Élő Nagyvilág

NATO-hírszerzés: ötször annyi orosz katona esett el Bahmutnál, mint ukrán

Narciso Contreras / ANADOLU AGENCY / AFP
Narciso Contreras / ANADOLU AGENCY / AFP
  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, megerősítik Bahmut védelmét.
  • Oroszország két hónap alatt majdnem összehozta az éves költségvetési hiányt.
  • Lőszerhiányra panaszkodott a Wagner-vezér.
  • Az ukrán védelmi minisztérium azt állítja, hogy azonosított három orosz katonát, akik állítólag felelősek az iprinyi evakuációs konvoj megtámadásáért.
  • Szijjártó Péter szerint Európa és a transzatlanti térség háborús pszichózisban van.
  • Bahmutba utazott az ukrán szárazföldi erők parancsnoka.
  • A hétfői nap történéseit itt tudja visszaolvasni.

Zelenszkijjel találkozik szerdán Kijevben az ENSZ-főtitkár

Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik szerdán Kijevben António Guterres ENSZ-főtitkár, akinek az orosz invázió egy évvel ezelőtti kezdete óta ez a harmadik ukrajnai látogatása.

A főtitkár kedd reggel érkezett Lengyelországba, ahonnan még aznap továbbutazott Ukrajnába, hogy az ukrán gabonaexportról szóló egyezmény meghosszabbításáról tárgyaljon – közölték szóvivői, Stéphane Dujarric és Farhan Haq.

António Guterres jelenleg Ukrajnában van – közölte Farhan Haq az ENSZ New York-i székházában tartott sajtótájékoztatón. Stéphane Dujarric, aki elkísérte útjára a főtitkárt, közleményben jelentette be, hogy a főtitkár szerdán Volodimir Zelenszkijjel tárgyal a gabonaexportról.

Az ENSZ, Ukrajna, Oroszország és Törökország által július 22-én aláírt és négyhavonta megújítható megállapodás, amelynek célja a harcok miatt az ukrajnai kikötőkben rekedt gabona exportjának lehetővé tétele, hozzájárult a háború okozta élelmiszer-világválság enyhítéséhez. A megállapodás keretében mintegy 20 millió tonna gabonát exportáltak, a novemberben meghosszabbított szerződés március 18-án jár le.

Az ENSZ-főtitkár a tervek szerint csütörtökön érkezik vissza New Yorkba. Kérdésre válaszolva Farhan Haq elmondta, hogy semmilyen moszkvai látogatás nem szerepel a napirenden, de elutazása előtt António Guterres telefonon tárgyalt Szergej Versinyin orosz külügyminiszter-helyettessel.

A látogatásról részleteket nem hoztak nyilvánosságra. António Guterres előzőleg tavaly áprilisban és augusztusban járt Ukrajnában.

(MTI)

Ukrán vezérkar: Meghiúsultak az oroszok újabb támadásai Bahmutnál

Az ukrán csapatok meghiúsították az orosz erők újabb támadásait a Donyeck megyei Bahmutnál – közölte az ukrán vezérkar kedd esti harctéri helyzetjelentésében. Szerhij Cservatij, az ukrán keleti erők szóvivője arról beszélt egy tévéműsorban, hogy az orosz hadsereg újabb veszteségeket szenvedett el Bahmutnál: elmúlt nap során 244 orosz katona halt meg, további 315 pedig megsebesült.

Az ellenség már tartalékokat keres a kimerült csapatok pótlására

–  állította.

Elmondása szerint kedden kilenc összecsapás volt Bahmut térségében, és az orosz erők 26 támadást hajtottak végre az ukrán védelmi erők állásai ellen.

A Bahmutban tartózkodó ukrán csapatoknak most az a feladatuk, hogy „megtörjék az ellenség harci potenciálját”, és biztosítsák az ukrán erősítés számára az odajutást.

A vezérkar a jelentésben kitért arra, hogy az ukrán légierő kedden hat csapást mért a térségben orosz bázisokra. A rakéta- és tüzérségi egységek eltaláltak egy Buk típusú orosz légvédelmi rakétarendszert, valamint három „koncentrációs területre” mértek csapást. Eközben az orosz hadsereg 19 légi- és egy rakétacsapást hajtott végre, valamint öt támadást rakéta-sorozatvetőkkel.

Pedig kedden délután az MTI moszkvai tudósítója már az orosz védelmi miniszter kvázi győzelmi jelentését adta hírül. Szergej Sojgu telefonkonferencián az orosz tárca vezetőihez intézett szavait idézve azt írta:

Bahmut bevétele megnyitja az utat az ukrán védelem belsejébe.

Az MTI tudósítója Bahmutot már következetesen az orsz nevén Artemivszk néven emlegette, és „az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadóját” idézte hosszan.

Jan Gagin tanácsadó – az MTI hadijelentése szerint – kedden, a Rosszija 24 hírcsatornán azt mondta, hogy az orosz erők „Artemivszknek” már csaknem felét ellenőrzésük alá vonták, és már a tüzérség is benyomult a városba.

A kollaboráns tanácsadó szavait tolmácsolva a távirati iroda tudósítója azt írta, az ukrán erők kisebb csoportjai kaotikusan vonulnak vissza az országutakon, miközben a városba vezető aszfaltozott utakat az orosz tüzérség tűz alatt tartja. A tisztségviselő szerint a súlyos veszteségek és a felázott talaj okozta nehézségek ellenére az ukrán fél megpróbál erősítést eljuttatni a városba. A helyőrség létszámát tízezer körülire becsülte.

(MTI)

Az ukrán kormány elrendelte a Bahmutban maradt gyerekek kötelező kimenekítését

Keddi ülésén az ukrán kormány elrendelte a gyermekek kötelező kimenekítését Bahmutból – írja az MTI. A hevesen ostromlott városban még mintegy 4000 civil maradt, köztük 38 gyerek.

A rendelkezés szerint a kötelező kimenekítés az egyik szülő, az őket helyettesítő személy vagy más törvényes képviselő kíséretében történik. A szülők vagy gyámok nem tagadhatják meg a gyermek evakuálását.

Az állam kötelessége a gyermek életének és egészségének védelme. A mai döntésnek arra kell ösztönöznie a szülőket, hogy felelősségteljesen álljanak gyermekeik evakuálásához. Ha a felnőttek nem tudnak gondoskodni a gyermek biztonságáról, akkor ezt az államnak kell megtennie,

fejtette ki a rendeletet kommentálva Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes.

Az ukrán ombudsmani hivatal közölte, hogy jelenleg 356 gyermeket tekintenek eltűntnek Ukrajnában. A háború kezdete óta 16 224 gyereket hurcoltak el az oroszok, közülük 308-at sikerült visszahozni. Ezenfelül 10 230 eltűnt gyereket megtaláltak. A hivatal adatai szerint a fegyveres konfliktus következtében 464 gyermek halt meg, további 931 pedig megsebesült.

Újabb fogolycserét hajtott végre Ukrajna és Oroszország

Újabb fogolycserét hajtott végre Ukrajna és Oroszország, aminek köszönhetően 130 ukrán katona térhetett haza – közölte kedden Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője. Az Ukrajinszka Pravda hírportál az orosz védelmi minisztérium közlését idézve azt írta, hogy cserébe Kijev 90 orosz katonát engedett szabadon.

Jermak kiemelte, hogy a kiszabadított ukrán katonák között négy nő van. Hozzátette, hogy 87-en a Donyeck megyei Mariupol – közülük 71-en a városban lévő Azovsztal üzem –, 35-en pedig a régióbeli Bahmut és Szoledar városok védelmében vettek részt. Közölte, hogy sokuknak súlyos sebesülései vannak.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos hozzáfűzte, hogy az orosz fogságból hazatérő katonák között a legfiatalabb még nem töltötte be a 21. életévét, a legidősebb pedig nemsokára 64 éves lesz.

(MTI)

Lengyelország még a héten küld újabb tíz Leopard 2-es tankot Ukrajnának

Ezt Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter jelentette be a kedden.

Négy harckocsi már Ukrajnában van, további tízet még a héten elküldünk Ukrajnának

– mondta sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető ezután indult el Stockholmba, az EU védelmi minisztereinek találkozójára, amely kedd este kezdődik. Itt Európa biztonsági helyzete és az Ukrajnának nyújtandó támogatás lesz a fő téma. A lengyel védelmi miniszter egyúttal közölte: Stockholmban különmegbeszélést fog folytatni Boris Pistorius német védelmi miniszterrel. A tárgyaláson nagyrészt a Leopard tankok alkatrészhiányáról, illetve ennek megoldásáról lesz szó.

Ezt a problémát – mondta – elsősorban a német hadiipar tudja orvosolni, de Lengyelország maga is vállalkozna a pótalkatrészek gyártására.

(mti)

Ukrajna tagadja, hogy részt vett volna a fehéroroszországi szabotázskísérletben

Az ukrán külügyminisztérium cáfolta, hogy Kijev részt vett volna a fehéroroszországi repülőtéren végrehajtott szabotázskísérletben.

Alekszandr Lukasenko fehérorosz diktátor kedden azzal vádolta az ukrán és az amerikai titkosszolgálatokat, hogy részt vettek a repülőtéri dróntámadásban, amit állítólag fehérorosz kormányellenes aktivisták hajtottak végre.

„Újabb nyilvánvaló kísérlet ez arra, hogy ukrán fenyegetés látszatát keltsék, így igazolva az orosz agresszióhoz nyújtott támogatásukat” – írta közleményében Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője.

(Al Jazeera)

Az amerikai hírszerzés szerint ukránbarát csoport robbantott az Északi Áramlat gázvezetékeken

Azt írja a New York Times, hogy egy új amerikai hírszerzési dokumentum  szerint ukránbarát csoport hajtotta végre a tavalyi támadást az Északi Áramlat vezetékek ellen.

A jelentés kifejezetten megállapítja: nincs bizonyíték arra, hogy Zelenszkij ukrán elnöknek vagy az embereinek köze lett volna a művelethez.

Jóllehet, az amerikai lap hozzáteszi, a hatóságok nem közölték, honnan szerezték be a csővezetékekkel kapcsolatos információkat, s ezzel mintegy nyitva hagyták annak lehetőségét, hogy a rongáláshoz akár  köze is lehetett az ukrán kormányhoz.

A háborúval kapcsolatos nemzeti álláspont miatt találkozna Orbánnal a Jobbik elnöke

Találkozóra hívja Orbán Viktor kormányfőt Gyöngyösi Márton, a Jobbik-Konzervatívok elnöke, akinek közlése szerint a megbeszélés az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos nemzeti álláspont kialakítását célozná.

Keddi budapesti sajtótájékoztatóján Gyöngyösi Márton elmondta: a nap folyamán levélben kezdeményezi a miniszterelnöknél, hogy hívja össze a magyarországi pártokat egy ilyen egyeztetésre. Egy ilyen kezdeményezésnek nyilván kormányoldalról kell jönnie, a magyar miniszterelnök lehet ennek az együttműködésnek, ennek az összefogásnak, ennek a nemzeti egységnek a kezdeményezője – fogalmazott a politikus.

Gyöngyösi Márton azt hangsúlyozta: tömegek, köztük nagy számban kárpátaljai magyarok váltak az Oroszország által egy éve Ukrajna ellen indított háború áldozatává, az összecsapás pedig minden jel szerint nem két szomszédos nép regionális konfliktusa, hanem „a mi civilizációnk ellen is háborút indított Oroszország”.

