A nürnbergihez hasonló bírósággal vizsgáltatnák az ukrajnai háborús bűnöket a britek

Újabb fogolycserét hajtott végre Ukrajna és Oroszország, amelynek köszönhetően ötven ukrán katona térhetett haza – közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője vasárnap a Telegramon.

A hivatalvezető hozzátette, hogy a kiszabadított ukrán katonák között 33 tiszt van. Kijev azt nem közölte, hogy cserébe hány katonát adtak vissza az orosz félnek.

Közben az ukrán fegyveres erők stratégiai kommunikációs igazgatósága beszámolt arról, hogy az ukrán erők eltalálták az orvostudományi egyetem kollégiumát a Luhanszk megyei Rubizsne településen, a támadásban az előzetes információk szerint legkevesebb 14 mozgósított orosz katona vesztette életét. A sérültek számát még pontosítják – tette hozzá a hadsereg igazgatósága.

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Yonhap dél-koreai hírügynökségnek adott nyilatkozatában – amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett – kijelentette, hogy Oroszország létrehozta Ukrajnában a világ legnagyobb aknamezőjét. A kormányfő szavai szerint az orosz agresszió miatt 250 ezer négyzetkilométeres aknamező alakult ki az országban.

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz nemzeti gárda fegyveresei agyonlőttek hat orosz katonát, akik megadni készültek magukat az ukrán hadseregnek. A közlemény szerint az eset a Zaporizzsja megyei Csisztopillja településnél történt még december 5-én.

(mti)

A boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendje kitüntetést kapott Vlagyimir Putyin orosz elnök Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének nemzeti ünnepe alkalmából – számolt be az MTI belgrádi tudósítója.

A tudósító úgy fogalmaz, hogy

Az elismerés tényét a díjazott távollétében jelentette be vasárnap Milorad Dodik boszniai szerb elnök.

Mindez egyúttal azt jelenti, hogy Putyin valamilyen okból személyesen nem jelent meg a díjátadó.

A boszniai szerb elnök közlése szerint a dicséretet az orosz elnök „a boszniai Szerb Köztársasági iránt tanúsított hazafias gondviselés és szeretet” miatt érdemelte ki.

Milorad Dodik szerint Vlagyimir Putyin személyesen is sokat tett az Oroszország és a szerb köztársaság közötti politikai és baráti kapcsolatok fejlesztése és megerősítése érdekében, ezzel pedig hozzájárult a boszniai országrész fejlődéséhez. Hozzátette: személyesen adja majd át az orosz elnöknek a kitüntetés a következő találkozójuk alkalmával.

A boszniai szerbek nem támogatják az Oroszország elleni szankciókat, és az ukrajnai háború kitörésekor Dodik – akkor még az ország háromtagú elnökségének szerb tagjaként – igyekezett megakadályozni, hogy Bosznia csatlakozzon a büntetőintézkedésekhez.

A boszniai Szerb Köztársaság szívesen adományoz külföldieknek is állami díjakat. A legutóbb tavaly szeptemberben egy magyar költő, Turczi István kapta meg a Boszniai Szerb Köztársaság Nemzetközi Irodalmi Díját, amit az Index úgy kommentált, hogy „a magyar irodalom ismét nemzetközileg is jegyzett, rangos elismerésben részesült”.

Az ukrajnai Kramatorszk városára mért orosz rakétacsapás károkat ugyan okozott, de nem rombolt le épületeket, és nincs jele halálos áldozatoknak sem – írta a Reuters szemtanúkra hivatkozva vasárnap.

Oroszország korábban közölte, hogy a támadásban 600 ukrán katona vesztette életét.

A Reuters riporterei meglátogatták azt a két kollégiumot, amelyben az orosz védelmi minisztérium szerint az éjszakai csapás idején ukrán katonák voltak ideiglenesen elszállásolva a háború frontvonalához közel. A beszámoló szerint ezek közül egyiket sem találták el közvetlenül a rakéták, és egyikben sem keletkezett komoly kár. Annak sem volt jele, hogy egyáltalán katonák laktak volna ott, és nem találtak holttesteket vagy vérnyomokat sem.

A 47-es számú szálló néhány ablaka betört, az udvaron nagy kráter keletkezett. Az orosz védelmi minisztérium által megnevezett másik épület, a 28-as számú szálló teljesen ép volt. Az épülettől körülbelül 50 méterrel arrébb találtak egy másik krátert, de az inkább pár garázs közelében van.

A kijevi hatóságok nem kommentálták rögtön a csapást vagy Oroszország állítását a több száz áldozatról, de Kramatorszk polgármestere, Olekszandr Honcsarenko korábban azt mondta, hogy nem voltak áldozatok.

Az orosz védelmi minisztérium közleményében azt állította, hogy a kramatorszki épületek elleni csapás bosszú volt a múlt héten a moszkvai erők által ellenőrzött Donyecki területen, Makijvkában lévő orosz laktanya ellen elkövetett halálos ukrán támadásért, amelyben legalább 89 orosz katona vesztette életét.

Ha igaz lenne a 600 ukrán áldozatról szóló vasárnapi hír, akkor ez lenne a legnagyobb ukrán katonai veszteség azóta, hogy Oroszország tavaly február 24-én megszállta az országot.

Pavlo Kijrilenko, Donyeck ukrán kormányzója korábban azt mondta, hogy Oroszország hét rakétacsapást mért Kramatorszkra. Kramatorszk polgármestere pedig vasárnap korábban azt mondta, hogy a támadás két oktatási intézményt, nyolc lakóházat és garázst rongált meg, de nem voltak áldozatok.

Az orosz védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy több mint hatszáz ukrán katonát öltek meg a kelet-ukrajnai ukrán erőknek ideiglenesen otthont adó épületek elleni nagy erejű rakétacsapás során.

A közlés szerint a kramatorszki csapás bosszú volt, amiért Ukrajna az év elején halálos támadást intézett egy orosz laktanya ellen Makijvkában, a Donyecki terület Moszkva által ellenőrzött részén.

Az orosz védelmi minisztérium állításának valóságtartalmát független forrásból még nem erősítették meg.

(Reuters)

Svédország bízik abban, hogy Törökország jóváhagyja a NATO katonai szövetséghez való csatlakozási kérelmét, de nem tudja teljesíteni az összes feltételt, amelyet Ankara támasztott a támogatásához – közölte vasárnap a svéd miniszterelnök.

Törökország egyrészt megerősíti, hogy megtettük, amit megígértünk, de azt is mondja, hogy olyan dolgokat akar még, amelyeket mi már nem tudunk vagy nem akarunk megadni nekik

– mondta Ulf Kristersson miniszterelnök egy svédországi védelmi agytröszt konferenciáján.

Finnország és Svédország 2022-ben háromoldalú megállapodást írt alá Törökországgal, amelynek célja Ankara kifogásainak kezelése a két ország NATO-csatlakozásával szemben. Az északi államok még májusban kérelmezték a NATO-csatlakozásukat, válaszul ukrajnai orosz invázióra, de Törökország hevesen tiltakozott, és azzal vádolta az északi országokat, hogy milicistákat rejtegetnek, többek között a törvényen kívüli Kurdisztáni Munkáspártból.

Az egyik vitás pont a Törökország által terroristáknak tartott személyek kiadatása volt. Ankara csalódottságát fejezte ki a svéd legfelsőbb bíróság tavaly év végi döntése miatt, amely elutasította egy olyan újságíró kiadatására vonatkozó kérelmet, aki állítólag kapcsolatban állt Fetullah Gülen muszlim vallástudóssal, akit Törökország a korábbi Recep Tayyip Erdogan elnök elleni puccskísérlettel vádol.

A NATO tagállamai közül Törökországon kívül már csak egy maradt, amelyik nem ratifikálta Finnország és Svédország csatlakozását. Ez Magyarország.

(Reuters)

Az Ukrajna elleni agressziós bűnöket vizsgáló különleges bíróság felállítását szorgalmazza számos magas rangú brit politikus. A politika ellentétes oldalairól érkező támogatók közös nyilatkozatot adtak ki, hogy demonstrálják, teljes az egyetértés Vlagyimir Putyin és tábornokai elszámoltatása ügyében.

Az Observerben közzétett közös nyilatkozatban olyan személyek, mint Keir Starmer munkáspárti vezető, George Robertson volt NATO-főtitkár, David Owen volt külügyminiszter és Iain Duncan Smith volt tory-vezér követelik a törvényszék felállítását, és azt, hogy vizsgálják ki a „nyilvánvalóan törvényellenes háborút” ugyanazon elvek alapján, amelyek 1941-ben is vezérelték a szövetségeseket, amikor megalapozták a nürnbergi háborús bűnök perét a náci vezetők ellen.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) már vizsgálja az ukrajnai invázió kapcsán elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjait. A közlemény aláírói szerint azonban így is szükség van a különleges törvényszék felállítására, mert az ICC-nek nincs hatásköre az agresszió bűntettének vizsgálatára.

Egy különleges törvényszék további nyomást gyakorolna Oroszországra és Putyinra – állítják az ötlet támogatói, és letartóztatás kockázata miatt megakadályozná a magas rangú orosz tisztviselőket abban, hogy utazzanak, és azt üzenné a nemzetközi közösségnek, hogy az agresszió nem marad büntetlenül. (via: Guardian)

Ukrajna szankciós listára helyezett több mint száz – túlnyomó többségében – orosz művészt és más közéleti személyiséget, köztük az opera, a filmművészet és a popzene néhány kiemelkedő alakját – derült ki az ukrán elnöki hivatal által szombaton közzétett rendeletből. A listán szerepel a Bécsben élő, 2006 óta osztrák állampolgársággal is rendelkező Anna Nyetrebko világhírű operaénekes, akit korábban amiatt ért bírálat, hogy túlságosan közel áll a Kremlhez, és hogy nem eléggé kritikus Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben.

Szankciókkal sújtják továbbá Filipp Kirkorov bolgár-orosz popénekes-zeneszerzőt, Nyikita Mihalkov Oscar-díjas orosz filmrendezőt, Alekszandr Dugin orosz filozófust és közéleti szereplőt, valamint Marita Szimonjant, az orosz állami televízió vezetőjét is. Összesen 119 személy – köztük három ukrán állampolgár – nem léphet be Ukrajna területére a rendelet értelmében, ukrajnai vagyonukat pedig befagyasztják.

Orosz tisztviselők szerint két hőerőmű is megsérült Donyeck oroszok által ellenőrzött területén ukrán rakétatámadások nyomán. Az ukránok egyelőre nem kommentálták az orosz álíltásokat, de ahogy az esetről beszámoló Reuters megjegyzi, nem szoktak hivatalosan felelősséget vállalni az oroszországi, vagy oroszok által uralt területen végrehajtott támadásokért.

Éjszaka már bombázták az orosz a kelet-ukrajnai régiókat, és a támadások legalább egy halálos áldozatot követeltek – közölték a Reuters helyi tisztviselőkre hivatkozva.

A hírügynökség szerint ezzel Moszkva is véget vetett a karácsonyi tűzszünetnek.

Vlagyimir Putyin elnök pénteken 36 órás tűzszünetet rendelt el a frontvonal mentén az orosz és ukrán ortodox karácsony megünneplésére hivatkozva. Ukrajna elutasította a fegyverszünetet, és valójában a tüzérségi támadások sem álltak le a fronton.

Az Egyesült Államok 50 gyalogsági harci járművet és több száz más katonai járművet küld Ukrajnába egyebek mellett, a héten bejelentett 3,75 milliárd dolláros katonai támogatás részeként – derül ki az amerikai védelmi minisztérium részletes tájékoztatójából.

Laura Cooper orosz, ukrán és eurázsiai ügyekért felelős védelmi államtitkár-helyettes még pénteken azt közölte, hogy értékét tekintve az eddigi legnagyobb támogatási csomagról van szó a háború kitörése óta.

A védelmi minisztérium részletes közlése alapján a szállítmány tartalmaz 50 Bradley típusú gyalogsági harci járművet tankelhárító rakétával és lőszerrel, 100 páncélozott csapatszállítót, 55 aknaálló járművet, valamint 138 Humvee-t, 18-18 önjáró tarackot és lőszerszállító járművet, 36 vontatott tarackot csaknem 100 ezer hozzá való lőszertárral. Emellett szerepel a csomagban több tízezer tár tüzérségi lövedék, precíziós tárak, 1200 páncéltörő tarack, kiegészítő lőszer rakétarendszerekbe, valamint légvédelmi rakéták, 4000 repülőgép-rakéta, 2000 páncéltörő rakéta. A részletes számok megnevezése nélkül az Egyesült Államok emellett eljuttat Ukrajnába kézifegyvereket, köztük mesterlövész-puskákat, géppuskákat, valamint gránátvető és kézifegyverlőszert, tovább egyéb eszközöket, például gyalogsági aknákat, éjjel látó készülékeket és pótalkatrészeket.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma pénteken jelentette be, hogy összesen 3,75 milliárd dollár értékű új katonai támogatást nyújt Ukrajna és európai szövetségesei számára a védelmi képességeik fokozására.

A hivatalos közlemény szerint 2,85 milliárd dollárnyi felszerelést az Egyesült Államok védelmi minisztériumának készleteiből adnak át Ukrajna számára azonnali hatállyal. A támogatási csomagban szerepel további 225 millió dollár katonai finanszírozási támogatás, ami az ukrán hadsereg hosszú távú képességeinek fejlesztésére és modernizációjára. További 682 millió dollárt az Egyesült Államok európai partnerei és szövetségesei vehetnek igénybe szintén katonai finanszírozási támogatás formájában. (MTI)