem férfi vagy nőként határozza meg magát. A magukat LMBT+ közösség tagjaiként azonosító felnőttek aránya az országokat összevetve igen változatos: míg Brazíliában 15 százalék, Peruban csak 4 százalék.

Made with Flourish

A felmérésben részt vevő magyarok 7 százaléka vallotta magát az LMBT+ csoportba tartozónak, ebből 2 százalék leszbikus/meleg/homoszexuálisnak, 3 százalék biszexuális, 1 százalékuk pedig pánszexuális/omniszexuális. Szintén 1 százalék transzneműként azonosította magát, vagy olyan személyként, aki nem tartozik a hagyományos férfi-nő felosztásba.

Világszerte átlagosan minden második felnőtt számol be arról, hogy rokona, barátja vagy egy kollégája meleg vagy leszbikus, 4-ből 1 biszexuális, és 8-ból 1 transznemű vagy nem bináris, nemi hovatartozástól független. A nők nagyobb valószínűséggel számolnak be LMBT+ emberekről, mint a férfiak, és a fiatal felnőttek, mint az idősebb felnőttek.

Az LMBT+ láthatósága ugyanakkor országonként nagyon eltérő:

  • Spanyolországban, Latin-Amerikában, Thaiföldön és az angol nyelvű országokban a legmagasabb,
  • Japánban, Dél-Koreában, Törökországban és Kelet-Európában a legalacsonyabb.

A magyar válaszadók 36 százaléka ismer saját bevallása szerint leszbikus/meleg személyt, 21 százalékuk biszexuálist, 6 százalékuk transzneműt, 4 százalékuk non-bináris vagy genderfluid személyt.

Made with Flourish

Az azonos neműek házasságának támogatottsága 49 százalék és 80 százalék között mozog mind a 20 olyan, a felmérésben részt vevő országban, ahol ez legális, és kettőben abból a 10 országból, ahol nem legális. Törökország kivételével az összes többi országban a többség támogatja az azonos nemű párok valamilyen jogi elismerését.

Magyarországon a megkérdezettek túlnyomó többsége, 67 százaléka támogatja azt, hogy valamilyen jogi formában is elismerjék az azonos neműek párkapcsolatát, ebből a relatív többség a házasságot is engedélyezné.

A magyar válaszadók 16 százaléka semmilyen formában nem ismerné el jogilag ezt a fajta párkapcsolatot, de közel ugyanennyi volt azok aránya, akik nem rendelkeznek határozott véleménnyel a kérdésben. De ha ők esetleg nemet is mondanának, akkor is többségben vannak azok, akik Magyarországon engedélyeznék az azonos neműek házasságkötését.

Érdemes megfigyelni, hogy az évek során hogyan változott a magyarok hozzáállása. Míg 2013-ban 30 százalék támogatta azt, hogy szexuális beállítottságtól függetlenül mindenkinek joga legyen házasságot kötni, tíz év alatt 17 százalékponttal növekedett a támogatók aránya. Annak ellenére, hogy a 2010 óta hatalmon lévő Fidesz határozottan nem támogatja ezt a törekvést, sőt, a gyermekvédelminek nevezett törvényt épp amiatt érte sok kritika, hogy korlátozza a homoszexuálisok jogait.

Made with Flourish

Hasonlóan megosztó kérdésnek számít az, hogy az azonos nemű párok fogadhassanak-e örökbe gyereket közösen. Világszerte a megkérdezettek körülbelül kétharmada állítja, hogy az azonos nemű párok olyan nagy valószínűséggel nevelnek sikeresen gyermeket, mint a többi szülő, és hogy ugyanolyan jogokkal kell rendelkezniük a gyermekvállaláshoz, mint a heteroszexuális pároknak. Négy ország kivételével a többség ezt a nézetet vallja – derül ki a kutatásból.

A magyar válaszadók többsége egyetértett azzal, hogy az azonos nemű pároknak ugyanolyan jogokat kellene biztosítani az örökbefogadásnál, mint a hetero pároknak.