Kijelentette, hogy Moszkva – felélesztve a hidegháború idején érvényben volt Brezsnyev-doktrínát – saját birodalmi terjeszkedésének célpontjaként nem csupán az egykori szovjet tagköztársaságokat, hanem Kelet-Közép-Európa egykori szocialista országait is megjelölte, azaz „az orosz birodalmi terjeszkedésnek mi, magyarok is célpontjai vagyunk”.

A Jobbik elnöke szerint ebben a „súlyos történelmi helyzetben” a magyar nemzetnek egységet kell felmutatnia, ám a most a parlament által tárgyalt határozati javaslat „kizárólag a kormánypárti frakciók álláspontját képviseli”.

(MTI)

38 gyerek még mindig Bahmutban van az ukránok szerint

Mintegy 4000 civil, köztük 38 gyerek tartózkodik a hevesen ostromlott Bahmutban – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes kedden. A városban a háború előtt 70 ezer ember élt – írja a Guardian.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban kijelentette, annak ellenére, hogy az oroszok részlegesen bekerítették Bahmutot, elkötelezettek a város védelme iránt. A helyzetről ellentmondásos hírek érkeznek: Jan Gagin, az oroszok által kinevezett vezetők tanácsadója szerint a megszálló erők a város felét tartják az irányításuk alatt, míg az orosz hadsereggel együttműködő Wagner zsoldoscsoport vezetője szerint 12 – 20 ezer ukrán katona van még Bahmutban.

Fehéroroszországban letartóztatások voltak egy orosz repülőgép állítólagos felrobbantása miatt

Ezt maga Alekszandr Lukasenko elnök jelentette be, aki némileg ellentmondásos nyilatkozatában az egyik elkövetőt terroristának, az esetet szabotázskísérletnek nevezte.

Kormányellenes aktivisták februárban állítólag dróntámadásban robbantottak fel egy orosz katonai felderítő gépet a Minszk közelében található repülőtéren.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat a CIA vezetése alatt zárt ajtók kötött műveletet hajt végre a Fehérorosz Köztársaság ellen. Egy terroristát is kiképeztek

– idézi Lukasenko szavait a belarusz Belta hírügynökség.

A támadás miatt most őrizetbe vett gyanúsított orosz-ukrán kettős állampolgár volt, állított az elnök. Az állítólagos incidens miatt eddig több mint húsz érintettet vettek őrizetbe, a többi gyanúsított azonban még mindig külföldön bujkál – derült ki a szavaiból.

Nyolc és fél év börtönre ítéltek egy orosz egyetemistát, mert kritizálta a háborút

Nyolc és fél év börtönre ítéltek egy orosz egyetemistát, mert a közösségi médiában kritizálta az orosz inváziót Ukrajna ellen – írja a Guardian. Dmitrij Ivanov a Telegram csatornáján háborúnak nevezte a kormányzati kommunikációban „különleges hadműveletnek” nevezett támadást, és arról is beszélt, hogy az orosz csapatok civileket és a civil infrastruktúrát támadták Ukrajnában, háborús bűncselekményeket követtek el Bucsában és Irpinyben, illetve megtámadták a zaporizzsjai atomerőművet. A Guardian szerint Ivanov a legtöbbször mások bejegyzéseit osztotta meg.

A jogszabály, amely alapján Ivanovot elítélték, az invázió elindítása után lépett hatályba és annak alapján börtönbüntetést lehet adni azoknak, akik nem a „különleges hadművelet” kifejezést használják.

Azonosították a kivégzett ukrán katonát

Tegnap söpört végig a neten egy fegyvertelen ukrán katona kivégzéséről szóló videó, aki az utolsó szavaival Ukrajnát éltette (Slava Ukraini), mielőtt az oroszok sortüzet lőttek ki rá. A nővére azonosította a katonát, akit Timofij Sadurának hívtak és február 3-án tűnt el Bahmut keleti részén.

– Soha nem félt kimondani az igazságot, az ellenségei előtt állva sem – mondta testvéréről a nővér.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti beszédében azt ígérte, hogy megtalálják a gyilkosokat.

Sojgu: Megdöbbentő a kijevi rezsimnek a saját népe iránti közömbössége

Artemivszk (Bahmut) felszabadítása folytatódik. Ez a város az ukrán erők fontos védelmi csomópontja a Donyec-medencében. Ellenőrzésünk alá vonása lehetővé teszi a további offenzívákat az ukrán fegyveres erők védelmének mélyébe

– mondta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca vezetői állományával kedden megtartott telefonkonferencián.

A miniszter hozzátette:

Megdöbbentő a kijevi rezsimnek a saját népe iránti közömbössége, amely – hogy a nyugati megbízói kedvében járjon – , nem törődik a hatalmas emberveszteséggel. A magunk részéről továbbra is a személyi állományunk és a civilek életének és épségének megőrzését tekintjük prioritásnak.

A NATO hírszerzési információi szerint Oroszország ötször annyi embert veszített Bahmut ostrománál, mint az ukránok.

(MTI)

A héten Lengyelország újabb tankokat küld Ukrajnába

Lengyelország a héten újabb harckocsikat küld Ukrajnába – közölte kedden az ország védelmi minisztere.

Négy harckocsi már Ukrajnában van, további 10 pedig ezen a héten érkezik

– mondta Mariusz Blaszczak egy sajtótájékoztatón. Lengyelország összesen 14 darab Leopard 2 harckocsival segíti az ukrán erőfeszítéseket.

(The Guardian)

Ismét kevesebb ukrajnai menekült kért ideiglenes védelmi státuszt az EU-ban

Januárban ismét kevesebb ukrajnai menekült kért ideiglenes védelmi státuszt az Európai Unió tagállamaiban az előző hónap adataihoz képest; továbbra is Lengyelország adta meg a legtöbb ilyen jogi státuszt az ukrajnai kérelmezőknek – tájékoztatott kedden az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Az uniós hivatal közlése szerint a háború elől Ukrajnából elmenekültek januárban is nagy, de csökkenő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.

Az év első hónapjában a legtöbb, 28 445 ideiglenes védelmi státuszt biztosító Lengyelországot Németország (28 205), Románia (8955) és Spanyolország (4250) követte. Lengyelország januárban a decemberi adatokhoz képest 3415-tel kevesebb ilyen státuszt adott meg a kérelmezőknek. Jelentős volt a csökkenés továbbá Romániában, ahol a novemberi adatokhoz képest januárban 2305-tel kevesebb ilyen jogállást biztosítottak, míg Olaszországban és Írországban kétezerrel. Jelentősebb növekedést a decemberi adatokhoz képest Németországban (+3095) jelentettek.

Az ukrajnai háború kezdete óta a legtöbb ideiglenes védelmi státuszt Németország (971 920) és Lengyelország (969 425) biztosította.

Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva januárban az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Cipruson (1,0), valamint Észtországban és Lengyelországban (mindkettőben egyaránt 0,8) volt a legnagyobb.

A menekült ukrajnai kiskorúak számára januárban Németország biztosította a legtöbb, 8275 ideiglenes védelmet, majd Lengyelország (6800) és Románia (2905) következett.

A jelentésből kiderült azt is, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta márciusban 1440, áprilisban 7075, májusban 6935, júniusban 5650, júliusban 2794, augusztusban 1895, szeptemberben 1220, októberben 1240, novemberben 1040, decemberben 410, januárban pedig 725 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.

(MTI)

NATO: Oroszország ötször annyi katonát veszített Bahmutnál, mint Ukrajna

A NATO hírszerzési információi szerint minden egyes Bahmutnál megölt ukrán katonára öt elesett orosz katona jut – mondta az észak-atlanti védelmi szövetség egyik katonai tisztviselője hétfőn a CNN-nek.

A neve elhallgatását kérő tisztviselő hozzátette, hogy a kedvező arány ellenére Ukrajna jelentős veszteségeket szenvedett a város védelmében.

Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka vasárnap Bahmutba látogatott, ahol elmondta,

a várost védők jelentős veszteségeket okoztak az ellenségnek, nagyszámú járművet semmisítettek meg, harcra kényszerítették a Wagner elit rohamegységeit, és csökkentették az ellenség támadó potenciálját.

Több mint ezer orosz katona halt meg tegnap

Óriási veszteségeket szenvedhettek el az oroszok a hétfői napon az ukrán vezérkar szokásos napi összesítése szerint, miközben nagy erőkkel Bahmut városát ostromolják. Tegnap ugyanis 1060 orosz katona vesztette az életét az Ukrajnában zajló harcokban a számításaik szerint, ami azt jelenti, hogy az orosz invázió kezdete, vagyis tavaly február 24-e óta 154.830 orosz katona esett el Ukrajnában.

Tankokból 9-cel, páncélozott járművekből 11-gyel bővült tegnap a veszteséglista, így összesen 3432 tankot és 6714 páncélozott járműt vesztettek egy év alatt az oroszok.

A számokat független forrásokból lehetetlen ellenőrizni.

Az amerikaikat bírálta, az oroszokat méltatta a béketárgyalásokat sürgető kínai külügyminiszter

Ezt a válságot nem Kína teremtette. Kína nem részese a konfliktusnak, és egyik félnek sem szállított fegyvert

– szögezte le Csin Kang kínai külügyminiszter, s egyben értetlenségét fejezte ki, hogy miért kellene Kínát hibáztatni, szankcionálni vagy fenyegetni az ukrajnai háború miatt. „Ez teljességgel elfogadhatatlan” – nyomatékosította. Az Egyesült Államok és más nyugati országok az elmúlt hetekben többször kilátásba helyezték, hogy büntetőintézkedésekkel sújtják Kínát, ha fegyvert szállít Oroszországnak.

Úgy tűnik, van egy láthatatlan kéz, amely a konfliktus elnyújtásán és eszkalációján dolgozik, és egy bizonyos geopolitikai terv érdekében használja az ukrajnai válságot

– fogalmazott Csin Kang, aki szerint „a konfliktus, a szankciók és a nyomásgyakorlás” nem fogja megoldani a problémát, amire most szükség van, „az a nyugalom, a józanész és a párbeszéd”. Szerinte amint lehet, meg kell kezdeni a béketárgyalási folyamatot, és „minden fél legitim biztonsági érdekeit tiszteletben kell tartani”.

Csin arról is beszélt, hogy

a Peking és Moszkva közötti kapcsolatok példát mutatnak a globális külkapcsolatok számára.

Úgy látja, Kína és Oroszország együttműködése a világ „hajtóereje”: minél instabilabbá válik a világ, annál fontosabb, hogy Kína és Oroszország folyamatosan fejlessze kapcsolatait.

Az amerikaiakról már ennyire nem volt jó véleménnyel. Csin kijelentette, hogy

az Egyesült Államok és Kína elkerülhetetlen konfliktus felé tart, ha Washington nem változtat a hozzáállásán.

Kína februárban mutatta be javaslatát az ukrajnai háborúval kapcsolatban, melyben az állt, hogy az országok szuverenitását tiszteletben kell tartani, véget kell vetni a hidegháborús mentalitásnak, fegyverszünetre van szükség, és vissza kell térni a béketárgyalásokhoz. A javaslat nem szólította fel Oroszországot, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából.

(The Guardian/MTI)

Csökkent valamivel az ukrán menekültek száma

Az ukrán-magyar határszakaszon 4041-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3357-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, azaz összesen 7398-an érkeztek a háború sújtotta országból. A beléptetettek közül a rendőrség 41 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes – írta közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Ez némi csökkenést jelent, mert az átlagosan naponta 10 ezren szoktak érkezni Ukrajnából.

Vonattal 44 ember – köztük 6 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

ISW: az ukránok költséges harcokba kényszerítik az oroszokat Bahmutnál, egy stratégiailag csekély jelentőségű városért

Volodimir Zelenszkij tegnap este a várakozásokkal ellentétben nem Bahmut feladását, hanem a város védelmének megerősítését rendelte el. Az Institute of Study of War (ISW) elemzésében azt írja, az ukrán védekezés költséges harcokba kényszeríti az oroszokat egy olyan városért, amely sem operatív, sem stratégiai szempontból nem fontos.

A bahmuti hadszíntér az ukrán harcoló fél számára stratégiai jelentőségűvé vált az orosz erők jelenlegi összetétele miatt, ugyanakkor a szervezet szerint fennáll a veszélye annak, hogy Ukrajna saját elit csapatait és szűkös felszerelését a börtönökből verbuvált Wagner-újoncokra pazarolja, akiket az oroszok ágyútölteléknek használnak. Megjegyzik: a Wagner sem tud korlátlan számú elítéltet toborozni, és a több tízezer halott Wagner-zsoldos, aki Bahmutnál esett el, a fontosabb katonai célok elérésénél még hiányzott.

Az ISW azt is hozzátette, hogy a hírek szerint a Wagner már az elit elemeit is bevetette, amelyeket orosz légi egységek támogatnak. Az ukrán fél számára a védekezés Bahmutnál jó alakalom lehet arra, hogy ezeket az alakulatokat pusztítsák.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner vezére tegnap arra figyelmeztetett, hogy Oroszország Bahmut közelében lévő frontvonalai összeomolhatnak, ha erői nem kapják meg a Moszkva által februárban megígért lőszert. Arról is beszélt, hogy az orosz reguláris hadsereg az utolsó emberig kész feláldozni őket Bahmutnál.

A kilenc hónapja tartó offenzíva során az orosz hadseregnek Bahmut 40 százalékát sikerült elfoglalni, ugyanakkor szinte teljes egészében körbekerítették a várost.

A hétfői csapatmozgások az alábbi térképeken tekinthetők meg:

(The Guardian)

Zelenszkij: Nincs olyan része Ukrajnának, amely feláldozható

Utasítottam a vezérkari főnököt, hogy keresse meg a megfelelő erőket a bahmuti fiúk megsegítésére. Ukrajnának nincs olyan része, amelyről bárki azt mondhatja, feláldozható

– jelentette ki hétfői esti videóbeszédében Volodimir Zelenszkij. Aláhúzta: egyeztetett magas rangú katonai vezetőkkel, akik jelezték, hogy folytatják az immár kilencedik hónapja ostromlott Bahmut védelmét.

A Bild korábban kormányzati forrásokra hivatkozva írt arról, hogy Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök néhány hete visszavonulást javasolt Zelenszkijnek, és a legtöbb elemző is arra számított, hogy rövidesen feladják a körbekerített kelet-ukrajnai várost.

Azonban Zelenszkij hivatalának tájékoztatása szerint Zaluzsnij és a szárazföldi erők parancsnoka, Olekszandr Szirszkij egyaránt

a védelmi művelet folytatása és az [ukrán] pozíciók további megerősítése mellett foglalt állást.

Az ukránok 2014 óta erődítik Bahmutot, így az oroszok csak jelentős veszteségek árán tudnak előrehaladni a városban. Az offenzív műveleteket vezető Wagner-csoport január közepe óta folyamatosan foglalja el a környező településeket, így vélhetően rövidesen teljesen lezárul az ostromgyűrű a város körül.

Jevgenyij Prigozsin tegnap arra figyelmeztetett, hogy Oroszország Bahmut közelében lévő frontvonalai összeomolhatnak, ha erői nem kapják meg a Moszkva által februárban megígért lőszert.

(BBC/The Guardian)

Olvasói sztorik