2013-ban a magyarok 42 százaléka gondolta így, ezzel gyakorlatilag ugyanolyan szinten álltunk, mint Olaszország, egészen 2021-ig. Akkor mindkét országban 59 százalékra emelkedett a támogatottság, ám, míg az olaszoknál tovább nőtt 64 százalékra, nálunk kicsit visszaesett 56 százalékra. De még így is jelentős növekedés látható, szemben például Lengyelországgal.

Arra a kérdésre, hogy „Egyetért azzal, hogy az azonos nemű párok ugyanolyan sikeresek lehetnek a gyereknevelésben, mint más szülők?”, a felmérésben részt vevő magyarok 59 százaléka válaszolt igennel, de a magyarok harmada szerint a homoszexuálisok rosszabbak lennének a gyereknevelésben, mint a heteroszexuálisok.

Made with Flourish

Az Ipsos a felmérésben a transzneműek kérdésére is kitért. Világszerte a megkérdezettek 67 százaléka ért egyet azzal, hogy a transznemű embereket diszkrimináció éri, és 76 százalékuk egyetért azzal, hogy védeni kell őket a megkülönböztetéstől a foglalkoztatás, a lakhatás és a vállalkozásokhoz való hozzáférés terén. A transzneműséget támogató intézkedések támogatottsága azonban életkoronként, nemenként és különösen országonként változik, és általában magasabb a fiatalabb felnőttek és nők körében. Összességében Thaiföldön, Dél-Európában és Latin-Amerikában volt a hangnem leginkább támogató, míg Dél-Koreában, Kelet-Európában, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban a legkevésbé.

Azzal a magyarok 66 százaléka is egyetért, hogy a transznemű emberek jelentős diszkriminációban részesülnek, és védelmet kell biztosítani számukra a munkaerőpiaci, lakhatási és egyéb területeken jelentkező kirekesztés ellen, más kérdésekben viszont már jóval kevésbé vagyunk nyitottak.

A magyar válaszadók 48 százaléka elutasítja, hogy a transznemű tizenévesek szülői engedéllyel tanácsadást vagy hormonkezelés kapjanak a nemváltás érdekében, és csak 36 százalék támogatná ezt, ráadásul még kevesebben (25 százalék) engedélyeznék erre a társadalombiztosítási fedezetet – ezzel a lista legvégén szerepelünk.

A megkérdezettek relatív többsége Magyarországon támogatja azt, hogy a transznemű személyek annak a nemnek megfelelő vécét használják, amellyel azonosulnak, ugyanakkor a kérdésben határozott véleménnyel rendelkezők között szinte fele-fele az aránya azoknak, akik támogatják vagy elutasítják azt a felvetést, hogy a hivatalos iratokban a „nő” és „férfi” kategória mellett szerepeljen az „egyéb” lehetőség is.

Made with Flourish

 

Módszertan

Az Ipsos a Global Advisor internetes platformon összesen 22 514 felnőttet kérdezett meg 2023. február 17. és március 3-a között. Kanadában, Dél-Afrikában, Törökországban és az USA-ban 18 és 74, Thaiföldön 20 és 74, Szingapúrban 21 és 74 év közöttiek vettek részt, míg a többi országban 16 és 74 év közöttiek.
A kutatásban 1000 fős (Ausztrália, Brazília, Kanada, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Japán, Mexikó, Új-Zéland, Szingapúr, Dél-Korea, Spanyolország, Thaiföld és az USA) és 500 fős (Argentína, Belgium, Chile, Kolumbia, Magyarország, Írország, Hollandia, Peru, Lengyelország, Románia, Dél-Afrika, Svédország, Svájc és Törökország) minták szerepeltek.
17 ország – köztük Magyarország – esetében az eredmények reprezentatívnak tekinthetők. A 30 ország átlaga az összes ország átlagos eredményét tükrözi, nem igazították hozzá a népességhez. A hibahatár 1000 fős mintánál 3,5 százalékpontos, 500 fős mintánál 5 százalékpontos.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik